Többet alszunk a járvány miatt

Átlagosan 10 perccel, aminek oka, hogy - jobb híján - otthon töltjük az estéinket.

Az előző évhez képest átlagosan csaknem 10 perccel nőtt tavaly az emberek napi alvásideje 14 országban – derült ki egy új tanulmányból, amely azzal magyarázza a növekedést, hogy a járványügyi korlátozások miatt

Az egészségfigyelő eszközöket gyártó Withings francia cég több mint ötmillió vásárlójának adatait elemezve arra jutott, hogy az emberek átlagosan 9 perccel és 50 másodperccel aludtak többet naponta 2020-ban, mint 2019-ben és a vizsgált 14 ország egyikében sem csökkent a vásárlók alvásideje.

A tanulmány szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy a járványügyi intézkedések, így a kijárási korlátozások miatt drasztikusan csökkentek a késő éjszakába nyúló programok.

A jelentés szerint számos vállalkozás átállt a távmunkára, lehetővé téve alkalmazottai számára, hogy a munkába járás idejét megspórolva tovább aludjanak. A házibulik és egyéb összejövetelek elmaradásával az embereknek lehetőségük van rá, hogy a hét minden napján tartsák magukat az alvási szokásaikhoz.

A napi alvási idő Olaszországban emelkedett a legjobban (12 perc 52 másodperc), utána Nagy-Britannia (12 perc 27 másodperc) és Belgium (11 perc 5 másodperc) következik a sorban. A sereghajtó Kína lett átlagosan 3 perc 38 másodperc növekedéssel.

A megnövekedett alvásidő valószínűleg jótékony hatással van az alvás minőségére is. A megkérdezettek 62,27 százalékának volt nagyon jó az alvásminősége tavaly, ami nagyjából 4 százalékpontos növekedés 2019-hez képest.

Ennek némileg ellentmond több vizsgálat is, amelyek szerint a koronavírus-járvány az alvásunkat is elronthatta, hiszen okoz annyi feszültséget, aggodalmat, ami megakadályozhatja, hogy el tudjunk aludni és pihentető is legyen az éjszakánk. Mint megírtuk, számos alváslaboratórium, többek között a Harvard Egyetem Sleeplabja szerint háborúkban vagy járványok idején négyszeresére nő a különféle alvászavarokkal küzdők száma, pedig az emberi szervezetnek stressz esetén még inkább szüksége lenne a nyugodt pihenésre.

A felmérések szerint sokszor ugyan hosszabb ideig, de gyakran rosszul alszunk, későbbi fekvés, nyugtalan alvás, zaklatott álmok, jelentős alvásminőség-romlás tapasztalható. A kutatók szerint a megnövekedett stressz élénkebbé teszi álmainkat, többször emlékezünk rájuk, ami gyakori ébredéseket is előidéz. Egy elmélet szerint a monoton, unalmas és impulzus-szegény napok miatt az agy a tudatalattiban „keres” témákat, így sokszor egészen szürreális képeket hívhat elő.

Gyakori, hogy amikor ágyba kerülünk, nem vagyunk elég álmosak, így aztán küzdünk az elalvással, ami rontja az alvás minőségét is. A bizonytalanság, a stressz és az aggodalom lefekvéskor is hat, éjszaka is nyomaszthat. A probléma nagyságát jelzi, hogy az alvási rendellenességekre felírt receptek száma jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban, és több energiát is fogyasztunk, elsősorban a késői tévénézés és internethasználat miatt.

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás jelentős szerepet játszik a szervezet működésében; hozzájárul a fizikai és a mentális egészséghez. Aki mélyen és eleget alszik, egészségesebb és kiegyensúlyozottabb lesz, az alvászavarokkal küzdő, rosszul alvó embernek pedig a teljesítménye is csökken, életminősége romlik. Az alváshiány ronthatja az immunrendszer működését, kiszolgáltatottabbá tehet a fertőzésekkel szemben, fokozhatja a gyulladások kialakulásának esélyét.