Előfizetés

Valóságos „mészárlást” hajtott végre kormányában Bolsonaro

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.31. 08:30

Fotó: MATEUS BONOMI / AFP / AGIF
A brazil elnöknek ismét folyamatosan esik a népszerűsége a koronavírus-járvány katasztrofális kezelése miatt.
Valójában nem is az áll a kabinet átalakítása mögött, hogy belátta, mennyire rossz a járvánnyal szembeni fellépés, így hatékonyabbá kívánja tenni azt. Politikai túléléséhez volt szükség a drasztikus lépésre, mert a parlamentben az elnököt támogató pártok nagy nyomást helyeztek rá, hogy szabaduljon meg a legtöbbet bírált tárcavezetőktől. Bolsonaro szótárából mintha hiányozna az empátia kifejezés, hiszen a lehető legcsekélyebb együttérzést sem mutatta a járvány áldozataival. Sőt, nemrégiben arra intette honfitársait, fejezzék be a koronavírus miatti „nyavalygást”, egyúttal a korlátozások ellen foglalt állást kiemelve, hogy a gazdaságnak működnie kell. A járványt lekicsinylő politikájának meg is lett az eredménye, hiszen Dél-Amerika legnagyobb országban már 12,6 millióan fertőződtek meg a koronavírussal, ami a második legmagasabb adat a világon az Egyesült Államok után, a halálos áldozatok száma pedig meghaladja 314 ezret, amivel ugyancsak a második. Az ijesztő számokat a parlamentben is fokozódó aggodalommal szemlélik, s mivel Bolsonaro mögött nem áll számottevő párt, ezért az elnök a jobboldali tömörülésekre van utalva, s csak akkor van esélye a következő, 2022-ben esedékes elnökválasztáson, ha teljesíti ezen politikai erők követeléseit. Legnagyobb ellenfele a volt államfő, Luiz Inácio Lula da Silva lehet majd, akinek márciusban törölték el korrupciós büntetését. A PoderData ügynökség legutóbbi felmérése szerint Lula négy százalékkal előzné meg Bolsonarót az első fordulóban, s a másodikban is ő a favorit, bár sok függ a részvételi aránytól. Ami a kormányátalakítást illeti, Bolsonaro számára komoly csapás bizalmasa, Ernesto Araújo külügyminiszter kényszerű menesztése. A brazil diplomácia vezetőjét éles bírálatokkal illették mind a jobb- mind a baloldalról, azzal vádolták, ahelyett, hogy a koronavírus elleni vakcina beszerzésével lett volna elfoglalva, összerúgta a port az Egyesült Államokkal, Kínával és Indiával is. Peking eddig 21 millió adag Sinovac típusú vakcinát szállított az országba, ami arra elég, hogy a teljes lakosság 7,7 százaléka kapjon belőle egyetlen adagot. Szintén távozni kényszerült Walter Souza Braga Netto hadügyminiszter. Némi jó hírrel szolgált Bolsonaro számára a múlt héten kinevezett egészségügyi miniszter, aki bejelentette, hogy a Pfizer/BioNTech a tervezettnél korábban szállítja oltóanyagát az Egyesült Államokból Brazíliába.  

Újra csak 60 felettieknek adnak AstraZeneca-oltást Németországban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.31. 07:41

Fotó: MTVA - Varga György
Már csak ki kell találni, hogy mi legyen azzal a kétmillió némettel, akik már megkapták az első oltást ebből a vakcinából.
Megtörtént, amelynek bekövetkezéséről szállingóztak hírek a napokban: Németországban újra leállították az AstraZeneca-vakcina használatát bizonyos életkor felett. A 60 éven felüliekre korlátozzák az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni AstraZeneca-féle védőoltások használatát Németországban – jelentette be Angela Merkel német kancellár az MTI tudósítása szerint. Az új szabályt szerdán vezetik be az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) – a szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő szakértői testület – ajánlására. A bizottság azért adott ki új ajánlást, mert a legújabb tudományos ismeretek szerint a vakcina a 60 éven aluliak körében vérrögképződést idézhet elő az agyban. Ez a mellékhatás nagyon ritkán fordul elő, de nagyon súlyos – mondta Angela Merkel. A változtatás bizonytalanságot okoz, de nem volt más választás. Nem lehet eltitkolni, „szőnyeg alá söpörni” a lehetséges mellékhatásokról szóló adatokat, az oltóanyag iránti lehető legnagyobb bizalmat csak „a nyíltság és az átláthatóság” révén lehet megteremteni – emelte ki a német kancellár. Jens Spahn egészségügyi miniszter hozzátette: a változtatás hozzásegíthet ahhoz, hogy gyorsabban beoltsák a 60 felettieket, ami az éppen emelkedő harmadik járványhullámot tekintve különösen fontos. Az áprilissal kezdődő második negyedévben 15 millió adag AstraZeneca-oltás érkezhet Németországba a gyártó vállalása szerint, és bőven lesznek 60 felettiek, akik szívesen beadatják maguknak az oltóanyagot – mondta a miniszter. Aláhúzta, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari óriáscég együttműködésével kifejlesztett oltóanyag rendkívül hatékony az időseknél, bizonyos mutatók alapján még a Pfizer/BioNTech-féle vakcinánál is hatékonyabb. A STIKO ajánlása főszabályként tanácsolja az oltóanyag alkalmazásának korlátozását a 60 felettiekre. A lehetséges mellékhatásokról szóló részletes tájékoztatáson nyugvó egyéni döntés alapján, szakorvosi, háziorvosi javaslatra 60 alattiaknak is beadható AstraZeneca-oltás. A testület április végéig kidolgoz egy másik ajánlást, amely arról szól, hogy milyen oltást kapjon az AstraZeneca-féle készítmény első adagjával már beoltott kétmillió ember. A miniszter elmondta: Németországban eddig 31 esetben mutattak ki időbeli kapcsolatot AstraZeneca-vakcina használata és agyi vérrögképződés között. Az érrendszeri károsodás kilenc esetben halálos volt. A 31 érintett közül 29 nő van, 20 és 63 év közöttiek. Hasonló esetek külföldön is történtek, és nem Németország az egyetlen, ahol korlátozzák a vakcina használatát – tette hozzá Jens Spahn, példaként említve Kanadát. A kormányfő és minisztere egyaránt hangsúlyozta, hogy az AstraZeneca-vakcina használatát szabályozó előírás megváltoztatása miatt nem kell módosítani azt a célt, hogy a nyár végéig – szeptember 22-ig – a gyerekeken kívül mindenkinek biztosítják az oltás lehetőségét. Az AstraZeneca számára ez egy újabb komoly arculcsapást jelent. Korábban sokat kritizálták őket a vakcinák kései leszállítása miatt és a vérrögös esetek sem növelték az oltóanyagba vetett bizalmat. Németország korábban több más európai országhoz hasonlóan felfüggesztette az AstraZeneca használatát, de miután az Európai Gyógyszerügynökség kivizsgálta a bejelentéseket és megállapította, hogy biztonságos a vakcina, folytatták az oltást vele.

Nyitni vagy nem nyitni? - Merkel a tartományokkal harcol

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.31. 07:40

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP
A kancellár központosítottabb járványügyi szabályozást szeretne. Egyes tartományok támogatják, de mások bírálják a kancellárt.
Nyitni vagy nem nyitni: az itt a kérdés. William Shakespeare Hamletjének analógiájára így foglalhatnánk össze röviden azt a vitát, amely kialakult a berlini kormányzat és több helyi tartományi kormányfő között. Angela Merkel egyre jobban szembekerül a tartományi vezetőkkel, elsősorban azokkal, akik nem támogatják a korlátozásokat és nyitni akarnak. A kancellár az ARD vasárnap esti politikai műsorában az országszerte emelkedő fertőzésszámok miatt bírálta egyes tartományok nyitási stratégiáját, egyúttal annak a véleményének adott hangot, módosítani kellene a járványvédelemmel kapcsolatos törvényt méghozzá úgy, hogy vészhelyzetben a berlini kormány intézkedései érvényesüljenek és ne csak tartományi szinten kezeljék a kérdést.
Különösen komoly nézeteltérés alakult ki Merkel és Michael Müller berlini polgármester között. Utóbbi bírálta a kancellárt, mondván, azt a benyomást kelti, hogy ő felelősen viselkedik a jelenlegi helyzetben, mások nem. „Egy csónakban evezünk” – jelentette ki. Müllert nem csak a kancellár, hanem a nyitás politikáját ugyancsak ellenérzésekkel szemlélő Markus Söder bajor miniszterelnök is bírálta, aki úgy fogalmazott, hogy Berlin „halálos jelzéseket küld”. De még Müller koalíciós partnere, a Zöldek sem értenek egyet a gyors nyitással. Az egyik kerületi polgármester, Stephan von Dassel, aki a Zöldek politikusa, vasárnap, a Twitteren számolt be arról, hogy a főváros egyes részein csoportokba verődve járnak-kelnek az emberek, helyenként ittasan. Felvetette, hogy Berlinben és éjszakai kijárási tilalmat kellene bevezetni, amit viszont a polgármester elutasít. A nyitást eddig szintén szabadosabban kezelő Brandenburg is szigorítani kényszerült. A tartományban a megelőző hét napon regisztrált fertőzések százezer lakosra vetített száma már elérte a 269-et, így Dietmar Woidke tartományi miniszterelnök bejelentette, hogy április 1-től 6-ig, tehát húsvét teljes idejére 22 órától hajnali 5 óráig kijárási tilalmat vezetnek be. Mecklenburg-Elő-Pomerániában viszont csak a járvány által legjobban sújtott körzetekben lép életbe a 21 órától 6 óráig tartó kijárási korlátozás. Mindkét említett tartományt szociáldemokrata miniszterelnök irányítja. De hogy a nyitás vagy zárás témája nem pártkérdés, azt Bréma esete is bizonyítja. Az északnémet város polgármestere, Andreas Bovenschulte ugyanis a Deutschlandfunknak úgy nyilatkozott, hogy ez nem a nyitás ideje és végre kell hajtani a szükséges korlátozó intézkedéseket. Bodo Ramelow, Türingia balpárti miniszterelnöke eddig nagyrészt egyetértett a kancellár járványügyi politikával, de most keményen bírálta Merkelt. Mint fogalmazott, sajnálja az embereket, hogy olyanoktól hallják, mit kellett volna tenni, akik nem tettek semmit. Ettől függetlenül nem ellenzi Merkelnek azt a tervét, miszerint az egész országra kiterjedő intézkedéseket fogadjanak el. A legérdekesebb mindenképpen az, hogy a kancellár saját párttársával, a CDU januárban kinevezett elnökével, Armin Laschettel is szembekerült. Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke szerint át kell alakítani a tartományi vezetők és a kancellár közös fórumát és a politikusoknak – a digitális megoldás helyett – személyesen kellene találkozniuk, és dönteniük az intézkedésekről, mert a jelenlegi gyakorlat nem elég hatékony. A járványvédelemmel kapcsolatos törvényt tavaly novemberben módosították, pontosították a maszkviselés szabályait, vagy a kijárási korlátozásokra vonatkozó passzusokat. Bár a jogszabály kimondja, a fertőzések számának emelkedése esetén törekedni kell arra, hogy az ország egész területére ugyanazok a járványügyi intézkedések legyenek érvényben, jogi szempontból ez nem jelent semmit – mondta el a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Andrea Kiessling alkotmányjogász. Kollégája, a lapnak nyilatkozó Thorsten Kingreen viszony úgy véli, az a legnagyobb gond, hogy a hatályos törvény nem fogalmaz elég konkrétan. Berlin egyébként tegnap szigorúbb határellenőrzést jelentett be.