Százmilliókat költenek a stadionok védelmére

A gyepszőnyegek megóvására költ az állami cirkuszcég a majdani rendezvényekre hivatkozva, miközben a társulatok az évadot sem tudják elkezdeni.

Mobil fűvédő rendszereket vásárolt 288 millió forintért a kormányzati felügyelet alatt álló Nemzeti Cirkuszművészeti Központ leánycége egy apró békéscsabai betéti társaságtól, a Filó és Társától – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Erre azért van szükség, mert a kormány egy korábbi döntése értelmében cirkuszi előadásokat fognak stadionokban tartani, márpedig ezek gyepszőnyege igen kényes, állaguk megóvásához egy mobil, nagy teherbírású védelmi rendszer szükséges – legalábbis ezzel indokolta a beszerzést a Előadó- és Cirkuszművészeti Eszközkezelő és Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban ECESZ).

Az Orbán-kabinet 2019 februárjában döntött a Lázár Ervin-program elindításáról: minden általános iskolás tanévenként egyszer ingyen mehet színházi, cirkuszi előadásra vagy koncertre. A nagyszabásúnak tervezett rendezvényekhez persze tér kell, így jöttek a képbe a több tízezer férőhelyes stadionok. A programra a cirkuszközpontot is felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Pénzügyminisztérium 2020 végéig 5,6 milliárd forintot adott az előadó-művészeti szervezeteknek. Az ECESZ most ebből forrásból vásárolta meg a mobil fűvédő-rendszereket, továbbá három járművet a 146 panelből álló rendszer mozgatásához.

A március 3-án megkötött szerződésből úgy tűnhet, mintha nem is lenne koronavírus-járvány: miközben a kulturális intézmények és a legtöbb sportközpont kisebb megszakításokkal egy éve zárva tart, az állami cirkuszközpont a stadionok gyepét félti. És nemcsak erre költenek, tavaly szeptemberben nettó 800 millió forintért vettek fény-és hangtechnikát. A mostani beszerzés azért is furcsa, mert a nyertes beszállító, a Filó és Társa még kisvállalkozásnak sem nevezhető: 2019-ben 208 millió volt a teljes éves árbevételük.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük az ECESZ ügyvezetőjét, Bogdán Katalint, aki semmi kivetnivalót nem lát az Emberi Erőforrások Minisztériuma által finanszírozott beszerzésekben. „Bár a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ rendelkezik az utazó produkciók működtetéséhez számos eszközzel, sátrakkal, nézőterekkel, technikai eszközökkel, de a sportlétesítmények, mint újonnan megcélzott kulturális színterek, speciális eszközöket is igényelnek” – írta kérdésünkre, hogy miért indokolt a stadionok gyepvédelmére költeni. Bogdán szerint mindennek semmi köze a koronavírus-helyzethez, hiszen a program előkészületei már 2019-ben megkezdődtek. Számolnak ugyanakkor a járvány utáni időkkel is, és komolyzenei koncerteket, színházi előadások, Köszönjük, Magyarország! című gálákat rendeznének a sportarénákban. Azt hogy ezekre mikor kerül sor, még nem tudni, még folyik a szervezés.

Januárban számoltunk be arról, hogy a hazai utazó társulatok bevétele tavaly negyedére csökkent a koronavírus-járvány hatására, sokan közülük abban sem biztosak, hogy az idei évadot el tudják kezdeni. Ennél is rosszabb a társulat nélkül dolgozó artisták helyzete – beszéltünk olyan művésszel, aki tavaly egyetlen fellépést sem tudott tartani. A helyzettel – helyes-e előre nem tervezhető produkciókra közpénz-százmilliókat költeni – szembesítettük Bogdán Katalint is. Ő úgy látja, a cirkuszi szakma érdemi állami segítséget kap, a Fővárosi Nagycirkuszban pedig 80 artistának adnak munkát a járvány idején, ami szerinte európai szinten egyedülálló segítséget jelent.