Társaság az Európai Szabadságjogokért
Magyarország és Lengyelország visszatérően riasztó példaként szerepel a Társaság az Európai Szabadságjogokért (CLUE) legújabb demokrácia-jelentésében. A nemzetközi civil szervezet 14 országban nézett körül és úgy találta, hogy a magyar jogállamot öt területen fenyegeti különösen nagy veszély:
1. Nem sok jó ígérkezik a bíróságok függetlensége szempontjából;
2. Továbbra is széles körű a korrupció, amit csak súlyosbított a járvány;
3. Mérgezettek a sajtóviszonyok, a médiahatóság egyáltalán nem független, és a hatalom korlátozza az információszerzést a hatalommal szembenálló orgánumok számára;
4. A civil társadalom lehetőségeit erősen visszafogja, hogy az Európai Bíróság ítélete ellenére még mindig hatályban van a vonatkozó 2017-es törvény;
5. A kormány kihasználja a Covid-19-et, hogy még jobban meggyengítse a jogállamot és a polgárjogokat.
15 nemzetközi szervezet köztük a Helsinki Bizottság és az Amnesty International, továbbá szerte a világból több mint 60 jogi szakértő arra szólította fel a Bizottságot, hogy az haladéktalanul lépjen fel a lengyel jogállamiság ügyében. Úgy látják, hogy Brüsszelnek perbe kell fognia Lengyelországot az Európai Bíróságnál, mert a PiS továbbra is ássa alá a bírák függetlenségét és tesz az EUB döntéseire. Az aláírók úgy vélik, hogy sürgősen cselekedni kell, mielőtt még visszafordíthatatlan károk keletkeznek.
Merthogy a hatalom bünteti azokat a bírákat, akik tartják magukat az uniós joghoz, illetve megkérdőjelezik a hatalom által elrendelt változtatásokat az igazságügyben. A legfelső európai bíróságnak átmeneti rendelkezéseket kell hoznia, mert különben a lengyel koalíció folytatja szokásos halogató taktikáját. Már megcsinálta pl., hogy a luxemburgi testület hiába kérte az újonnan létesített fegyelmi kamara működésének felfüggesztését, az továbbra is dolgozik, és a hatalom emberei sorra oldják fel az érintett bírák immunitását.
A Bizottság úgy reagált, hogy nem kell aggódni, mert gyors és határozott lépéseket tesz, ha úgy ítéli meg, hogy a lengyel vezetés megsérti a közösségi jogot. A jelentés hozzáteszi, hogy már van ilyen eljárás folyamatban Varsó ellen, akárcsak Magyarország ellen, de a két érintett kölcsönösen megakadályozza, hogy bármi foganatja legyen.
Magyarország már Máltát is megelőzte a beoltottak számát tekintve, ám továbbra is a szűk élbolyhoz tartozik a világban, ha azt nézzük, hogy hány halott jut egy főre. Az illetékes európai hatóság szerint a magyaroknak idáig már a lakosság ötöde kapta meg az első vakcinadózist, miközben az unió átlaga jelenleg 12,7 százalék. A jó eredmény részben a kínai és orosz szereknek köszönhető, ám ez még egyáltalán nem tudta lelassítani a ragály terjedését.
A világstatisztikákat folyamatosan vezető Johns Hopkins Egyetem azt mutatta ki, hogy ha két hét átlagában vesszük az áldozatok arányát és azt összevetjük az ország lélekszámával, akkor ennél rosszabb adatot senki sem produkált a világban.
A térség többi állama további szigorú korlátozásokat rendelt el, nem úgy a magyar kormány, amely enyhítésre készül, noha a helyzet egyre rosszabb. De a cél a gazdaság újraindítása, miután a GDP tavaly 5,1 százalékkal esett vissza.
A Citigroup közgazdásza szerint aligha jön be Orbán Viktor számítása, hogy feloldják a megkötések egy részét, ha már legalább 2,5 millió embert sikerül beoltani. Gárgyán Eszter ott látja a fő gondot, hogy jelenleg a brit variáns tarol, így egyre több fiatal kerül kórházba. Ebből pedig az következik, hogy a kormány kénytelen lesz néhány héttel elhalasztani a nyitást, sőt még az is elképzelhető, hogy újabb zárlatot kell elrendelni, mielőtt lehetségessé válna bármiféle jelentősebb enyhítés.
A járvány jelenleg Kelet-Európát sújtja a legkeményebben a világban.
Lengyelországot utolérte a koronakatasztrófa – írja vendégtudósításában a Gazeta Wyborcza külpolitikai rovatvezetője. Az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére jutott, a hatalom ugyanakkor igyekszik eltolni magától a felelősséget. Michal Kokot magát a szakminisztert idézi, aki nem tartja valószínűnek, hogy egyhamar javul a helyzet. Ezért a hatalom - legalább két hétre - újabb szigorításokat rendelt el. Négyzetméter alapon még a templomokban is korlátozták a látogatók számát.
A 38 milliós országban egy év alatt 2,2 millióan fertőződtek meg és az adatok csak egyre romlanak. Már napjában 30 ezer új beteget jegyeznek fel. 80 százalékukat a brit mutáns támadja meg, ugyanakkor egyre fiatalabbak a páciensek. Az intenzív ágyak háromnegyede foglalt, a lélegeztető gépeknél pedig már ötből négyet kénytelenek használni.
Az orvosok, ápolók kimerültek, a mentők sokszor órákig várnak, hogy felszabaduljon egy-egy hely a kórházban. Vagy kénytelenek több száz kilométerre tovább menni egy másik klinikára. A legrosszabb állapotok Sziléziában alakultak ki, a wroclawi kórházra ki lehet tenni a megtelt táblát. A fő ok az, hogy az emberek nem tartják be a szabályokat.
Viszont idáig csak a lakosság 12 százalékát oltották be, Lengyelország azonban – Magyarországtól és Szlovákiától eltérően – nem kér az orosz és kínai vakcinából. A miniszterelnök pontosan tudja, hogy ég a lába alatt a talaj, mert egyre csökken a PiS népszerűsége, hiszen képtelen megállítani a bajt.
Ideges a szerb elnök, mert ha a Bizottság országára is kiterjeszti a vakcinák exporttilalmát, akkor füstbe megy a terve, hogy az egész lakosságot beoltja. A hétmilliós országban idáig 2,1 millióan estek át a szúráson, nem kis részben a Sinopharmnak és a Szputnyik V-nek köszönhetően, de bőven érkezett a Pfizer és az AstraZeneca szeréből is. Vucsics szerint az embereket nagyon felpaprikázná, ha most egy brüsszeli adminisztratív intézkedés miatt megrekedne a folyamat.
Főleg, hogy Belgrád már kifizette további 450 ezer adag árát, sőt a szállítás napja is fix. Azon kívül esedékes a jövő hónapban egy millió kínai készítmény is, ezért a politikus úgy számol, hogy április végére a felnőtt népesség 37 százaléka megkapja a 2. oltást is. Azt ugyanakkor egyáltalán nem tartja gondnak, hogy a térség más országaiból özönlenek Szerbiába olyanok, akik védettséget akarnak. Arra hivatkozik, hogy ha másutt tovább dúl a járvány, az visszaüthet országára is.
Szerbia egyébként arra készül, hogy májustól saját üzemében csomagolják az orosz készítményt, de szó van a gyártásról is. A Sinopharm üzeme, kínai és emirátusi tőkéből, októberben kezdi meg működését, a kapacitása évi 24 millió vakcina lesz. Vucsics elismerte, hogy ez utóbbinak van politikai kockázata, hiszen az oltóanyagot Európában nem vizsgálták be. Nemrégiben különben az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja arra figyelmeztetett, hogy Szerbia függő helyzetbe kerül Pekingtől.
Egész Nyugaton baj van a tudomány szabadságával, de Magyarországon meg egészen nagy a gond – mutat rá a CEU rektorhelyettese. Liviu Matei kiemeli: a politikusok folyamatosan próbálják korlátozni az olyan kutatásokat, amelyek nem vágnak egybe a nézeteikkel. Sokan azt hiszik, hogy ez egyáltalán nem fontos kérdés, és legfeljebb olyan helyeken fordul elő, mint a magyaroknál, ahol mind inkább tekintélyelvű lesz a rendszer. Ám ha jobban utána nézünk, azt tapasztaljuk, hogy nagyon is élő gond ez Európában és Amerikában is.
Persze sehol sem olyan súlyos a helyzet, mint Orbán Viktor alatt, hiszen törölték a tudomány szabadságának védelmét az alaptörvényből. Betiltották a gender tudományokat, egy volt ezredes vette át az SZFE vezetését. De aggasztó jelek mutatkoznak a franciáknál, briteknél, valamint a tengerentúlon is. A támadások a tudás, mint közjó ellen irányulnak, csak jobban álcázzák őket, mint az oroszok és a törökök.
A tudomány szabadságának nincsen egységes fogalma, úgy hogy amikor a CEU-t kipaterolták Magyarországról, a kormány azt állította, hogy az EU hiába indított eljárást, nem illetékes a kérdésben. A végén pedig csupán a WTO-szabályainak megsértése miatt lehetett elmarasztani az országot, ahelyett, hogy jelzésértékű ítélet született volna.
Az egyetemek nem lehetnek politikai intézmények, de hogy megvédjék őket, ahhoz politikai lépések kellenek, mert ez igenis politikai kérdés. A demokrácia szempontjából alapvető, hogy szabadon hozzá lehessen férni a tudáshoz. Ám ennek érdekében szükség van szellemi ellenállásra is. A tudósoknak együtt kell működniük az Európai Parlamenttel, mert az erősen támogatja a CEU harcát az Orbán-rezsimmel, illetve szélesebb értelemben is kiáll a kutatás és oktatás szabadsága mellett.
Az Európai Központi Bank nem tartja jónak Matolcsy György ötletét, hogy a magyar jegybank szálljon be a jelzáloghitelezésbe. Az MNB elnöke nemrégiben felvetette, hogy a pénzintézetnek ki kellene szolgálnia azokat a jelentkezőket, akik energiatakarékos házak építésére vennének fel kölcsönt. Ám az EKB szerint az elképzelés ellenkezik az uniós szabályokkal és jelentős pénzügyi kockázatnak tenné ki a bankot.
Ezért a szakvélemény nyomatékosan azt tanácsolja, hogy az MNB továbbra is tartsa távol magát ettől a területtől. Azt viszont pártolja, hogy az árstabilitás fenntartása mellé vegyék be a környezet fenntarthatóságának támogatását is a bank alapvető célkitűzései közé.
