Egyre több magyar egyetem lép be a „modellváltók” sorába, vagyis állami fenntartásról alapítványi fenntartásra áll át, de az egyik legfontosabb kérdésre továbbra sincs válasz: erre konkrétan miért van szükség? – hangzott el a Stádium 28 Kör péntek esti online vitafórumán, melynek témája a felsőoktatás átalakítása volt.
Fábián István, a Debreceni Egyetem tanára rámutatott: azok az „előnyök”, amelyekkel a kormány indokolja a fenntartóváltást, valójában nem tennék szükségessé az alapítványi fenntartást. Mint mondta, 15-25 éves stratégiai finanszírozási megállapodásokat a jelenlegi rendszerben is lehetne kötni az egyetemekkel és „rugalmasabb működési modellt” is ki lehetne alakítani, ha lenne rá döntéshozói akarat. A „minőségi bérezésről” sem azért mondtak le az egyetemek, mert nem akarták jobban megfizetni a dolgozókat, hanem azért, mert a kormány erre nem biztosított elegendő forrást. Hozzátette: az az érv sem állja meg a helyét, hogy alapítványi fenntartásban az egyetemek szabadsága növekedni fog; épp ellenkezőleg, véleménye szerint az egyetemek autonómiája valójában szinte teljesen megszűnik, s csak az alapítványi kuratóriumok döntéshozói szabadsága lesz nagyobb.
Továbbá az az „érv”, hogy a modellváltással az orvosképző egyetemek megtarthatják a klinikáikat, szerinte nem előny, hanem zsarolás. Hibának tartja azt is, hogy az átalakításokról nem készültek hatástanulmányok, elmaradtak a széleskörű konzultációk, miközben ez elvárható lett volna. Úgy véli, azzal, hogy az alapítványi kuratóriumokba politikusokat és kormányközeli tagokat neveznek ki, lényegében az egyetemek „politikai megszállása zajlik”. Fábián István szerint a következő években ad hoc jellegű, improvizatív változások várhatóak a felsőoktatásban, azok minden hátrányával, veszélyeivel együtt.
A fórumon részt vett Stumpf István, a modellváltást koordináló kormánybiztos is, aki azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket: az átalakítás valójában esélyt teremt arra, hogy az egyetemek versenyképesebbek legyenek. Elismerte, hogy a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium „nagy vehemenciával” állt bele a modellváltásba, ami Palkovics László innovációs miniszter „workaholic” (munkamániás – a szerk.) jelleméből is adódik. Szerinte is lehetett volna „lényegesen több” információt közölni az érintettekkel az átalakításokról, de állítása szerint készültek több mint száz oldalas hatástanulmányok is, például a gödöllői egyetem esetében.
Stumpf István nem érzi úgy, hogy a kuratóriumok politikailag elfoglalnák az egyetemeket, mint mondta, a tagok kiválasztásánál figyelnek a sokszínűségre: legyenek ott az állam, a gazdaság, az egyetem és a tudomány képviselői. Ő maga levelet írt minden rektornak, hogy javasoljanak kuratóriumi tagokat, s írt a Magyar Tudományos Akadémia elnökének is, hogy jelöljön akadémikus tagot – ezeket a javaslatokat pedig igyekeznek figyelembe venni. A modellváltásra egyébként ő úgy tekint, hogy azzal az egyetemek megszabadulhatnak eddigi „béklyóiktól”. – Persze lehetett volna más megoldást is találni, nemcsak alapítványi fenntartást, de a kormány ezt választotta – tette hozzá.
Semjén András, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontjának kutatója azt mutatta be, hogy a 2010-es évekre számos más országban is megjelentek az egyetemi kuratóriumok, de „jobb helyeken” csak tanácsadói szerepben. Szerinte a magyar egyetemek alapítványosításának folyamata nem illeszkedik tejesen a nemzetközi trendekbe.
A Szegedi Tudományegyetem tanára, Szajbély Mihály pedig arra figyelmeztetett, a modellváltás körüli tisztázatlan körülmények soha nem látott viszályokat idéztek elő az egyetemi életben, véleménye szerint a Szegedi Egyetem történetének legsúlyosabb bizalmi válságát éli most meg: egész karok fordultak szembe egymással vagy szenátusi képviselőikkel. Szerinte most azért kell küzdeni, hogy az alapítványok önkényuralma ne valósulhasson meg, ahogy az már megtörtént a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetében.
– Az alapítványi forma persze nem ördögtől való, de az ördög a részletekben rejlik, és mi pont ezeket a részleteket nem ismerjük – fogalmazott Szajbély Mihály.
Eddig tíz egyetem modellváltása valósult meg, s további tizenegy intézmény fenntartóváltása van folyamatban. Azt pedig pénteken jelentették be, hogy a veszprémi Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke a Fidesz politikusa, Navracsics Tibor lesz. A jelenlegi állás szerint mindössze öt egyetem marad közvetlen állami fenntartásban.
