Előfizetés

Többet alszunk a járvány miatt

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.22. 15:54
Illusztráció
Fotó: JC MILHET / Hans Lucas / AFP
Átlagosan 10 perccel, aminek oka, hogy - jobb híján - otthon töltjük az estéinket.
Az előző évhez képest átlagosan csaknem 10 perccel nőtt tavaly az emberek napi alvásideje 14 országban – derült ki egy új tanulmányból, amely azzal magyarázza a növekedést, hogy a járványügyi korlátozások miatt 
az emberek nem maradnak ki késő éjszakáig, hanem otthon töltik az estéket.

Az egészségfigyelő eszközöket gyártó Withings francia cég több mint ötmillió vásárlójának adatait elemezve arra jutott, hogy az emberek átlagosan 9 perccel és 50 másodperccel aludtak többet naponta 2020-ban, mint 2019-ben és a vizsgált 14 ország egyikében sem csökkent a vásárlók alvásideje. A tanulmány szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy a járványügyi intézkedések, így a kijárási korlátozások miatt drasztikusan csökkentek a késő éjszakába nyúló programok. A jelentés szerint számos vállalkozás átállt a távmunkára, lehetővé téve alkalmazottai számára, hogy a munkába járás idejét megspórolva tovább aludjanak. A házibulik és egyéb összejövetelek elmaradásával az embereknek lehetőségük van rá, hogy a hét minden napján tartsák magukat az alvási szokásaikhoz. A napi alvási idő Olaszországban emelkedett a legjobban (12 perc 52 másodperc), utána Nagy-Britannia (12 perc 27 másodperc) és Belgium (11 perc 5 másodperc) következik a sorban. A sereghajtó Kína lett átlagosan 3 perc 38 másodperc növekedéssel. A megnövekedett alvásidő valószínűleg jótékony hatással van az alvás minőségére is. A megkérdezettek 62,27 százalékának volt nagyon jó az alvásminősége tavaly, ami nagyjából 4 százalékpontos növekedés 2019-hez képest.
Ennek némileg ellentmond több vizsgálat is, amelyek szerint a koronavírus-járvány az alvásunkat is elronthatta, hiszen okoz annyi feszültséget, aggodalmat, ami megakadályozhatja, hogy el tudjunk aludni és pihentető is legyen az éjszakánk. Mint megírtuk, számos alváslaboratórium, többek között a Harvard Egyetem Sleeplabja szerint háborúkban vagy járványok idején négyszeresére nő a különféle alvászavarokkal küzdők száma, pedig az emberi szervezetnek stressz esetén még inkább szüksége lenne a nyugodt pihenésre. A felmérések szerint sokszor ugyan hosszabb ideig, de gyakran rosszul alszunk, későbbi fekvés, nyugtalan alvás, zaklatott álmok, jelentős alvásminőség-romlás tapasztalható. A kutatók szerint a megnövekedett stressz élénkebbé teszi álmainkat, többször emlékezünk rájuk, ami gyakori ébredéseket is előidéz. Egy elmélet szerint a monoton, unalmas és impulzus-szegény napok miatt az agy a tudatalattiban „keres” témákat, így sokszor egészen szürreális képeket hívhat elő. Gyakori, hogy amikor ágyba kerülünk, nem vagyunk elég álmosak, így aztán küzdünk az elalvással, ami rontja az alvás minőségét is. A bizonytalanság, a stressz és az aggodalom lefekvéskor is hat, éjszaka is nyomaszthat. A probléma nagyságát jelzi, hogy az alvási rendellenességekre felírt receptek száma jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban, és több energiát is fogyasztunk, elsősorban a késői tévénézés és internethasználat miatt.  A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás jelentős szerepet játszik a szervezet működésében; hozzájárul a fizikai és a mentális egészséghez. Aki mélyen és eleget alszik, egészségesebb és kiegyensúlyozottabb lesz, az alvászavarokkal küzdő, rosszul alvó embernek pedig a teljesítménye is csökken, életminősége romlik. Az alváshiány ronthatja az immunrendszer működését, kiszolgáltatottabbá tehet a fertőzésekkel szemben, fokozhatja a gyulladások kialakulásának esélyét.

Magyar zsebműholdakkal a fedélzetén tart az űrbe egy Szojuz-rakéta

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.22. 15:41

Fotó: HANDOUT / AFP
A GRBAlpha nevű, asztrofizikai kisműhold és a SMOG-1 is elstartolt hétfőn azzal a Szojuz teherűrhajóval, amely 19 országból 38 műholdat szállít Föld körüli pályára.
Tizenkilenc országból - köztük Magyarországról - 38 műholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz-2.1.a típusú teherűrhajó, amelyet hétfőn indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból. Az űrhajó indítását eredetileg 2020 harmadik negyedévére tervezték, majd 2021. március 20-ra ütemezték át. Szombaton azonban a Roszkoszmosz 38 perccel az indítás előtt, műszaki okok miatt elhalasztotta a startot. Az új időpontot előbb vasárnap, majd hétfő reggelben határozták meg. Dmitrij Rogozin, az orosz állami űrvállalat vezérigazgatója közölte, hogy a zavar nem a hordozórakétában jelentkezett. A Szojuzzal jut a világűrbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold, amely az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. A magyar űreszköz a világ első működő 5x5x5 centiméter (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére. Elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog vizsgálata. Másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérő került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja az űreszköz. Az orosz űrhajón indult az űrbe a magyar-szlovák-japán projekt keretében készült GRBAlpha nevű kisműhold is, amelynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK). A 10x10x10 centiméteres, gammasugárzás-detektorral felszerelt kockaműhold az első, kísérleti példánya egy nagyszabású csillagászati műholdhálózatnak, amelynek segítségével igen pontosan azonosítani lehet majd a gamma-kitörések forrását. A közleményük szerint a műhold a nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörésekről kapta (GRB: gamma-ray burst). Ha a benne elhelyezett több tíz dekagramm tömegű, a méretéhez képest igen nehéz gammasugárzás-detektor jól vizsgázik a bevetésen, később az egész Földet körülvevő hálózatot hozhatnak létre műholdakra - akár kereskedelmi műholdflották sok száz tagjára is - telepítve azt. Az így kialakítandó kiterjedt műholdhálózat egy gamma-villanás érzékelésre alkalmas, földnyi méretű detektorernyőt rajzol majd ki.       Mint írták, a gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése máig lázban tartja a tudományos közönséget. A nanoműholdakból tervezett hálózattal a gravitációs hullámokat kibocsájtó, összeolvadó neutroncsillagok pontos helyzetét is meg lehet majd határozni, mivel ezek is bocsátanak ki gamma-kitörést. „A detektor lelke egy cézium-jodid kristály, amely a gamma-sugárzás hatására látható fényt bocsát ki. Ezt érzékeny, fotonszámlálónak nevezett szenzorokkal érzékeljük, majd a jel erősítése és digitalizálása után a csillagászati szempontból gyanús jeleket helyben letároljuk, vagy közvetlenül egy rádiómodul felé továbbítjuk” – idézi a közlemény a rendszer fejlesztését vezető Pál Andrást, a csillagászati intézet munkatársát. A világűrben keringő GRBAlpha a hétfői nap során küldi az első jeleket. „Magyar idő szerint délután 3-4 körül rádióamatőrök már létesíthetnek vele kapcsolatot, amikor Amerika és Japán felett elrepül, majd az első hazai kapcsolat létesítése este 10 óra után lehetséges” – jelezte Pál András, hozzátéve, hogy a stabil kapcsolat kialakításához ugyanakkor több napra lesz szükség. 

Meghalt az ember, aki Budapestre hozta például a Rolling Stonest

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.22. 12:54

Fotó: Shutterstock
A világsztárok magyarországi fellépését lehetővé tevő cég alapítója a koronavírus következtében hunyt el.
Brády Márton halálának hírét, barátja, Schiffer András volt parlementi képviselő tudatta közösségi oldalán. A bejegyzés szerint koncertszervező a koronavírus következtében hunyt el. Brády Márton alapítója volt a ShowTime Budapest nemzetközi koncertügynökségnek, amely 1995-ben elhozta Magyarországra a Rolling Stonest. Ő hozta létre a kilencvenes évek közepén a Ticket Expresst is, amely az egyik legfontosabb szereplőjévé vált a hazai kulturális jegyértékesítési piacnak. A ShowTime Budapest Kft.-t 1995 áprilisában jegyezte be a cégbíróság. A piac akkori koncertszervező cégei az államhoz kapcsolódtak, a ShowTime az akkor monopol helyzetben lévő Multimédia alternatívájaként jött létre. A cég az azóta eltelt időben több száz külföldi nemzetközi és több ezer magyar koncertet bonyolított le. A Sony 2010-ben tulajdonrészt vásárolt a könyvkiadással is foglalkozó ShowTime Budapest Kft.-ben, amelyet Brády Márton 2013-ban visszavett, amikor a CD-piac megszűnése miatt a multinacionális cég gyakorlatilag kivonult Magyarországról. Azóta Brády volt a ShowTime Budapest egyszemélyes tulajdonosa. A Ticket Express 2000-ig közös cég volt a ShowTime-mal, majd külön folytatta tevékenységét, a német Eventim csoport tagja lett és a hazai piac mellett a környező országokban is jelen van. A Ticket Expressnél lehetett először a neten kártyával fizetni jegyekért, és ők nyitották az első hazai online jegyirodát is. „Az általunk rendezett legnagyobb rockkoncert 1995. augusztus 8-án a Rolling Stones fellépése volt a Népstadionban. A körülmények kedvezőtlenek voltak, mintegy 20 százalék felett volt az infláció, akkor indult a gazdaságpolitikai kiigazítás, a Bokros-csomag Magyarországon. A Stones nem fix pénzért játszott, hanem százalékot kapott a jegyeladások után, és telt ház volt a Népstadionban, mintegy 80 ezer ember. Előtte mindössze kétszer léptek fel Kelet-Európában, még 1976-ban Zágrábban és Katowicében” – mondta 2015-ben Brády Márton az MTI-nek adott interjúban. A ShowTime-nak 1995 óta mások mellett a Bon Jovit, Eric Claptont, Mike Oldfieldet, Eros Ramazzottit, Leonard Cohent, Pink!-et, az R.E.M.-et, Elton Johnt, a Simply Redet, a Deep Purple-t, Lionel Richie-t, a Jamiroquait, Rod Stewartot, Santanát vagy az illuzionista David Copperfieldet is sikerült Magyarországra hoznia. A cég szervezte az LGT Aréna-koncertjeit 2013-ban, korábban pedig a Piramis, a Hobo Blues Band, Zorán, Charlie és a Tátrai Band fellépését.
Mint Schiffer András, akit több mint húszéves munkakapcsolat, ismeretség, barátság fűzött Brády Mártonhoz, fogalmazott: annyira csupaszív ember volt, hogy nem gondolták róla, hogy üzletember. „Néhány éve Marci rántotta le a leplet a kulturális Tao körüli umbuldákról” - jegyezte meg az ügyvédként dolgozó volt országgyűlési képviselő.