Előfizetés

Miniszteri rendelet kellett ahhoz, hogy arrébb tegyenek egy gólyafészket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.25. 17:38

Fotó: Shutterstock
Kicsit túlzásnak tűnhet az engedélyeztetési eljárás folyamata, de megvan a maga oka.
Nem is gondolnánk, mennyi galibát tudnak okozni a gólyák - erről egy Olt megyei település családi házának tulajdonosa tudna mesélni. 
egy családi ház tulajdonosának elege lett abból, hogy a gólyák tarkára piszkítják a háztetőt, ráadásul teregetni sem tud az udvaron a folyamatos ürülékveszély miatt, ezért ügyesen utánajárt a dolognak, és sikerült elérnie a költöztetést

- írja helyi sajtóbeszámolókra hivatkozva a Főtér. Csütörtökön reggel a helyszínre érkezett egy szakmai stáb, és a megyei környezetvédelmi hatóság szigorú felügyelete mellett áthelyezte a fészket a lakóház közeléből egy 30 méterre található, a villanyáram-szolgáltató által már felszerelt tartóra. Az ilyen műveleteket egyébként legkésőbb március 31-ig kell végrehajtani, hogy ezzel ne zavarják a fokozottan védett madarat a költésben. A miniszteri rendeletre pedig azért volt szükség, mert anélkül akár uniós szankcióra is számítani lehet. A művelet legnagyobb veszélye az, hogy vajon elfogadja-e új fészkét a tulajdonosa. Szakértők szerint ez nem minden esetben van így.

A nyúl nem játékszer! - Felelős állattartásra buzdít az Állatkert

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.25. 16:30

Fotó: TSCHIPONNIQUE SKUPIN/GEISLER-FOT / dpa Picture-Alliance / AFP
Végig kell gondolni, miért szeretnénk állatot tartani, és tudjuk-e vállalni az ezzel kapcsolatos kötelezettséget és a vele járó életmódváltozást.
A nyuszi nem játékszer, hanem élőlény, aminek jóllétéért a gazdája felelősséggel tartozik – hívta fel a figyelmet húsvét közeledtével honlapján a Fővárosi Állat- és Növénykert. Ilyenkor sok családban generációk óta nyuszit vásárolnak a gyerekek kedvéért. „Ez önmagában nem is lenne baj, ha ezekből az esetekből igazi társállattartó szituáció kerekedne, ahol a gazdi felelős módon viseli gondját kedvencének” – írták, hozzátéve, a gyakorlatban viszont inkább az a jellemző, hogy az ünnepi lelkesedés elmúltával az állatok sorsa kétségessé válik. A nyúltartás sok örömmel is jár, de sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy élő, érző állatról van szó, aminek megvannak a maga igényei. Az állattartó pedig köteles az elhelyezéséről, a táplálásáról, a felügyeletéről, a tisztán tartásáról, szükség esetén pedig a gyógykezeléséről is gondoskodni. Ez nem az állattartók egyéni belátására, vagy arra van bízva, hogy mennyire tartják fontosnak a felelős állattartás eszméjét, hanem az állatvédelmi törvény írja elő – hangsúlyozták. „A húsvéti nyulak beszerzését, vásárlását mindig előzze meg annak alapos mérlegelése, hogy a leendő gazdi valóban felelős módon tud-e gondoskodni az állatról!” Ha kétségek merülnek fel, akkor inkább le kell mondani az állattartásról. Ez persze nemcsak húsvétkor, hanem mindenféle társállat beszerzésénél érvényes szabály – jegyezték meg. 
Végig kell gondolni, miért szeretnénk állatot tartani, és tudjuk-e vállalni az ezzel kapcsolatos kötelezettséget és a vele járó életmódváltozást.

Egy nyúl akár egy évtizedig is élhet, előre tudni kell, ki gondoskodik róla akkor, ha a család például nyaralni megy. Ha nem gondolunk át előre minden lehetőséget, olyan kényszerű megoldások születhetnek, amelyek ritkán használnak az állatnak. „Az állattartást, így a nyuszi beszerzését is hasonló alapossággal és felelősséggel kell mérlegelni, mint mondjuk a gyermekvállalást.” Korábban a budapesti intézmény befogadta és megfelelő gazdát keresett a megunt húsvéti nyulaknak. Ez megnyugtató megoldást jelentett azokra az esetekre, amikor valaki meglepetésként kapta az állatot, nem tudta előzetesen mérlegelni, mit vállal a nyúltartással, azaz önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy hosszú távon nem tudott az állatról gondoskodni. „Az idő előrehaladtával azonban azt tapasztaltuk, hogy szinte már csak azok adtak le nyulat a húsvéti ünnepek után, akik eleve azzal számoltak, hogy a megvásárolt állatot csak addig tartják, amíg a húsvéti lelkesedés tart, utána pedig »lepasszolják« az Állatkertbe.” Mivel ezt, a „lepasszolós" és a „megunt" nyuszis szemléletet nem tartották összeegyeztethetőnek a felelős állattartás gondolatával, 2008 óta nem fogadnak be „tapsifüleseket”, de tanácsokkal segítik a felelős állattartókat. Alternatív lehetőségeket is kínálnak, például nyuszisimogatást, ami a járvány idején ugyan szünetel, de az állatok jelképes örökbefogadására most is van lehetőség. Idén „nagy nyúl-névválasztó" játékot is hirdetettek. Az Állatkertben élő üregi nyulak közül ugyanis jelenleg csak kettőnek, Kázmérnak és Kendének van neve, a másik háromnak az állatkerti alapítvány Facebook-oldalán csütörtöktől vasárnapig, kommentben lehet neveket javasolni, illetve az egyes névjavaslatokat lájkolni. A nyertes a három legnépszerűbb ötlet lesz.

Horrorfilmbe illő egérinvázió Ausztráliában – Emberekre is veszélyesek a rágcsálók (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.25. 12:34

Fotó: News Corp
Három embert megharaptak, egy férfi pedig vírusos agyhártyagyulladást kapott. A szakemberek az esőzésektől remélik, megállítják a rémálmot.
Az esőzésektől remélik, hogy megállítják az egérinváziót az ausztráliai Új-Dél-Wales állam északi részén. A rágcsálók populációja hirtelen óriásira nőtt Új-Dél-Wales és Queensland államok egyes részein, horrorfilmbe illő jelenetekről számolt be az ABC csatorna műsora. Három embert kórházba kellett vinni egérharapások miatt, egy férfi házi egerek terjesztette vírusos agyhártyagyulladást (LMC) kapott. Egy walgetti lakos arról beszélt, hogy míg korábban naponta akár 50-80 egeret is el kellett távolítania a kamrájából, az esőzések kezdete óta legfeljebb öt-tíz tetemet talál. Más lakosok azonban a nagy esők idején a házakban és a melléképületekben még több rágcsálót látnak, amelyek menedéket keresnek a víz elől. Steve Henry, az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) kutatója úgy vélte, az egerek annyira fejlett odúépítők, hogy nehéz megjósolni, miként hat rájuk a vízözön. „Ha rengeteg eső esik, elárasztja az egérlyukakat és elpusztíthatja a kicsinyeket, de a felnőtt állatok talán csak elmenekülnek és visszatérnek, ha elmúlik az áradás. A farmerek most kevesebb egeret látnak, de meg kell várniuk, míg minden kiszárad, hogy kiderüljön, az egerek csak elrejtőztek-e” – mondta az adásban. Az egerek rendkívül szaporák, egy nőstény 20 naponta hoz világra akár tíz utódot is – olvasható a CSIRO portálján. Az egérinvázió előzménye, hogy az aszály évei után Új-Dél-Walesben és Queensland egyes részein az esők miatt rekordtermést jegyeztek fel. A gabona- és más termények bőségének nemcsak az ember, hanem az egerek is örültek, számuk októberben a trópusi északi területeken robbanásszerűen megnövekedett, onnan terjedtek délebbre. Már az évszázadok óta legsúlyosabb egérinvázióról beszélnek Ausztráliában.