Csütörtöktől totálissá vált az egészségügy állami irányítása. Egy kedd esti kormányrendelet az önkormányzati szakrendelőket valamint a területükön működő háziorvosokat is a megyei „csúcskórházak” közvetlen irányítása alá vonta. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy a háziorvosokat is vezényelhetik Covid-szolgálatra a kórházakba. A csúcskórházak vezetői tehetnek javaslatot az országos kórházi főigazgatónak a szakrendelőkben dolgozók kórházakhoz való vezénylésére.
Mint emlékezetes: tíz évvel ezelőtt a kórházak államosítása a hozzájuk tartozó szakrendelőket is érintette. Csak ha az önkormányzat ragaszkodott hozzá, akkor tarthatta meg az önállóan működőket. Így mintegy 120-160 maradt a helyhatóságok tulajdonában. Az elmúlt három évben több kísérlet is volt ezek államosítására, de ez eddig az önkormányzatok ellenállásán elbukott. A lapunk által megkérdezett szakrendelő vezetők most úgy vélik, pont kerülhet erre a huzakodásra.
Még nem tudni, mi lesz a feladatuk a járványvédekezésben, és amellett hogyan tudják majd ellátni a nem covidos-betegeik gondozását. Egyelőre csak annyit tudnak, hogy csütörtökön a munkaidő végéig össze kell állítaniuk egy listát a munkatársaikról, és arról is, hogy kinek, milyen a végzettsége.
A fővárosi covidos betegeket fogadó kórházak szakrendelői jóideje már csak akut ellátásra szorulókat fogadnak, de a nem kórháziak normál üzemben működtek, azaz fogadtak betegeket. Ha viszont innen is elviszik az ellátókat, nem lesz aki fogadja a nem covidos pácienseket. A tavasszal átvezényelt szakdolgozóik közül sokan nem bírták a Covid-osztályokon a terhelést, bizonytalanná tette őket a rutintalanságuk is.
Panaszolták azt is, hogy az ellenzéki vezetésű kerületek, települések szakrendelői hiába alakítottak ki oltópontokat, vakcinát nem kapnak a kormányhivataltól. S miközben a csepeli szakrendelőben megszakadnak az oltásszervezésben és az azzal egyidejűleg zajló betegellátásban, a többi ellenzéki kerületi rendelők nem olthatnak.
Havasi Gábor, a fővárosi önkormányzat egészségügyi tanácsnoka lapunknak aggasztónak nevezte, hogy a kormány ezúttal sem egyeztetett az érintett önkormányzatokkal. Hozzátette: a most bevezetett veszélyhelyzeti rendelkezések kísértetiesen hasonlítanak azokra a pletykákra, amelyeket nyáron hallottak a járóbeteg-szakellátás esetleges államosításáról. Szerinte a szakrendelőkben dolgozók kórházakba való kirendelésére a veszélyhelyzet egyébként is lehetőséget ad, volt is már rá példa a koronavírus-járvány során. Az oltási programban történő részvételre pedig minden kijelölt önkormányzati szakrendelő hetekkel ezelőtt felkészült, több helyen - ahova adtak oltóanyagot - az oltást is megkezdték.
- Nem lesz egyszerű a háziorvosok vezénylése – mondta lapunknak Cserni István verőcei háziorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója. Az alapellátók túlnyomó többsége vállalkozási formában dolgozik, és nem tartoznak a szolgálati jogviszony alá. Ám ennél lényegesebb, hogy ők most nem is pótolhatók a körzeteikben. A praxisok csúcsra vannak járatva. Oltanak, oltást szerveznek, ellátják a nem covidosokat, és az otthonukban gyógyuló covidosokat. Ha valakit innen elvezényelnek, a helyettese távkonzultációval nem tudja ellátni ezeket a körzeteket, ha nem ismeri a betegeket. Az orvos megjegyezte: bár a rendelet szövege szerint csak a második szakvizsgával rendelkezők esélyesek az átvezénylésre, ilyen szakvizsgája a háziorvosok 25-30 százalékának lehet, 1-2 napra nincs értelme valakit átvezényelni, hosszabb időre viszont nem lehet, mert nincs aki munkájukat elvégezze.
