Ügyes blöff: Kádár-kockák újratöltve a NER katalógusában

Nem az aminek látszik a kormány új nemzeti mintaterv katalógusa. Mészáros, Tiborcz és Csetényi körei azért ezzel is jól tudtak járni.

Ingyenesen letölthető tervrajzokkal segíti a kormány az építkező családokat – jelentette be Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter március közepén. A 2015 óta ígért Nemzeti Mintaterv Katalógus akkor még csak 40 mintatervből állt. Azóta ugyan 96-ra tornászták fel az elérhető tervek számát, de ettől legfeljebb darabra közelítették meg az eredetileg kitűzött célt. Ráadásul ebből csupán 28-hoz készültek kiviteli tervek, a többi csupán az ötletpályázatra érkezett vázlatterv.

A katalógus összeállításával megbízott Lechner Tudásközpont a tervgyűjtemény elkészítéséről szóló kormányrendelet megjelenése után több évvel, 2019 tavaszán írta ki a tervek összegyűjtését célzó ötletpályázatot. Szakmai körökben ismét kiverődött a biztosíték, mivel gyorsan kiderült, hogy az „ország arculatát 50 évre definiálónak” tartott tervgyűjteménybe elsősorban „nemzeti” karakter alapján válogatnak be terveket ahelyett, hogy a klímaválság és a tömeges szociális lakhatási igényre kerestek volna válaszokat. Szerencsére a tervgyűjteménybe a tornácos, pitvaros, piros cserepes nép-nemzeti épületek mellett számos ettől eltérő, modern stílusjegyeket is felvonultató terv is bekerült. Bár különleges formabontó esztétikára senki ne számítson. Ennél sokkal rosszabb a helyzet a másik ígérettel, miszerint „a típustervek megfelelnek az egyszerű bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó tervdokumentációk műszaki szintjének”, így az építtetőnek semmi dolga nem lesz vele. (A pályázat másik fele a „Kádár-kockák” átdolgozására, korszerűsítésére vonatkozott. Végül a bekerült tervek alig ötöde vonatkozik ezekre, azok sem a legsikerültebbek közül valók.)

Ha egy otthonteremtésre készülő család arra készül, hogy a meglévő telekre egyszerűen kiválaszt egy tervet a katalógusból, letölti digitálisan, erre alapozva szintén elektronikus úton bejelenti az építési hatóságnál, majd megbíz egy céget a dokumentációban szereplő becsült költségen való kivitelezéssel – akkor csúnyán csalódhat.

Az épületeket CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény) igénybevételére optimalizálták és megfelelnek az egyszerű építési engedélyezési eljárás alapfeltételeinek, csakhogy nem elegendőek hozzá. A katalógusban szereplő kiviteli tervek ugyanis a korábbi engedélyezésre alkalmas típustervektől eltérően csak „mintatervek”, amelyeket előbb adaptálnia kell az építtetőnek. Erre fel is hívja a figyelmet a honlap. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meg kell bízni egy építészt, egy statikust, illetve egy gépészeti és villamossági szakági mérnököt (vagy a mindezeket együtt felvonultató építészirodát), hogy részletekeiben kidolgozzák a tervet a Lechner Tudásközponttal kötött felhasználási szerződést követően megkapott mintatervet használva sorvezetőül. S ekkor rögtön ki is derül, hogy az ingyenes terv használhatóvá tétele több százezer forint vagy akár milliós tétel lehet. Az építész kamara által ajánlott tervezői díjszabás szerint egy 57 millió forintos bekerülési költséggel felépülő ház tervezéséért 3,4 millió kérhető el. Egy mintaterv adaptálásáért ennek legalább a felét kell kifizetni.

- Az ingyenes tervcsomag a honlap közlése szerint nem tartalmazza a bejelentéshez elvárt léptékű helyszínrajzot, műszaki leírást, gépészeti és egyéb terveket, metszeteket, alaprajzokat, a pontos termékmegnevezéseket is tartalmazó költségvetést – magyarázza egy évtizedek óta családi házakat tervező építész a Népszavának, aki szerint egy ház megtervezése mintaterv alapján bonyolultabb, mintha nulláról kezdenék, hiszen számos kötöttséget kell figyelembe venni, miközben minden család és telek más, így bizonyosan lesz extra építtetői kérés, ráadásul elvész az alkotás varázsa is, ami még kevésbé teszi vonzóvá ezt a munkát. Így könnyen elképzelhető, hogy nem éppen a legkiválóbbak vállalkoznak majd rá. Csakhogy a látványtervek jó része igen összetett épületre utal, így felkészült építészre van szükség ahhoz, hogy a megépülő ház valóban úgy nézzen ki, ahogy a képen látszik.

A tervhez mellékelt költségbecslés még kínosabb helyzetbe hozhatja az adaptáló építészt. Vajon mire gondolt az eredeti tervező, amikor egy 118 négyzetméteres, négy szobás ház fűtés-hűtés rendszerét 1,7 millióból kihozhatónak írta le? A hatalmas trendi antracit nyílászárókkal és tetővel felszerelt épület egésze nettó 58 millióból felhúzható a leírás szerint, de ebben már a konyhabútor, a kerítés, a külső térburkolat és a parkosítás is benne van. Jön az építtető és kéri, hogy ez alapján dolgozzunk, de nem tudjuk, hogy ez pontosan milyen fűtési rendszer: gáz, alternatív energia, fa, vagy ezek kombinációja és ehhez milyen szigetelés járul, mi a falak rétegrendje? Korántsem mindegy miből van a tető, milyen típusúak az ablakok, a burkolatokról és a szaniterek végtelen variációjáról nem is beszélve. A pontos anyag és szerkezetlista alapján becsült ár jócskán eltérhet a mintaterven szereplőtől. A végső csapás pedig akkor éri a családot, amikor jön a kivitelező és elmondja mennyi is az annyi mostanság – teszi hozzá a névtelenséget kérő építész, aki szerint a katalógus jelen formájában leginkább egy áruházi katalógusra hasonlít, amiből válogathatunk, de nekünk kell kitalálni hová fér el, hová illik és ha megvettük, otthon még össze is kell szerelni.

Cserépfalu parasztház – Fajcsák Dénes és Fábián Gábor alakította át az épületegyüttest. Az épület a MÉSZ Visegrádi Négyek Családi Házai pályázat nyertese.