Előfizetés

Ügyes blöff: Kádár-kockák újratöltve a NER katalógusában

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.29. 07:00
Öt szoba 115 négyzetméter, Monori Sándor elképzelése alapján
Fotó: ÉPÍTÉSZFÓRUM
Nem az aminek látszik a kormány új nemzeti mintaterv katalógusa. Mészáros, Tiborcz és Csetényi körei azért ezzel is jól tudtak járni.
Ingyenesen letölthető tervrajzokkal segíti a kormány az építkező családokat – jelentette be Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter március közepén. A 2015 óta ígért Nemzeti Mintaterv Katalógus akkor még csak 40 mintatervből állt. Azóta ugyan 96-ra tornászták fel az elérhető tervek számát, de ettől legfeljebb darabra közelítették meg az eredetileg kitűzött célt. Ráadásul ebből csupán 28-hoz készültek kiviteli tervek, a többi csupán az ötletpályázatra érkezett vázlatterv. A katalógus összeállításával megbízott Lechner Tudásközpont a tervgyűjtemény elkészítéséről szóló kormányrendelet megjelenése után több évvel, 2019 tavaszán írta ki a tervek összegyűjtését célzó ötletpályázatot. Szakmai körökben ismét kiverődött a biztosíték, mivel gyorsan kiderült, hogy az „ország arculatát 50 évre definiálónak” tartott tervgyűjteménybe elsősorban „nemzeti” karakter alapján válogatnak be terveket ahelyett, hogy a klímaválság és a tömeges szociális lakhatási igényre kerestek volna válaszokat. Szerencsére a tervgyűjteménybe a tornácos, pitvaros, piros cserepes nép-nemzeti épületek mellett számos ettől eltérő, modern stílusjegyeket is felvonultató terv is bekerült. Bár különleges formabontó esztétikára senki ne számítson. Ennél sokkal rosszabb a helyzet a másik ígérettel, miszerint „a típustervek megfelelnek az egyszerű bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó tervdokumentációk műszaki szintjének”, így az építtetőnek semmi dolga nem lesz vele. (A pályázat másik fele a „Kádár-kockák”  átdolgozására, korszerűsítésére vonatkozott. Végül a bekerült tervek alig ötöde vonatkozik ezekre, azok sem a legsikerültebbek közül valók.)  Ha egy otthonteremtésre készülő család arra készül, hogy a meglévő telekre egyszerűen kiválaszt egy tervet a katalógusból, letölti digitálisan, erre alapozva szintén elektronikus úton bejelenti az építési hatóságnál, majd megbíz egy céget a dokumentációban szereplő becsült költségen való kivitelezéssel – akkor csúnyán csalódhat.  Az épületeket CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény) igénybevételére optimalizálták és megfelelnek az egyszerű építési engedélyezési eljárás alapfeltételeinek, csakhogy nem elegendőek hozzá. A katalógusban szereplő kiviteli tervek ugyanis a korábbi engedélyezésre alkalmas típustervektől eltérően csak „mintatervek”, amelyeket előbb adaptálnia kell az építtetőnek. Erre fel is hívja a figyelmet a honlap. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meg kell bízni egy építészt, egy statikust, illetve egy gépészeti és villamossági szakági mérnököt (vagy a mindezeket együtt felvonultató építészirodát), hogy részletekeiben kidolgozzák a tervet a Lechner Tudásközponttal kötött felhasználási szerződést követően megkapott mintatervet használva sorvezetőül. S ekkor rögtön ki is derül, hogy az ingyenes terv használhatóvá tétele több százezer forint vagy akár milliós tétel lehet. Az építész kamara által ajánlott tervezői díjszabás szerint egy 57 millió forintos bekerülési költséggel felépülő ház tervezéséért 3,4 millió kérhető el. Egy mintaterv adaptálásáért ennek legalább a felét kell kifizetni. - Az ingyenes tervcsomag a honlap közlése szerint nem tartalmazza a bejelentéshez elvárt léptékű helyszínrajzot, műszaki leírást, gépészeti és egyéb terveket, metszeteket, alaprajzokat, a pontos termékmegnevezéseket is tartalmazó költségvetést – magyarázza egy évtizedek óta családi házakat tervező építész a Népszavának, aki szerint egy ház megtervezése mintaterv alapján bonyolultabb, mintha nulláról kezdenék, hiszen számos kötöttséget kell figyelembe venni, miközben minden család és telek más, így bizonyosan lesz extra építtetői kérés, ráadásul elvész az alkotás varázsa is, ami még kevésbé teszi vonzóvá ezt a munkát. Így könnyen elképzelhető, hogy nem éppen a legkiválóbbak vállalkoznak majd rá. Csakhogy a látványtervek jó része igen összetett épületre utal, így felkészült építészre van szükség ahhoz, hogy a megépülő ház valóban úgy nézzen ki, ahogy a képen látszik. A tervhez mellékelt költségbecslés még kínosabb helyzetbe hozhatja az adaptáló építészt. Vajon mire gondolt az eredeti tervező, amikor egy 118 négyzetméteres, négy szobás ház fűtés-hűtés rendszerét 1,7 millióból kihozhatónak írta le? A hatalmas trendi antracit nyílászárókkal és tetővel felszerelt épület egésze nettó 58 millióból felhúzható a leírás szerint, de ebben már a konyhabútor, a kerítés, a külső térburkolat és a parkosítás is benne van. Jön az építtető és kéri, hogy ez alapján dolgozzunk, de nem tudjuk, hogy ez pontosan milyen fűtési rendszer: gáz, alternatív energia, fa, vagy ezek kombinációja és ehhez milyen szigetelés járul, mi a falak rétegrendje? Korántsem mindegy miből van a tető, milyen típusúak az ablakok, a burkolatokról és a szaniterek végtelen variációjáról nem is beszélve. A pontos anyag és szerkezetlista alapján becsült ár jócskán eltérhet a mintaterven szereplőtől. A végső csapás pedig akkor éri a családot, amikor jön a kivitelező és elmondja mennyi is az annyi mostanság – teszi hozzá a névtelenséget kérő építész, aki szerint a katalógus jelen formájában leginkább egy áruházi katalógusra hasonlít, amiből válogathatunk, de nekünk kell kitalálni hová fér el, hová illik és ha megvettük, otthon még össze is kell szerelni. 
Cserépfalu parasztház – Fajcsák Dénes és Fábián Gábor alakította át az épületegyüttest. Az épület a MÉSZ Visegrádi Négyek Családi Házai pályázat nyertese.

Versenyelőnyben

– Maguk, akik itt ülnek, mind munka nélkül maradnak, ha a kormány bevezeti az ötvenes éveket idéző típustervek rendszerét – fakadt ki Kévés György, Ybl- és Kossuth-díjas építész még 2015-ben egy nyilvános építészeti zsűrizésen. A padsorokon hitetlenkedő, döbbent mormogás hullámzott végig. Sokan ekkor értesültek először a kabinet legújabb rezsicsökkentő tervéről, holott az „épített környezet minőségének növelése érdekében" tájegységi karaktereket hordozó nemzeti mintaterv-katalógust kidolgozásáról szóló kormányhatározat akkor már két hónapja megjelent. Az építészek joggal aggódhattak, hiszen a korábban Kádár kockaként elhíresült épületek többségét központi típusterv alapján húzták fel. A fő vonzerőt nem az esztétika és minőség jelentette, hanem az, hogy ezek az előre zsűrizett tervek az egyedi terveknél sokkalta gyorsabban megkapták az építési engedélyt. Csakhogy 2016-ban a kormány bevezette az egyszerű építési bejelentést, amit 2019-ben még egyszerűbbé tett, így az elhúzódó engedélyeztetés réme már a katalógus létrejötte előtt szertefoszlott. Az építészeti minőség javítására, illetve a lakosság önerős építkezésének segítésére vonatkozó kormányzati cél ettől persze még teljesülhetne. De ez is erősen kétséges.

Milliárdok

De akkor mire ment el 9,75 milliárd forint? A Lechner Tudásközpont 2016-ban írta alá a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítását célzó projekt uniós támogatási szerződését, amelynek keretében – például az e-közműrendszer, az arculati kézikönyvek webes felültének kialakítása mellett - a katalógus is elkészült. Az eredeti befejezési határidő 2018 vége lett volna, de négyszer is kitolták, utoljára tavaly a Covid-járványra hivatkozva. Az új határidő 2021. március vége lett, ezért kellett Novák Katalinnak lóhalálban bejelentenie az akkor még félig (sem) kész katalógust. A mintatervekre az elérhető információk szerint nem költött túl sokat a tudásközpont. Az ötletpályázat összdíjazása bruttó 75 millió forint volt, márpedig ennek a többszörösét is kiosztják egyetlen presztízsépület építészeti tenderén. A közzétett szerződések szerint nevesítetten 16,8 milliót költöttek a katalógusba bekerült 8 ház tervére, az építészeti elemzés címszavú költségekkel együtt 22 millióra kerekedik az összeg. De ez még a kocsibérlés 74 milliós, az üzemanyag 120 milliós, a catering 60 milliós, a képzési feladatok 34 milliós, valamint az ingatlanbérlés 150 milliós tételei mellett is eltörpül. Igazán nagyot azonban ebből is NER hű szolgálói hasítottak. Az előbb Mészáros érdekkörébe, majd Jászai Gellérthez kerülő 4iG, a bekebelezni próbált, de végül körön kívül maradt T-System és a Tiborcz Istvánhoz köthető Symmetria Magyarország csaknem 6 milliárdért végezték el az alkalmazásfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. A szintén Tiborczhoz köthető Sagemcom 227 milliót szakított digitalizálásért és adatfeldolgozásért, míg az akkor még Rogán Antal bűvkörében ténykedő Csetényi Csaba két cége – a Network360 és az Affiliate – 340 millióért vállalta a kreatív tervezést és a pr-t. De az Illés Boglárkával - korábbi EMMI helyettes államtitkár, jelenlegi Fidelitas elnök - korábban deklaráltan csupán partizó, de élettársi kapcsolatban nem lévő Csendes Richárd cégének is csurrant 60 millió. A cég egyébként több nagyobb állami pályázaton való sikeres szereplés után most bekerülhet a közbeszerzések technikai lebonyolításáért, tanácsadásért felelős cégek kedvezményezett körébe, amelyek a központosítás után kizárólagosan végezhetik ezt a tevékenységet. 

Sziklai László emlékezete

Agárdi Péter írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.03.28. 19:21

Fotó: LANA
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sziklai László, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Lukács György Archívumának negyedszázadon át volt igazgatója. Tudományos érdemeit, szakmai teljesítményét filozófus és esztéta kollégái illetékesek méltatni, de azt irodalmárként, egykori munkatársaként magam is rögzíthetem: az elmúlt öt évtizedben, az 1970-es évek óta jelentős szakmai publikációkkal, monográfiákkal és szövegkiadásokkal, könyv- és folyóirat-szerkesztésekkel gazdagította a magyar szellemi életet, a társadalomtudományokat, nemzeti művelődésünket. Fiatal tanár volt, amikor (nem lévén filozófia és esztétika szakos egyetemista) a TIT-ben hallgattam előadásait az őstársadalmak mágikus-művészeti világáról, az esztétikum keletkezéséről. Lebilincselő volt újszerű kultúrafelfogása és pedagógiai ethosza. Tucatnyi (de nem tucatértékű) könyvben foglalkozott Lukács György és más baloldali gondolkodók, esszéisták munkásságával, örökségük feltárásával és időszerűvé tételével. Emlékezetes szép esszéje 1976-ból az Elvtársunk, Bálint György; több tanulmányban foglalkozott József Attila teoretikus írásaival, de írt könyvet Heideggerről, tartott előadásokat Schopenhauerről, Nietzschéről is. Előbányászta Lukács György 1930-as évekbeli moszkvai írásait, és perbeszállt a nemzetközi rangú magyar tudós elleni rágalmakkal, de nem akarta kanonizálni hősét, értékrendjét, nézetrendszerét. Személyes okokból is sokat foglalkozott a fasizmus „kulturális” rombolásával, alkotó évei utolsó szakaszában pedig leginkább a holokauszt irodalmi és esztétikai reflektálása foglalkoztatta. Utolsó, 2010-es könyve (Megélt esztétika) nemcsak Lukácsról, hanem kicsit önmagáról is szól. Könyvei mellett talán a legnagyobb érdeme, hogy offenzíven működtette és nemzetközi rangú kutatóhellyé fejlesztette a Lukács egykori lakásában létrejött könyvtárat és archívumot. Méghozzá egy olyan politikai és részben akadémiai közegben, amely folyamatosan – különösen 2010 után – változatos, olykor kriminalizáló eszközökkel dolgozott az intézmény fölszámolásán. Ez a szégyenteljes akciósorozat sajnos meg is hozta az „eredményét”: immár 1040 napja van bezárva és fölszámolva ez a műhely. Sziklai László hihetetlen szívóssággal gyűjtött maga köré nála fiatalabb kutatókat. Alkotásra ösztönző munkát, kreatív menedéket nyújtott ellenzékieknek a Kádár-rendszerben, majd a rendszerváltozással partvonalra szorított értelmiségieknek is, akik korántsem csak „Lukácsban utaztak”. Tehetségeket indított el és karolt föl, egy olyan szakmai és emberi közösséget teremtett, amely „a szabadság egy kis köreként” működött s él tovább virtuálisan a Belgrád rakparti kutatóhely bezárása után is. Nem sok elismerésben volt része a fölöttes intézmények, a hatalmak részéről, méltánytalanságokban annál inkább. Talán azért is, mert ő nem cserélt gerincet, nem állt át, megmaradt baloldalinak. Emlékét azonban nemcsak a baloldaliaknak, hanem az egész magyar kultúrának illendő megőriznie, ha komolyan veszi magát.   

Elhunyt Fék György

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.28. 17:06

Fotó: Shutterstock
Életének 80. évében elhunyt Fék György Balázs Béla-díjas hangmérnök - közölte a Színházi Dolgozók Szakszervezetének (SzíDoSz) Szinkron Alapszervezete vasárnap az MTI-vel.
A SzíDoSz életműdíjas hangmérnökkel "a régi iskola egyik utolsó bölénye távozott". Fék Györgyöt az egész szinkron szakma gyászolja, a Mafilm Audio Kft. a saját halottjának tekinti. Temetéséről a család később közöl részleteket - írta a szervezet. Fék György 1960 óta dolgozott a Mafilmben, ő volt többek között az Angi Vera (1979), az 1982-ben Oscar-díjat nyert Mephisto (1981), a Napló gyermekeimnek (1984), a Redl ezredes (1985), a Csók, Anyu (1986) és a Hanussen (1988) hangmérnöke. A filmgyár után 1990-ben a Mafilm Audio Kft. hangmérnöke lett, haláláig több mint hatszáz filmben dolgozott felvevő vagy keverőhangmérnökként. Legjelentősebb munkái a 2001: Űrodüsszeia, a Robin Hood, a Három muskétás, a Csillagok háborúja - egy új remény, a Mad Max, a Szárnyas fejvadász, A kis hableány, a Reszkessetek, betörők, a Thelma és Louise, a Gladiátor, Az utolsó mohikán, a Philadelphia, A függetlenség napja, az Asterix és Obelix, a Maszk, a Terminátor és a Terminátor 2., a Charlie és a csokigyár, a Kung Fu Panda 2., a Jégkorszak 2., és az Így neveld a sárkányodat című animációs film mindhárom része. A szinkron mellett időnként vállalt játékfilmes felkéréseket is, utolsó munkája a Szász János által rendezett, 2018-ban bemutatott A hentes, a kurva és a félszemű című film volt.