Előfizetés

Árvizekre, aszályokra és medikánokra is számítanunk kell

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.23. 18:52

Fotó: Népszava
Bozó László akadémikus elmondta, mit jelent a klímaváltozás Magyarország számára.
A globális felmelegedés miatt korábban is jó vízellátottságú területek egyre nedvesebbé, a vízhiányos területek pedig egyre szárazabbá válnak. A trópusi övezetben, Amerika és Európa északi részein növekszik, míg a mediterrán régióban, Afrika és Ausztrália déli vidékein csökken az évi átlagos csapadékösszeg. A közepes földrajzi szélességeken nem tapasztalható az éves csapadékösszegek szignifikáns változása, az eloszlás szélsőségei azonban növekednek – mondta Bozó László akadémikus a víz és a meteorológiai világnap alkalmából az mta.hu-n megjelent interjúban. A tengerszint emelkedése a 20. század elejétől kezdve egyre gyorsul, az átlagos mértéke az elmúlt évtizedben évente 3,6 milliméter volt. Az emelkedést nagyjából fele-fele arányban a jégtakarók és a gleccserek olvadása, illetve az óceánok felmelegedése következtében létrejövő hőtágulás okozza. A folyamatosan emelkedő vízszint nemcsak a tengerszint közvetlen közelében elhelyezkedő lakott területeken, hanem az ökoszisztémákban és a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken is visszafordíthatatlan károkat okozhat – hívta fel a figyelmet Bozó László. A csapadék egyre szélsőségesebb tér- és időbeli eloszlása egyrészt az extrém árvizek előfordulásának valószínűségét növeli, másrészt azt is eredményezi, hogy az aszály szempontjából sérülékenyebb területek talajtakarója folyamatosan veszít a nedvességtartalmából, és a termőképességét elveszítve sivatagossá válhat. 
Ez a veszély ma már számos európai régiót is fenyeget.

Az akadémikus Magyarországon a Duna–Tisza közi Homokhátságot említette példaként, ahol a talajvízszint folyamatos süllyedése mellett a negatív talajtani és ökológiai változások is megfigyelhetők. A talaj és a növényzet szárazodásától nem független jelenség az erdőtüzek kiterjedésének és intenzitásának növekedése. Európában korábban csak a dél-európai országokban jelentett problémát, de ma már a kontinens középső, sőt északi területein is rendszeres előfordulására kell felkészülni. Észak-Amerikában és Ausztráliában térben és időben is egyre kiterjedtebbek lettek az erdőtüzek, amelyek a teljes erdei ökoszisztéma működését is felboríthatják – mondta az akadémikus. A Kárpát-medence időjárását alapvetően a nagytérségű légköri folyamatok határozzák meg. A mérsékelt övi ciklonok egyre gyakoribb északabbra húzódásával térségünket sokszor az időjárási frontoknak csak a déli ága érinti. Az országban mért éves csapadék jelentős részét ezek a frontátvonulások, illetve a fölöttünk hullámzó légköri frontok adják. A hidegfrontok térségünket éppen csak elérő déli ága legtöbbször csak a szél északi irányúra fordulását, majd a viharos szelet hozza magával, rendszerint kevés csapadékkal.

Jönnek a medikánok

A Földközi-tenger medencéjében kialakuló mediterrán ciklonok gyakorisága is változik. Ezek csapadéksávja gyakran okoz jelentős mennyiségű csapadékot hazánkban is, az elmaradásuk is hozzájárul az aszályos időszakok kialakulásához. Amikor viszont ősszel a sivatagi hatás visszahúzódik, a nyáron felmelegedett Földközi-tenger jelentős mennyiségben adja át a nedvességet a hűvösebb légkörnek, és a déli részeken igen erős csapadékot adó, heves ciklonok jöhetnek létre. A hurrikán és a mediterrán szavak összevonásával medikánnak elnevezett jelenségek keletkezhetnek, amelyek kiadós esőzéseket, igen erős szeleket és széllökéseket okozhatnak – mondta Bozó László. Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelései alapján az elmúlt 120 éves időszakban országos átlagban csökkent a csapadékos napok száma, a 20 millimétert meghaladó csapadékos napok száma viszont enyhe növekedést mutat. A napi intenzitás, más néven átlagos napi csapadékosság – egy adott periódusban lehullott csapadékösszeg és a csapadékos napok számának hányadosa – a nyári évszakban szintén nőtt. Ez arra utal, hogy
a csapadék egyre inkább rövidebb ideig tartó, intenzív záporok formájában hullik.

Ez kevésbé hatékonyan hasznosul a talajban, mint a gyakoribb, de kisebb intenzitású csapadékoké, ráadásul a talajeróziós folyamatokat is erősíti. A hűvösebb és a melegebb periódusok a szélsőségindexek értékeiben is megnyilvánulnak, de az 1980-as évektől kezdődően szembetűnő az extrém meleg időjárási helyzetek gyakoribbá válása – mondta az akadémikus. Bozó László szerint az éghajlatváltozás okozta extrém időjárási körülményekre bizonyos határok között fel tudunk készülni, alkalmazkodni tudunk a változó környezethez. Az adaptációs folyamatot segítik az éghajlati modellszámítások, amelyek többek között az elkövetkező évtizedekben várható hőmérséklet-, csapadék- és aszályviszonyokra adnak számszerű becsléseket. 
Magyarországon az extrém vízjárás mindkét végletére, tehát az árvizekre és a tartós aszályokra is fel kell készülnünk, amelyek akár viszonylag rövid időn belül is váltakozhatnak.

Háromból egy „gyógyult” szenved a koronavírus hosszú távú szövődményeitől

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.23. 18:01

Fotó: AFP
Leggyakrabban fáradtság, légszomj, szorongás, depresszió és poszttraumás stressz-szindróma okoz gondot, akár hónapokig.
Háromból egy Covid-19-en átesett beteg hosszú távú szövődményektől szenved – állapította meg egy elemzés, amely a témában készült tanulmányok alapján született. A leggyakrabban említett tünetek között a fáradtság, a légszomj, a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz-szindróma (PTSD) szerepel – írták a kutatók a Natural Medicine folyóiratban hétfőn publikált tanulmányban. A szerzők szerint az adatok arra utalnak, hogy a Covid-19 hosszú távú következményeivel kapcsolatos egészségügyi vészhelyzetet alulértékelik, és a kormányoknak alaposabban meg kell vizsgálniuk és meg kell találniuk a kezelés módját. Kartik Sehgal, a bostoni Dana-Farber Rákintézet onkológusa, a tanulmány szerzője az AFP-nek arról beszélt, hogy globálisan milliókat fertőzött meg a koronavírus, és ennek a páciensek fizikai, kognitív és mentális állapotára gyakorolt egészségügyi hatásait még vizsgálni kell. „Lehet, hogy még csak a jéghegy csúcsát látjuk” – figyelmeztetett a kutató. A Covid-19 súlyos eseteinél gyakori, hogy hosszú ideig fennmaradnak a légzési problémák, tanulmányok igazolják azt is, hogy a vírus más szerveket is megtámad, és ez különféle szövődményekhez vezet, köztük szív- és érrendszerei megbetegedéshez és krónikus gyulladáshoz – áll az elemzésben. Sehgal és kollégái kilenc európai, amerikai és kínai hosszú távú tanulmányt elemeztek, és megállapították, hogy számos páciensnél jelentkeztek különféle szervi megbetegedések hónapokkal a kórházból történt elbocsátásuk után. Összességében a tanulmányokban szereplő páciensek 30 százalékánál jelentkezett legalább egy olyan tünet, mint a fáradtság, a légszomj vagy valamilyen mentális probléma. Egy olaszországi tanulmányban, amely 143 beteg esetét vizsgálta, a kutatók azt írták, hogy a páciensek csaknem 90 százalékánál lépett fel valamilyen elhúzódó tünettel járó szövődmény hatvan nappal a koronavírus-fertőzés kezdete után. A leggyakoribb tünetek között volt a fáradtság (53,1 százalék), a légszomj (43,4 százalék), az ízületi fájdalom (27,3 százalék) és a mellkasi fájdalom (21,7 százalék). A páciensek több mint fele szenvedett egyszerre több tünettől két hónappal a kórház elhagyása után. Három tanulmány, amely francia, brit és kínai kutatások alapján készült, azt mutatta, hogy a betegek 25-30 százalékánál alvási zavarok léptek fel hetekkel a Covid-19-ből való felépülésük után. Több tanulmány alapján az is kiderült, hogy a betegek 20 százaléka hajhullásról is beszámolt. A betegség mentális egészséggel kapcsolatos szövődményei ugyancsak aggasztók. Olaszországban 402 felgyógyultból a kórházba kerülésük után egy hónappal 56 százaléknál igazoltak a vizsgálatok valamilyen pszichiátriai problémát, köztük poszttraumás stresszt, depressziót vagy szorongást. A tanulmány szerzői szerint a betegek mintegy 30 százalékánál alakul ki poszttraumás stressz-szindróma, miután kórházba kerülnek Covid-19-cel. A kutatók szerint fontos, hogy a betegség fizikai és mentális szövődményeit egyaránt vizsgálják. Emellett további hosszú távú kutatásokra van szükség a Covid-19 következményeinek feltárására, valamint ki kell szélesíteni a betegség elhúzódó szövődményeitől szenvedő páciensek klinikai ellátórendszerét. Sehgal hangsúlyozta: tanulmányuk remélhetőleg világosan rámutatott, hogy a Covid-19 túlélése nem feltétlenül kielégítő egészségügyi eredmény. „Miközben a halálozás elkerülése a legfontosabb cél marad, az is nagyon fontos, hogy felismerjük, a Covid-19 sok szervet betegít meg” – mondta. A páciensek a kórház elhagyása után is orvosi segítségre szorulnak, és ez három-négy hét elteltével sem szűnik meg feltétlenül – tette hozzá. 

Felhős idő vár ránk szerdán, néhol még esni is fog

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.23. 15:40

Fotó: Shutterstock
Az ország középső részében havas eső hullhat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerdán a Tiszántúlon jellemzően napos, gyengén felhős idő lesz, a középső országrészben és a Dunántúlon közepesen és erősen felhős területek egyaránt előfordulhatnak. Csapadék elszórtan, főleg a középső országrészben lehet eleinte még havas eső záporok, majd egyre inkább záporok formájában. Az északi, északnyugati szelet főként a Dunántúlon, illetve északkeleten kísérhetik erős lökések. 
A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között várható.

Csütörtökön keleten többnyire gyengén felhős, napos, másutt gomolyfelhős időre van kilátás néhány órás napsütéssel. Néhol kisebb záporeső előfordulhat. Többnyire gyenge vagy mérsékelt marad a változó irányú légmozgás. A hajnali minimumok általában -8 és +4 fok között, 
a hőmérséklet csúcsértéke 8 és 14 fok között valószínű, északkeleten várható a hidegebb, nyugaton az enyhébb idő.