Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint már a külügyminiszteri ülés első napján világossá vált, hogy az új amerikai kormányzat hivatalba lépésével új fejezet kezdődőtt a szövetség életében. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozás előtti sajtótájékoztatón, majd a Stoltenberggel közösen tartott délelőtti pódiumbeszélgetésen is hangsúlyozta az Egyesült Államok “állhatatos elkötelezettségét” a NATO és a szövetségesi viszony mellett. A tanácskozás első napjáról kiadott közlemény megerősíti az észak-atlanti szervezetet létrehozó szerződés 5. cikkelyébe foglalt kollektív védelem melletti együttes kiállást, aminek szükségességét Donald Trump ex-elnök többször kétségbe vonta.
Blinken, akinek tárcavezetőként ez az első hivatalos látogatása Brüsszelbe, több két- és többoldalú tárgyalást is lebonyolított szerdán. Találkozott a visegrádi országok külügyminisztereivel, amelyről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook oldalán számolt be. Szerinte az a tény, hogy az eszmecserét az amerikai külügyminiszter kezdeményezte, “világosan megmutatja a visegrádi együttműködés erejét és a közép-európai térség jelentőségét”. Szijjártó egyértelmű magyar szándéknak nevezte a magyar-amerikai kapcsolatrendszer kölcsönös tiszteleten alapuló sikereses fejlesztését. Ivan Korcok szlovák külügyminiszter a Twitteren azt írta, hogy a Visegrádi Négyek “nyílt párbeszédet” folytattak amerikai partnerükkel egyebek között Ukrajnáról, Kínáról és a dezinformáció elleni küzdelemről.
A NATO-külügyminiszterek napközben megvitatták a szövetség hosszútávú stratégiáját, amelyről az állam- és kormányfők fogják meghozni a végső döntést később esedékes brüsszeli csúcstalálkozójukon. A cél, hogy a 30 tagú szervezet alkalmazkodni tudjon az állandóan változó körülményekhez, képes legyen fellépni a rendszerszintű fenyegetésekkel szemben, mint amilyen például a klímaváltozás vagy az agresszív ellenségek, illetve versenytársak megjelenése.
A szövetségesek külön is tárgyaltak a klímaváltozás biztonsági kockázatairól. “Az olvadó jég felizzítja a geopolitikai versengést a messzi Északon, míg a Száhel övezetben és másutt a véges nyersanyagforrásokért folyik a küzdelem” — így érzekeltette Jens Stoltenberg a szövetség előtt álló egyik legfontosabb kihívás lényegét. A NATO misszióinak és műveleteinek alkalmazkodniuk kell a természeti körülményekhez, a szervezetnek pedig hozzá kell járulnia a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez - hangzott el.
Szó esett a tanéácskozáson az afganisztáni szerepvállalásról is, amellyel kapcsolatban Antony Blinken közölte: az új washingtoni adminisztráció jelenleg felülvizsgálja az Afganisztánnal kapcsolatos politikát, ezért egyelőre nincs válasz a kérdésre, hogy a Donald Trump által beígért időpontig, május elsejéig kivonják-e az országból az amerikai csapatokat. A külügyminiszter Joe Biden amerikai elnököt idézte, aki szerint nehéz lesz tartani a határidőt. Egyben megnyugtatta a NATO-partnereket: a kivonulás menetrendjét és ütemtervét egyeztetni fogják a szövetségesekkel. “Együtt vonultunk be, együtt alkalmazkodtunk a körülményekhez, és ha eljön az idő, együtt fogunk kivonulni” - mondta Antony Blinken.
