Előfizetés

19 szervezet sürgeti a szociális ágazat dolgozóinak beoltását

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.29. 14:54

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Eddig csak a bentlakásos intézmények egy részében biztosították a vakcinát.
Nyílt levélben követeli a védőoltást minden szociális ágazati dolgozó és szociális ellátásban részesülő ügyfél számára az Esély Labor Egyesület, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) - tudta meg a 444.hu.   Levelükhöz további 16 szervezet csatlakozott.    Nehezményezik, hogy bár a szociális intézmények dolgozói fokozottan veszélyeztetettek, csak a bentlakásos intézmények egy részében biztosították eddig az oltást. 
„A szociális dolgozók jelentős része nincs beoltva, ezért nap mint nap kockáztatja ügyfelei, családtagjai és saját egészségét, életét is. Ez a helyzet a szociális területen dolgozók és ügyfeleik körében is gyakorlatilag humanitárius katasztrófával fenyeget”

- írják levelükben.

A csatlakozó szervezetek listája:

Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete BAGázs Közhasznú Egyesület Civil Kollégium Alapítvány Deviszont Közösségi Tér Eleven Gyál közösség Gyerekesély Közhasznú Egyesület Habitat for Humanity Magyarország Igazgyöngy Alapítvány InDaHouse Hungary Egyesület Kontúr Közhasznú Egyesület Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület Oltalom Karitatív Egyesület Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete Utcáról Lakásba Egyesület Új Szemlélet szociális szakmai műhely és akciócsoport Korábban a Népszava is írt arról, hogy kétszer gyakrabban fertőződnek meg a szociális ágazatban dolgozók, mint mások. 

Belefáradt a társadalom a folyamatos bizonytalanságba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.29. 14:38

Fotó: JOHN THYS / AFP
Síklaki István szociálpszichológus szerint válsághelyzetben az agresszió és az összefogás is növekedni szokott.
A járvány miatti bizonytalanság olyan frusztrációt tud okozni, amely képes átbillenni agresszióba – mondta Síklaki István szociálpszichológus az ATV Spirit FM Viccen kívül című műsorában. Síklaki Istvánt annak kapcsán kérdezte a csatorna, hogy nemrég egy szegedi boltban két ember összeverekedett a távolságtartási szabályok vélt vagy valós megsértése miatt. A szociálpszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy válsághelyzetben az agresszió és az összefogás is növekedni szokott.
– Egy év után az figyelhető meg, hogy a társadalom belefáradt a folyamatos bizonytalanságba. Ma az a helyzet, hogy nem lehet látni semmit előre egy hétre. Mindez óhatatlanul minden közösségben olyan frusztrációt tud okozni, amely képes átbillenni agresszióba

– magyarázta Síklaki István.

A szakértő szerint a bizonytalanságnak két oldala van: egyrészt ez a koronavírus nagyon kiszámíthatatlan, másrészt sajnos az orvosok és a kórházak nem nyilatkozhatnak. Azt is mondta, úgy tűnik, mintha lenne egy tudatos információ-visszatartás is az országban, az átláthatatlanság pedig a bizonytalanságot erősíti. Síklaki István pozitív példaként említette Boris Johnson brit miniszterelnök kommunikációját, aki elismerte, hogy az előző hullámok idején követtek el hibákat, de aztán a teljes nyitottság és átláthatóság mellett döntött. Ez pedig nagyon sokat segített Nagy-Britanniában a járványkezelés hatékonyságában. A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy minden hozzáértő pszichológus azt az álláspontot képviseli, hogy a részletes információ megnyugtatóbb, mint bárminek az eltitkolása.
– Elterjedt Magyarországon, hogy a kommunikátorok, így például a politikusok, vagy szülők abban az illúzióban élnek, hogy jobb eltitkolni valami kellemetlent, mert akkor csökken a másik szorongása. Ez nem így van

– jegyezte meg a szociálpszichológus.

Síklaki István úgy fogalmazott, hogy a teljes körű tájékoztatás ad bizalmat.

Az orvosok szerint nincs annyi tartalék, mint Orbán Viktor gondolja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.29. 13:37

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
400 településen háziorvos sincs, nemhogy kórházba vezényelhető szakember.
Egy házi orvost sem kellene átirányítani kórházba, mert ezzel nemcsak az oltások beadása lassulna, hanem félő, hogy még több covidos beteg kerülne kórházba. Ezt mondta a 168.hu-nak Szabad Zoltán,  Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy ágyból és lélegeztetőgépből a kapacitások mintegy fele még szabad –, „és élőerőből is vannak tartalékaink”. igaz, a kórházak és az egészségügyi személyzet leterheltségéről érkező drámai hírekkel összhangban azt elismerte, hogy ezek a tartalékok „egyáltalán nem végtelenek”. Egy múlt heti kormányhatározat is jelzi, hogy csak az a háziorvos rendelhető más helyszínre,  akinek van egyéb szakképzettsége és a kirendeléssel nem sérül az oltási tevékenység. A 168.hu által megkérdezett orvosok ugyanakkor nem tartanák jó ötletnek, ha háziorvosokat irányítanának át a covid-ellátásba, mert ennek még több kára lehet, mint haszna.  Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója szerint,
mindössze néhány száz olyan, egyéb szakképzettséggel rendelkező háziorvos kolléga jöhet szóba, akit kirendelhetnek kórházakba, de mivel gyakorlatilag nincs olyan háziorvosi praxis, amely ne venne részt az oltási programban, a védőoltási és az alapellátási tevékenység sérelme nélkül a kirendelésük nehezen lenne elképzelhető”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a háziorvosoknak most inkább arra kell koncentrálniuk, hogy a covidos betegek kórházi áradását csökkentsék az időben felismert fertőzéssel (a betegséggel első körben ők találkoznak a praxisukban). Azt Békássy nem vitatja, hogy a kórházakban dolgozók leterheltek és szükség lenne átcsoportosításra.  Hasonlóan vélekedik a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke is. Szabad Zoltán azt mondta:
bár papíron létre lehet hozni akár 5000 lélegeztetőgépes ágyat, megfelelő szakszemélyzet és odafigyelés híján eljön az a pont, ahol a limitált humánerőforrást olyan mértékben hígítjuk fel nem intenzíves képzettségű és tapasztalatú dolgozókkal, hogy az ezen ágyakon kezelt betegek mortalitása elfogadhatatlanul magas lesz. Ezen a ponton túl már egyetlen ilyen ágyat sem lehet intenzív ágynak nevezni.”

Megjegyezte, hogy az intenzív osztályok halálozási adatait csak a kormányzat ismeri. Arra a kérdésre, hogy vajon hány háziorvos irányítható át kórházakba anélkül, hogy az oltási tempó ne csökkenjen, a MOSZ elnöke azt válaszolta: „egyetlen egy sem”. Úgy vélte, „ha kevesebben látják el ugyanazt a munkát, túlterheltek lesznek a háziorvosi rendelők. Szerinte
„egy végletekig túlfeszített, humánerőforrás-hiányos rendszerre csapott le a koronavírus egy éve, és 30 év elmaradását nem lehet egy év alatt bepótolni.”

Szabad Zoltán magyarázata szerint a háziorvosok két ponton is „tehermentesítik” a kórházakat: egyrészt a korán észlelt covid-betegség mellett az időben, prehospitálisan megkezdett favipiravir terápia csökkenti a kórházi ellátás szükségességét, mivel kisebb eséllyel alakul ki súlyos kórkép, másrészt az oltások megszervezésével és beadásával lassítják a járvány terjedését.  Az Országos Kórházi Főigazgatóság legfrissebb, március 1-i adatai szerint 510 tartósan betöltetlen háziorvosi, és további 225 tartósan betöltetlen fogorvosi praxis van Magyarországon. A statisztika évek óta emelkedést mutat, ezt a tendenciát pedig az aktuális kormányok nem tudták megfordítani – nemcsak 2010 óta a Fidesz-kormány, de előtte 8 éven át a baloldali kabinetek sem –, legfeljebb átmenetileg tudták lassítani.