Oláh Péter: paraj

Feri hajszálat keres a szájában, ha spenótot kell ennie, nem szereti. A felesége évek óta nem főzött, mert tudja, hogy nem szereti. Hétfő reggel volt, és Éva még rettentő álmosnak érezte magát, amikor kitalálta, hogy megtöri a hagyományt, és spenótot fog főzni. Lehet, hogy csak azért tört rá ennyire ez a vágy, mert a családban mindenki odavolt érte, és számára ez jelenti a hétfőt, az ebédet. Nem tudta, hogy miért pont most szeretné ezt ennyire nagyon, de úgy ment ki a konyhába, hogy mindig is ezt szerette volna, hogy végre nem gondolkozik azon, hogy mi hiányzik, és nem ücsörög az ablak előtt, hogy jöjjön már ide valaki, hogy megmondja, mi a baj vele, ha boldog a férjével, de valamit mégis hiányol.

Nem válaszolt, amikor Feri kérdezte, mit főz, csak mosolygott, és próbált úgy viselkedni, hogy hát akkor is szeretsz, ha nem a kedvencedet főzöm. Évát tényleg elbűvölte, hogy elkészítheti a kedvencét. Még azt sem bánta volna, hogyha megfőzi a spenótot, ami azt mondaná neki, hogy ezentúl a szolgája lesz, és az ő természetes robotja. Természetesen nem gondolta végig, mert miért is tette volna, ha csak azt látja maga előtt, hogy úszik ebben a sötétzöld spenótban.

Feri gyanút fogott, és a szagáról felismerte, hogy mire készül a felesége. Nem kell a konyhában lennie, hogy érezze a szájában a hajszálakat, és azt a telt ízt, és rosszul lesz, ha meg kell rágnia, mert olyan, mintha több rágó lenne a szájában, és ebből a nagy gumóból kéne kiszedegetnie a hajszálakat. Nem értette a feleségét, hogy miért kell ezt tennie, miért ma, és miért nem holnap, ha tudja, hogy neki nehéz napja lesz, mondjuk vonatvezetőként egyik nap sem könnyű, de legalább ne ma tette volna, hiszen hogy fog így vizsgázni, amikor ketten mellette ülnek, hogy ne rontson el semmit, és jól vezesse azt a mozdonyt. Semmi baj, elmegy éhgyomorral, de azért megpuszilja Évát, mert nem nevelték bunkónak a szülei, majd eszik a sarki gyroszosnál, hátha azt gyorsan be tudja kapni, mire odaér a vizsgahelyszínre.

A macska keresztbetett lábbal aludt, így nem látja, hogy mit csinál Éva, jobb is így, mert biztos, hogy addig nyávogna neki, amíg abba nem hagyja, és főz valami mást, mondjuk csirkét vagy halat. Éva, amikor elzárta a gázt, még megnézte, hogy ennek biztos így kell-e kinéznie. Kicsit világoszöldebb volt, mint amire emlékezett gyerekkorából, de ezt is csak annak tudta be, hogy azóta nagyon sok minden történt, és kifakulhatott, mert miért ne történne ilyesmi, egy spenóttal is. Nézi a pénztárcát, és elfogja az a rettentő izgalom, hogy most megy, és a benne lévő papírpénzből nagyon sok spenótot vásárol be. Meg is fogja a pénztárcát, mintha tényleg itt lenne az ideje, hogy boltba menjen, de aztán leteszi, mert hét órakor még ne menjünk boltba. Van még egy órája, visszaalszik kicsit, amíg kihűl ez a finom főzelék.

Az ébresztő keltette fel, gyorsan kiugrott az ágyból, azt is elfelejtette, hogy mit álmodott, pedig ez neki mindig nagyon fontos, például a múltkor zsiráfokkal beszélgetett, és nem tudott mit kezdeni vele, mert nem tudta hova tenni az intelligens gondolataikat, még egy-két mondatuk ott van valahol a fejében, de most mennie kell, mert mi van, ha megszökött a spenót, mit fog így reggelizni. Szerencsére a gáztűzhelyen volt a lábas, és nem párolgott el. Ha Feri itt ülne előtte, akkor biztos mondaná neki, hogy ne kezdje nehéz ételekkel a reggelt, mert nem tesz jót a gyomrának, de hiába magyarázza, ha ő akkor is megeszi a tegnapi maradékot, legyen az gulyásleves vagy aranygaluska, teljesen mindegy.

Nem bírja megenni, mert rossz íze van. Valahogy ez nem az a spenót, amit az anyukája csinált, és igaza van a férjének, amikor azt mondja, hogy hajszálakat kell kihalásznod a szádból, annyira rossz. Nem is értem, hogy miért képzelte azt, hogy tud jó spenótot csinálni, de ezt betudja annak, hogy reggel volt, és borzasztó álmos. Fogja a lábast, és a mosogatóba önti az egészet. Próbálja elfordítani a fejét, és úgy csinálni, mint akinek ezek nem a kezei, mintha csak robot lenne.

Készülődik, mert mindjárt meetingje van, és hiába otthonról dolgozik, azért pizsamában nem jelenhet meg, ezt előírja a szabályzat. A fürdőszobából bugyborékoló hangot hall, de nem is ahhoz hasonló, hanem inkább a macska morgásához, mielőtt megtámadja a másik vörös macskát. Éva a fürdőszobáig sem tud eljutni, mert folyik vele szemben a spenót, és ettől nagyon megijed, mert azt hiszi, hogy bosszúra szomjas, és bármit csinálhat vele, mert kiöntötte, és nem becsülte meg. Kirohan a lakásból, és kikeresi Ferit a telefon névjegyzékéből, de nem tudja, hogy mit fog neki mondani, mert attól fél, hogyha az igazat mondja, hogy ellepte egy spenót a házukat, azt nem hinné el neki, és nem jönne haza.