Előfizetés

Az „évszázad átverése” az inflációkövető nyugdíjemelés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.31. 14:42

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Világos üzenet lenne, ha végre a nettó minimálbérhez kötnék az öregségi nyugdíjminimum összegét – mondja a szocialista Korózs Lajos, aki szerint a mostani, havi 28 500 forintot nem lehet beosztani. Az inflációkövető nyugdíjemelési módszerrel pedig szerinte Orbán Viktor azt üzeni: aki a múlt évben nyomorultul kevés nyugdíjból élt, annak garantálják, hogy a következő évben is nyomorultul kevés nyugdíjból fog élni.
Az elmúlt egy évtizedben lényegében megszűnt a klasszikus értelemben vett társadalombiztosítás Magyarországon (most egy költségvetési sor felel az ellátások finanszírozásáért, az Államkincstár mint kifizetőhely működik), nincs önálló nyugdíjkassza és elkülönült szakmai irányítás, miközben a nyugdíjrendszerben egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek. A többi között erről beszélt Korózs Lajos szocialista országgyűlési képviselő, volt szociális államtitkár az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) néhány héttel ezelőtt fogalmazott meg tizenkét pontos javaslatcsomagot a nyugdíjakkal kapcsolatban, illetve az MSZP választmánya is megvitatta az ezzel kapcsolatos felvetéseket. Ezek közül az egyik legfontosabb az idén újra bevezetett tizenharmadik havi nyugdíj – pontosabban annak egyelőre egy heti része – átalakítása olyan módon, hogy minden nyugdíjjogosult azonos összeget, az átlagnyugdíjnak megfelelő 140 ezer forintot kapjon (illetve ennek arányos egyheti részét). Így az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők a saját nyugdíjuk összegéhez képest nagyobb kiegészítéshez jutnának. Emellett a NYUSZET és a szocialisták is javasolják a nyugdíjindexálás, vagyis az ellátások kiszámítási módjának megváltoztatását, hogy az ne csak az inflációt vegye figyelembe. – Az inflációkövető nyugdíjemelési technika az évszázad átverése – fogalmazott Korózs Lajos. Szerinte ezzel Orbán Viktor azt üzeni, hogy „aki a múlt évben nyomorultul kevés nyugdíjból élt, annak garantálják, hogy a következő évben is nyomorultul kevés nyugdíjból fog élni, mert csak annyival emelik az ellátását, amennyi a pénzromlás mértéke”. A nyugdíjas fogyasztói kosár számítási módszerét is felül kellene vizsgálni – folytatta Korózs Lajos, aki fontos célnak tartja, hogy a rokkantellátások visszakerüljenek a rendszerbe. Emlékeztetett arra: éppen most két éve annak, hogy az országgyűlésnek – az Alkotmánybíróság felszólítására – rendeznie kellett volna az alkotmányellenes döntések miatt hátrányt szenvedett, rokkantsági ellátásra jogosult emberek helyzetét. Az MSZP az öregségi nyugdíjminimum összegét a nettó minimálbérhez kötné, annak 50 százalékában határozná meg, azaz 2023-tól körülbelül 65-70 ezer forintra emelné a mostani 28.500 forinthoz képest. Korózs Lajos szerint ettől a 28.500 forintos összegtől már most el kellene választani a különféle szociális ellátásokat, amelyeknek kalkulálásakor az öregségi nyugdíjminimumot tekintik küszöbértéknek a jogszabályok (például az anyasági támogatásnál vagy a gyes-nél). Mint mondta, jelenleg nagyjából 40-50 ezer olyan ember van Magyarországon, akiknek az 50 ezer forintot nem éri el a nyugdíja, és közel 400 ezren vannak olyanok, akiknek a havi ellátása 50 és 100 ezer forint közötti. – Az viszont teljesen biztos, hogy 28.500 forintot nem lehet beosztani. „Erről kár lenne vitatkozni” – fogalmazott. Arra a felvetésre, hogy a szocialisták nem a Párbeszéd alapjövedelem-javaslatában található 100 ezer forintos garantált időskori jövedelemminimumot támogatnák, Korózs Lajos azt mondta, elsősorban megközelítésbeli különbségről van szó, de erről a kérdésről, vagy éppen arról, hogy a nyugdíjrendszerben a társadalombiztosítási elv helyreállítására kell-e törekedni, az ellenzéki pártok még idén tavasszal egyetértésre juthatnak.

Ugrott az államadósság, tovább emelkedik a hiány

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.03.31. 13:01

Fotó: Népszava
Az államadósság a GDP 80,4 százalékára emelkedett 2020 utolsó negyedében. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy mintegy 500 milliárddal magasabb lesz az idei költségvetési hiány.
A GDP 6,5 százalékával emelkedett csak az utolsó negyedévben a magyar államadósság, így az elérte a bruttó hazai termék ( GDP) 80,4 százalékát - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Összegszerűen tavaly szilveszterkor 38 960 milliárd forint volt az állam tartozása, vagyis egy év alatt 7 100 milliárd forinttal adósodott el az állam, azaz minden egyes magyar átlagosan 714 ezer forint plusz adósságot vett a nyakába. A 80,4 százalékos GDP arányos adósság nem rekord – ennél 2010-ben és 2011-ben magasabb adósságot is mértek. A kormány idén már nem szeretné növelni az államadósságot, sőt 1-1,5 százalékos csökkentését tervezi – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak szerdán. A kormány a tervek szerint május elején előterjeszti az idei költségvetés módosítását, illetve a jövő évi büdzsé tervezetét - mondta a miniszter. Az idei büdzsét a parlament 2,9 százalékos hiánnyal hagyta jóvá tavaly júniusban, ám ezt a hiánycélt a kormány 6,5 százalékra emelte. Varga Mihály most elmondta, hogy bár a vártnál kisebb volt a tavalyi visszaesés - vagyis jobb alapokról indul az idei év –, még tovább emelik a hiányt, így az a tervek szerint a GDP 7,5 százalékára emelkedhet majd. Ez azt jelenti, hogy a kormány további 500 milliárd forintos költekezésre készül, amit a gazdaság újraindításával indokol a miniszter, de sokkal valószínűbb, hogy inkább a 2022 választási évre koncentrálnak a kormánypártok. A pénzügyminiszter közlése szerint tavaly a hiány a GDP 8,1 százaléka volt, vagyis idén alig csökken, miközben a bevételek már jelentősen emelkednek. Ez is azt támasztja alá, hogy a tavalyinál is nagyobb költekezésre készül a kabinet. Varga elmondta, hogy a 2020-as 5 százalékos gazdasági visszaesés után, 2021-re 4,3 százalékos gazdasági növekedést, 2022-re pedig már öt százalékos GDP-bővülést várnak. A miniszter eszerint az első negyedév GDP adata még gyászos lesz, de a második negyedre komoly felpattanást várnak. 2022-re vonatkozó hiányszámokat még nem közölt a kormány, de bevételi oldalon nem készülnek komoly változásokra. Az adótörvények már idén májusban a parlament elé kerülnek a 25 éven aluliak adókedvezményéről szóló javaslat pedig már most a törvényhozás előtt fekszik. Ezen túl nagy meglepetések nem lesznek az adóztatásban – ígérte a miniszter.
.

363,29 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.31. 08:25

Fotó: Béres Márton / Népszava
Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggel a bankközi piacon: az euróhoz és a frankhoz viszonyítva erősödött, a dollárhoz képest viszont gyengült.
Hét órakor az eurót 363,29 forinton jegyezték a kedd esti 363,34 forint után. A svájci frank árfolyama 329,08 forintról 328,74 forintra csökkent, viszont a dolláré 310,06 forintról 310,34 forintra emelkedett. Az euró 1,1707 dolláron állt reggel, alacsonyabban a kedd esti 1,1719 dollár után.