Matolcsy György;MNB;gazdasági előrejelzés;inflációs prognózis;

- Tavaszi árhullámra számít az MNB

Az idén éves átlagban 4 százalék közelébe várja a pénzromlást az MNB, de a következő hónapokban bőven e feletti árindex is lesz.

Emelte inflációs előrejelzését 2021-re a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a tavalyi 3,3 százalék után az idén éves átlagban 3,8-3,9 százalékkal növekedhetnek az árak – jelentette be a Monetáris Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Virág Barnabás alelnök. A jegybank elemzői szerint a következő hónapokban az infláció mértéke meghaladja majd a négy százalékot a gazdaság újraindulását kísérő áremelések, a növekvő olajárak és az emelkedő jövedéki adó miatt. Jelentsen ez bármit, de közleményük szerint az MNB és a legfőbb döntéshozó testülete, a Monetáris Tanács kész megakadályozni, hogy tartós legyen az árhullám. Az MNB arra számít, hogy 2022 első negyedévére már három százalék közelébe csökken az pénzromlás üteme.

Az MNB frissítette növekedési prognózisát is: jelenleg az idei várható gazdasági növekedést tág határok, 4-6 százalék közé várja, a 2022-es ütemet 5-6 százalékra taksálja. Tavaly a magyar gazdaság teljesítménye öt százalékkal zsugorodott, ami nemzetközi összehasonlításban még akár kedvezőnek is mondható. Matolcsy György, az MNB elnöke szerint ha összejön az idei tervezett növekedés, akkor akár az év végére ledolgozhatja a magyar gazdaság a tavalyi veszteségeket, vagyis maga mögött hagyhatja a válságot. Ehhez persze Matolcsy szerint is legfontosabb lépés az új típusú koronavírus legyőzése. Az MNB feladata, hogy kordában tartsa az inflációt és segítse újraindítani a növekedést, ha ez összejön akkor az MNB elnöke szerint az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállítási periódusa jöhet.

A növekvő infláció és a gyengülő forint miatt az elmúlt hetekben már több elemző is latolgatta, hogy a jegybank a forint védelmében a monetáris kondíciónak szigorításra kényszerülhet. Az MNB azonban nem változtatott a kamatokon, az alapkamat maradt 0,6 százalékon, amit Matolcsy azzal indokolt, hogy a jegybank az olcsó hitelekkel támogatja a kilábalást. Ehelyett igyekezett megnyugtatni a piacokat, miszerint nem szabad a szirénhangokra hallgatni, vagyis ha majd a válság elvonul, mind a költségvetési hiányt, mind az államadósságot, illetve az inflációt kordában kell tartani. Az inflációban lesznek megugrások, ám ezek átmenetiek lesznek – tette hozzá a jegybankelnök.

Virág Barnabás elmondta, hogy az MT három kockázati forgatókönyvet is megvizsgált: eddig is meglévő kockázat volt, hogy a feltörekvő piacokkal, így Magyarországgal és a forinttal szemben is nő a bizalmatlanság. Új kockázat, ha a gazdaság újraindulását követően kialakul egy másodkörös inflációs hullám, ám mind a két kockázat élesedése ellen kész lépni a jegybank – hangsúlyozta a Virág Barnabás. A harmadik kockázatként az MT elhúzódó járvánnyal számolt, ezzel viszont nem tud mit kezdeni a jegybank, így ennek hatása a lassabb kilábalás, alacsonyabb idei gazdasági növekedés és a némileg alacsonyabb infláció lehet.

Indokolt az MNB óvatossága az inflációval kapcsolatban – mondta Suppan Gergely a Takarékban vezető elemzője. Az árindex a tavaszi hónapokban az MNB előrejelzése szerint is elérheti az 5 százalékot, azonban ezt döntően az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti rendkívül alacsony bázisa, valamint közelmúltbeli meredek emelkedése okozza, ezt követően pedig visszatérhet a 3+1 százalékos tolerancia sávba, így egyelőre nem lesz szükség szigorításra. Ugyanakkor az óvatosság azért fontos, mivel számos nyersanyag és mezőgazdasági termény ára a közelmúltban érdemben emelkedett, amelyek később megjelenhetnek a fogyasztói árindexben is, valamint a gazdaság várható újranyitása, az elhalasztott fogyasztás pótlása is okozhat többletfogyasztást és ezzel magasabb árakat. A fokozódó inflációs kockázatok miatt erősödnek majd a szigorítás irányába mutató kockázatok, ezért nem zárható ki, hogy az év második felében az MNB kamatemelésre kényszerülhet - mondta a Takarékbank elemzője.

A jegybank a korábbiaknál szigorúbb hangvételű kommentárt tett közzé  keddi ülése után – vélekedett Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint az olajdrágulás miatt emelte a korábbi inflációs előrejelzését a jegybank. Az MNB a következő hónapokban kiemelten figyeli, hogy ezek az áremelési hatások átmenetileg vagy tartósan épülnek-e be az inflációs folyamatokba. Amennyiben a jegybankárok tartósnak látják, akkor monetáris szigorításra kerülhet sor, s ezt teszi egyértelművé a mostani kommentár. Fontos ugyanakkor, hogy egyelőre kivár a jegybank, így maradnak a jelenlegi monetáris feltételek – tette hozzá az elemző. 

Jó reagált a forintA MNB vezetőinek sajtótájékoztatója egy célt szolgált: demonstrálni a a jegybank elkötelezettségét az infláció megfékezésében anélkül, hogy bármilyen monetáris szigorítás irányába elmozdulna. Az akció átmenetileg sikerült, kedden kis mértékben erősödött a forint: az euró ára a délelőtti 367 forinttal szemben délután 366 forint alá csökkent, ám ez közel sem acélos forinterősödés. Az elmúlt hetekben jelentősen gyengült a hazai fizetőeszköz árfolyama, de az euróval szemben a 369-370-es szinteknél megállt. 

A tárca álhírterjesztéssel vádolta meg az mfor.hu-t egy Facebook-posztban.