Előfizetés

17 évente kikelő kabócák lephetik el az Egyesült Államok keleti részét

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.23. 15:44

Fotó: BRENDA DUCKER / AFP
Szakértők szerint lármás lesz a május.
A világ több mint 3000 kabócafaja közül a legnagyobbak és leghangosabbak közé tartozó fajok árasztják el idén tavasszal az Egyesült Államok keleti területeit. Az énekeskabócák családjába tartozó Magicicada négy faja 13, három faja pedig 17 évente bújik elő a talajból, hogy szaporodjon. Idén az utóbbi három faj egyedei kelnek ki. A mostani szaporulat a Brood X (X. fészekalj) nevet viseli, ez volt ugyanis a tizedik populáció a Charles Lester Marlatt entomológus alkotta 1898-as névadási rendszerben. A csoport másik neve a Nagy keleti fészekalj (The Great Eastern Brood) azonban jóval kifejezőbb. A különleges populáció akkor kel ki, amikor az egyre melegedő időjárás hatására a talaj elér egy bizonyos hőmérsékletet. A kabócák több milliárdnyi nimfája, amely 17 éven át élt a fák gyökerei közt, kimászik a földből, levedli bőrét, táplálkozni kezd és párzásához társat keres. A kikelésük pontos napját nehéz megjósolni, de Jessica Ware, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum rovarkutatója szerint május 13. körül várható. „A május minden bizonnyal lármás hónap lesz” – mondta a szakértő. A hím kabócák hangadó „készülékükkel”, a testük oldalán, az első haslemezen kifejlődött finom hártyácskák sorának rezegtetésével hívják fel magukra a figyelmet. Ez egyfajta tánc. A hímek olyan hangosan és hosszan ciripelnek, ahogyan csak tudnak, ezzel jelezve, hogy párzásra alkalmasak. A nőstények pedig figyelik őket – fejtette ki Ware. A szakértők egyelőre nem tudják, miért fejlődött ki bizonyos fajoknál ilyen hosszú életciklus, de feltételezhetően valamilyen túlélési mechanizmus hatására történt. Ware elmondta, a kabócák ártatlanok, megjelenésük táplálékot jelent a madaraknak, egyes állatoknak és más rovaroknak.  „Izgalmas a tudat, hogy a Brood X most kikel a földből, hiszen legutóbb 2004-ben voltak a felszín felett. És ha belegondolunk: nagyon sok minden történt az elmúlt 17 évben” – tette hozzá a szakértő. 

Jobban értik a lovak a gügyögést

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.23. 15:07

Fotó: SHANNA BAKER / robertharding / AFP
Könnyebb megragadni az állatok figyelmét, ha úgy beszélünk hozzájuk, mint a kisgyerekekhez, francia kutatók szerint legalábbis.
Sokan úgy beszélnek a házi kedvenceikhez, és sok lovas is a lovához, mint a kisgyerekekhez: magasabb hangon, eltúlzott hanglejtéssel. Két francia kutatóintézet (a Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezeti Nemzeti Kutatóintézet, INRA és a Francia Lovasintézet, IFCE) etológusai új tanulmányukban ennek a kommunikációnak a hatásosságát vizsgálták. Az Animal Cognition tudományos lap friss számában megjelent tanulmányuk eredményeit felhasználhatják a tenyésztők és a lovasok, hogy megkönnyítsék a napi kommunikációt. Az anyai, szülői, vagy más néven babának szóló (IDS) beszédet számos kutatás tanulmányozta, és sok előnyéről számolt be: hasznos a kapcsolat szempontjából és elősegít egyes tanulási folyamatokat. A beszédet ilyenkor a megszokottnál magasabb hangfekvés, a szavak ismétlése, erős pozitív érzelmi töltés és a hanglejtés eltúlzása jellemzi. A kutyák és a majmok figyelmét könnyebb megragadni és megtartani, ha így beszél hozzájuk az ember. Ennek PDS, vagyis házi kedvencekhez szóló beszéd a neve. Az állatok így gyakran könnyebben is tanulnak. A lovakról számos tanulmány bizonyította, hogy mennyire fogékonyak az emberi érzelmekre. A francia kutatócsoport már kimutatta, hogy fotókon felismerik az emberi arcok kifejezéseit: mérges arcra idegesen, boldog arcra nyugalommal reagáltak. A PDS-t azonban még nem tanulmányozták lovak esetében. Előzetesen a közösségi portálokon megkérdeztek 845 lovast: 93 százalékuk rendszeresen így beszél a lovaihoz, de csak 44 százalékuk véli, hogy állataik érzékelik ezt. A tudományos vizsgálathoz két tesztsorozatot végeztek húsz olyan lóval, amelyhez még sose beszéltek PDS-t használva. Először a résztvevők egyenkét beszéltek minden lóhoz tisztogatás közben PDS-t, vagy a hétköznapi, felnőttek közt szokásos beszédet használva. Azt figyelték meg, hogy PDS-t használva az állatok nyugodtabbak voltak, többet néztek a gondozóra, és tükrözték a gesztusait is. Ilyesmit nem figyeltek meg, amikor semleges felnőtt beszéd hangjain szóltak hozzájuk. A második tesztben információt adtak át a lovaknak arról, hogy hol a jutalomfalat. A kísérletben résztvevő ember a lóval szemben állt két lezárt vödörrel. Karjával arrafelé mutatott, ahol a jutalom volt, közben vagy PDS-t, vagy semleges hangot használva beszélt. Amikor semlegesen szóltak hozzájuk, a lovak véletlenszerűen választottak a vödrök közül, amikor viszont „babanyelven”, akkor ahhoz a vödörhöz mentek, amelyikre az ember mutatott. A tudósok megállapíthatták, hogy a babákhoz vagy kisállatokhoz szóló beszéd (PDS) megragadja a lovak figyelmét, segít, hogy jobban megértsék a gondozó szándékát és kövessék az utasítást, így pontosabban hajtsák végre a feladatot. 

Több mint ötven éve tudják

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.03.23. 10:30

Fotó: Shutterstock
Az olajcégek már legalább fél évszázada tisztában vannak azzal, hogy a fosszilis üzemanyagok milyen károsak az egészségre, mégis agresszíven küzdöttek a szabályozások ellen.
A nagy olajvállalatok nem csak azt tudták, mennyire káros a tevékenységük a levegőminőségre, hogy a szennyező anyagok mélyen ott vannak a tüdőkben, igazi „gonosztevők az emberek egészségére nézve”, de még azt is tudták, hogy saját dolgozóik gyermekei között is vannak olyanok, akik emiatt születési rendellenességgel jöttek világra - derül ki a Guardian által megszerzett dokumentumokból. Ez azonban nem akadályozta meg az iparág szereplőit, hogy folyamatosan kétségbe ne vonják a kutatási eredményeket és semmibe vegyék a problémákat, amelyek következtében emberek milliói haltak meg világszerte. Az olaj- és gázérdekeltségek aláásták a klímatudomány eredményeit, elbizonytalanították a közvéleményt a levegőszennyezés káros hatásait illetőleg, és befolyásolták az amerikai törvényhozókat, amikor szabályokat kellett volna hozniuk ezek ellen. Az Imperial Oill, az Exxon egyik leányvállalatának belső emlékeztetői, már 1967-ben beismerték, hogy az olajipar „egyik főszereplőként járul hozzá a kulcsszennyeződésekhez”, és felméréseket végeztek „anyák között, akik aggódtak gyermekeik egészsége miatt”. Egy 1968-as Shell-jelentés tovább ment: figyelmeztetett, hogy a levegőszennyezés „extrém körülmények között káros lehet az egészségre”, és elismeri, hogy az olajiparnak „vonakodva”, de el kell ismernie, hogy „az autók messze a legfontosabb levegőszennyezők”. A mikrorészecskék olyan mérgező anyagokat – köztük karcinogéneket - tudnak mélyen a tüdőbe juttatni, amelyek egyébként kiszűrődnének a torokban. A jelentés felhívja a figyelmet a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid légzőrendszert, tüdőt károsító hatásaira is. A következő évtizedekben a vizsgálatok eredményei egyre csak az autók által kibocsájtott részecskék, mérgező anyagok, gázok káros hatásait bizonyították, egy 1987-es mérföldkőnek számító tanulmány, amelyet a New York-i Egyetem tudósai jegyeztek, arra hívta fel a figyelmet, hogy a mikrorészecskék sokkal veszélyesebbek, mint a nagyobbak, mert utóbbiak kiköhöghetők. 1993-ban a Harvard „hat város tanulmánya” úgy találta, a levegőszennyezés sietteti a szívbetegségek és a tüdőrák esetében az elhalálozásokat. Ezt már szövetségi kormányzati intézkedések követték, így az iparág támadásba lendült. 1997-ben egy, az American Petroleum Institute (API) - a gáz- és olajcégek alapította intézmény - által megbízott tudós egy kongresszusi meghallgatáson azt mondta, a levegőszennyezés és a halálozások közötti kapcsolat bizonyítékai „gyengék”. Az Exxon is bemutatott egy tanulmányt, miszerint nincs megalapozva az a vélekedés, hogy az apró részecskék - a 2,5 mikrométernél kisebbek – felelősek a halálozások megnövekedéséért. Ezzel szemben egy múlt hónapban kiadott brit-amerikai vezető tanulmány szerint világszerte évente a halálozások csaknem egyötödéért a mikrorészecskék tehetők felelőssé, összesen többért, mint amit a malária, a HIV/AIDS és a TBC okoz. Miközben a nagy olajvállalatok elismerik a klímaváltozást és tennének is ellene, továbbra is elvetik az egyre sokasodó érveket, amelyek a levegőszennyezés emberi egészségre gyakorolt káros hatásait igazolják. Az EXXON ezeket a becsléseket 2009-ben megbízhatatlannak és félrevezetőnek nevezte, és az API 2017-ben azt követelte, hogy enyhítsék a nitrogén-dioxid - ami az említett bajok mellett gyerekeknél asztmát is okozhat - mennyiségére vonatkozó megszorításokat, mert „azok szigorúbbak a szükségesnél”. Az Exxon, a Chevron, az Occidental Petroleum és az API nagyfőnökei azután elégedetten dőlhettek hátra, miután egy évvel ezelőtt találkoztak az akkori elnökkel, Donald Trumppal a Fehér Házban és elintézték, hogy egy sor szabályozás enyhüljön, például azok, amelyek a teher- és személyautók károsanyag-kibocsájtását korlátozzák. Mindez akkoriban történt, amikor a járvány idején a Trump felügyelte EPA – Környezetvédelmi Hivatal - nem volt hajlandó szigorítani a mikrorészecskékre vonatkozó szabályozásokon, miközben harvardi tudósok bizonyították, ezek hozzájárulnak a súlyos Covid-19-esetekhez. Az API pedig azt állította, a tanulmány előzetes eredményeken alapul és csak a médiafigyelmet akarja felkelteni. Bethany Aronhalt, az API szóvivője kijelentette: „Iparágunk számára elsődleges az emberek egészségének megóvása, biztonsága, miközben ellátjuk őket tisztább és megbízható energiával”. Tény, hogy az Egyesült Államokban az évek során jelentős környezeti haladás történt - beleértve a levegő minőségének javulását is -, a PM 2,5 éves koncentrációja 2000 óta 43 százalékkal csökkent."