Tágra méretezett tilalom - Lazítás az is, ami szigornak tűnik

Szigorítva nyitna a kormányzat húsvét után a kereskedelemben és a szolgáltatói ágazatban, ám ez inkább lazítás lesz épp a járvány tetőpontján.

A boltok át fognak állni a négyzetméter alapú rendszerre, cserében jóval hosszabb ideig lehetnek nyitva – ígérte a múlt pénteki nyilatkozatában Orbán Viktor. A helyiségekben csak annyi embert engedhetnek be, hogy 10 négyzetméterre egy fő jusson, ám hogy ne alakuljon ki sor az ajtó előtt, kitolnák este 10 órára a kijárási tilalmat. A bejelentést követő napon megjelent kormányrendeletből pedig kiderült: a kereskedelmi egységek a mostani 19 óra helyett 21:30 óráig lehetnek majd nyitva, sőt egyes szolgáltatások – a fodrászok, kozmetikák – is újra elérhetővé válnak.

Ezt a rendszert részben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ajánlásai alapján alakítanák ki: a szervezet a múlt hét elején tárgyalt a miniszterelnökkel a mielőbbi nyitást szorgalmazva. Ugyanakkor szakmai forrásaink felhívták a figyelmet: feltűnő, hogy hogy a kormány nem az MKIK javasolta szigorúbb – egy vásárló 15-20 négyzetméterenként a 100 négyzetméternél nagyobb egységekben – szabályt fogadta el. Mindez arra utal, hogy a kabinet – az egyre romló járványügyi adatok ellenére – még a kifejezetten nyitáspárti kamaránál is gyorsabban haladna a lazítással.

A Népszava által megkeresett kereskedelmi cégek válaszaiból kiderül: a négyzetméter alapú előírás a legtöbb egység számára nem jelent majd érdemi korlátozást, teljesíthetetlen feladatot. Az iparcikkes boltokban a nyitvatartási idő nagy részében egyébként is jóval kevesebb a vevő, azaz tizenöt-húsz négyzetméterre esik egy vásárló. Az élelmiszerboltok, drogériák esetében is csak a legzsúfoltabb napszakban jelenthet gondot ez a fajta korlátozás, de a hosszabb nyitvatartás akár ezt a problémát is megoldhatja.

Az új előírások leginkább arra lesznek jó, hogy a csúcsüzemben – ilyen tipikusan a késő délutáni, vagy péntek-szombati „műszak” – el lehessen kerülni a tumultus kialakulását. A kevés névvel nyilatkozó cégek közül a Spar szolgált konkrét számokkal. Szerintük a szupermarketeikben átlagosan 20 és 70 között, míg a hipermarketekben 20 és 200 közötti vásárló tartózkodik egyszerre. A Spar üzletméreti adataiból kiderül: egy hipermarket átlagosan 4000, míg egy szupermarket átlagosan 760 négyzetméter eladótérrel rendelkezik. Azaz: a tiltás esetén egy hipermarketbe legfeljebb 400, míg a szupermarketükbe 76 vevő lehet majd egyszerre. Bár a többi kereskedelmi láncnál nem közöltek átlagos vásárlószámot (arra hivatkozva, hogy üzleti titok), a boltok alapterülete ismert. Így például a budapesti Camponában vagy a Váci úton lévő 12 ezer négyzetméteres Tescóban 1200 vevő lehet bent egyszerre. Amennyiben mégis több lenne a vásárló, a probléma megoldására a nagyobb láncok már most készen állnak: marketing- és logisztikai okokból a belépő és kilépő vevők számát folyamatosan mérik, sőt, azt is hogy az áruházon belül melyik területen átlagosan mennyi időt töltenek el a vevők, miből vásárolnak nagyobb intenzitással.

Azaz a bejáratnál álló biztonsági őr bevetésével könnyedén megoldható, hogy mindig annyi bevásárló legyen a boltban, amennyit a jogszabály engedélyez. Sőt minden jel szerint csak nagyon ritkán kell majd feltartoztasson embereket, miközben a boltok 2,5 órával hosszabb ideig lehetnek majd nyitva. Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a tervezett szabályozás logikája leginkább az, hogy a zárt légtérben, a kasszák előtti sorok csökkenjenek.

A kisboltoknál már bajosabb lesz a rendelkezés betartatása, már csak azért is, mert ezek a kisvállalkozások nem foglalkoztatnak biztonsági őrt, illetve nincs arra külön emberük, hogy naphosszat az ajtónál álljon. Beszéltünk olyan kis méretű, 25 négyzetméteres barkácsbolt tulajdonosával, aki saját biztonsága miatt is eddig is legfeljebb két vevőt engedett be az üzletbe egyszerre. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy a létszámkorlát be nem tartását hogyan szankcionálják, és ki fogja majd a boltokat ellenőrizni, de nem kaptunk választ.

„Még működik az orvosi eskü”

„A gépi lélegeztetés, az intubálást igénylő betegek halálozása rendkívül magas, akár a 95 százalékot is eléri egyes helyeken” – olvasható abban a levélben, amit a Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldött a kórházakat felügyelő belügyminiszternek, Pintér Sándornak. A MOK helyzetértékelésre kérte a megyei elnökeit az ellátással és Covid-helyzettel kapcsolatban, majd a levélben összegezte a beérkezett válaszokat. Ebből kiderül, az egészségügy óriási terhelés alatt van, s hogy nem omlott még össze, az elsősorban annak köszönhető, hogy a túlórák rendezetlen díjazása, a létszámhiány ellenére „még működik az orvosi eskü: ha összeszorított fogakkal is (…), de teszik a dolgukat". A MOK egyébként azt javasolja, hogy sportlétesítményekben, színházakban, iskolákban, fogorvosi rendelőkben is olthassanak.

A tegnapi számok azt mutatják, a terhelés tovább fog nőni. Hiába halad valóban jól EU-s viszonylatban az oltási folyamat, a számok tragikusak: 12 346 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1492-en vannak lélegeztetőgépen. Szerda reggelig elhunyt rekordszámú, 302 beteg. A betegség könnyebb lefolyását elősegítő és a kórházi kezelésre szorulók számát csökkentő Favipiravir nevű szert a háziorvosokon felül már bármelyik orvos felírhatja, aki a járványügyi ellátásban gyógyít. „Nagyon fáradtak a kórházi dolgozók, ezért mindenkinek kutyakötelessége egyénileg is megtenni mindent, hogy az egészségügyi rendszerre háruló teher csökkenjen” – figyelmeztetett tegnap Müller Cecília országos tiszti főorvos. M. L. F.