Előfizetés

Kompenzálja az Orbán-kormány a rokkantakat az elvett nyugdíjukért

B. V.
Publikálás dátuma
2021.04.01. 16:29

Fotó: Népszava
Még a parlamenti választások előtt egyszeri félmilliós kártérítést kaphatnak az érintettek. Mármint ha elfogadják ezt az összeget egy sokáig húzódó procedúra, illetve egy esetlegesen nagyobb kártérítés helyett.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerda éjjel törvényjavaslatot nyújtott be a megváltozott munkaképességűek ellátásának módosításáról. Ennek alapján a kormány kárpótolná a rokkantnyugdíjasokat. Nem siették el az intézkedést, hiszen az Alkotmánybíróság 2018 novemberében mondta ki, hogy az Országgyűlés elmulasztotta jogalkotói feladatát az ügyben. Van azonban itt más érdekesség is. Az ügy előzménye, hogy 2012 után új szempontrendszert vezetett be az Orbán-kormány a rokkantsági fok megállapításához, amelynek eredményeképpen az állapotuk felülvizsgálatát követően a megváltozott munkaképességűek járandósága gyakran még a 88 ezer forintos létminimumot sem érte el. Egy férfi azonban nem nyugodott abba bele, hogy állapota felülvizsgálata után a korábbi 91 ezer forintos járandósága mindössze 42 ezer forintra olvadt, mivel 62 százalékos egészségkárosodását 55 százalékosnak minősítették, és ezzel másik kategóriába került. Bírósághoz fordult, és a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati határozatból nem derült ki, mire alapozta döntését a hatóság. A Kúria egyetértett a bírósággal, és kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a rokkantak felülvizsgálatának szabályait. Ezzel párhuzamosan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán több rokkantnyugdíjas is pert nyert Magyarországgal szemben. Például egy 2017-es ítélet arra kötelezte az országot, hogy 12 ezer eurós kártérítést fizessen egy akkor 57 éves budapesti asszonynak. A nő 2006 novembere után több mint 90 ezer forintos rokkantsági nyugdíjat kapott, de a 2012-es jogszabály-változáskor ellátását megfelezték, később pedig az is előfordult, hogy egy fillér állami támogatást sem kapott. 2016 decemberében pedig jogerősen marasztalta el az Európa Tanács bírói testülete Magyarországot, amikor egy baktalórántházai asszonynak 28 ezer eurós kártérítést ítélt meg, mert a törvénymódosítás miatt elvesztette nyugdíjjogosultságát és így a megélhetését. A strasbourgi testület mindkét esetben kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusát, amikor megszüntették, illetve csökkentették a rokkantnyugdíjak folyósítását. Annak ellenére, hogy a felperesek egészségi állapota nem változott.

Van különbség

Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek legalább 70 százalékos egészségkárosodása van, ami 25 éves kora előtt keletkezett, többnyire azért, mert sérülten jött a világra. A rokkantsági ellátás az egészségkárosodás fokától függően állapítható meg hat kategóriában azoknak, akiknek korábban hosszabb ideig volt biztosított jogviszonyuk. A rehabilitációs ellátás feltételezi az illető állapotának javulását, ezért maximum három évig adható. 

A Kúria 2018-as precedens értékű döntése nyomán lehetett tudni, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a rokkantsági ellátásra vonatkozó vitatott jogszabályt. Az államnak két választása volt: perek ezreivel és több ezer kártérítéssel számol, vagy visszakozik. Úgy tűnik, az Orbán-kormány lép ugyan, de kiskapuval. A Semjén Zsolt által benyújtott javaslata az alábbiakat rögzíti.
„(1) Ha a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, és az ellátás összege a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél alacsonyabb mértékben került meghatározásra, az érintett személy részére a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2022. március 31-éig 500 000 Ft kompenzáció egyösszegű kifizetéséről gondoskodik, ha az érintett személy 2022. február 28-áig előzetesen nyilatkozik arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igénye nincs.”

Figyeljünk itt erősen az összegre. A kormány félmillió forintos kompenzációt nyújt az általa megkárosított rokkantaknak, gyorsan még a 2022-es parlamenti választások előtt, ha ők rögzítik, hogy a további kártérítésről lemondanak. Csak emlékeztetőül: Strasbourg 2016-ban és 2017-ben 28 és 12 ezer eurós – mai árfolyamon számolva 4,3 és 10,1 millió forintos – kártérítésre kötelezte Magyarországot. A módosítás alapján, ha a rokkantsági ellátásra jogosult személy a felajánlott kompenzációt – vagyis a félmillió forintot – nem fogadja el, akkor a 2022. június 30-áig benyújtott kérelmére a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végez. Ennek célja, hogy meghatározzák, hogy a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest bekövetkezett-e tényleges javulás. A javaslat nem szab túl szűk határidőt, mivel „a rehabilitációs hatóság az állapotvizsgálatot legkésőbb 2023. június 30-áig végzi el”.
Ha az állapotvizsgálat alapján az érintett személy fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be, akkor a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összege és a ténylegesen folyósított rokkantsági ellátás összegének különbözete legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőleg is jár.
Az érintett személyeknek a Magyar Államkincstár fizeti ki az 500 000 forintos juttatást. Az intézkedés kiterjed azokra is, akiknek az ellátásra való jogosultsága időközben megszűnt, és azokra is, akik a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás helyett már öregségi nyugdíjat kapnak. Ez azt jelenti, hogy az érintettek vagy elfogadják a félmilliót, vagy akár még évekig várhatnak egy általuk is elfogadhatónak tartott esetleges kompenzációra.

Elkezdődött az óvodai és iskolai pedagógusok soron kívüli oltása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.01. 16:21

Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Több mint négyszáz kórházi oltóhelyen csütörtökön rendben elkezdődött a már korábban regisztrált óvodai és iskolai pedagógusok soron kívüli oltása - közölte a koronavirus.gov.hu csütörtökön.
A kormányzati portálon azt írták: az oltásra sms-ben kaptak behívót azok, akik március 24-éig érvényesen regisztráltak. Az oltásuk csütörtökön, pénteken és szombaton történik Pfizer-vakcinával. A mostani és a jövő heti oltási akcióra több mint 162 ezer dolgozó kap behívót. Az első oltás után is már jelentősen emelkedik a védettség a vírusfertőzés súlyos lefolyása ellen. Március 29. éjfélig csaknem 215 ezer óvodai, iskolai, bölcsődei és szakképzési dolgozó regisztrált oltásra. Közülük 174 ezer köznevelési intézmény dolgozója, 29 ezren a szakképzésben dolgoznak, 11 ezren állami vagy önkormányzati, több mint ezren pedig magánbölcsődékben dolgoznak. A regisztráltakból mostanra 46 ezer ember már megkapta az oltását, értelemszerűen ők már nem vesznek részt a mostani kampányszerű oltási akciókban, és azok sem, akik az elmúlt három hónapban igazoltan koronavírus-fertőzöttek voltak - közölték. Azt írták: a mostani és a jövő heti oltási akcióra így több mint 162 ezer dolgozó kap behívót. A végleges adatok szerint a most szombatig zajló oltásra ennek megfelelően 78 ezer ember kapott behívót, a jövő heti oltásra több mint 84 ezren fognak. Azok, akik az elmúlt három hónapban igazoltan koronavírus-fertőzöttek voltak vagy most más okból nem tudnak megjelenni az oltóponton, később is kapnak majd lehetőséget az oltásra - olvasható a kormányzati oldalon.

Harmincegy törvényjavaslatot nyújtott be a kormány az éjszaka

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.04.01. 13:56

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Míg az ellenzék szerint a kormány eljárása cinikus, addig a nagyobbik kormánypárt semmi kivetni valót nem lát az ügyben.
Szintet lépett parlamenti gyakorlatában a kormány: a Népszava birtokába jutott egy meghívó, melyet kedden az Országgyűlés Házbizottsága úgy küldött ki a jövő heti ülésre a képviselőknek, hogy abban egyetlen előterjesztés sem szerepelt. Egy megjegyzés viszont igen, miszerint a kézhezvétel pillanatában üres napirend „várhatóan 30 előterjesztés tárgyalásával bővülhet, benyújtástól függően”. Utóbbi meg is történt, a kormány szerdán az éj leple alatt nyújtotta be javaslatait, melynek egy jelentős része vagyonjuttatásról szól. Létrehoznák például a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványt, és a kezelésébe adnák nem csak a város felsőoktatási intézményének eddigi vagyontárgyait, hanem például a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. Tulajdonjogának 50 százalékát is. Emellett a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeum részére létrehoznák a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-t, és tulajdonába adnák a Hajógyári sziget egy részét. Szintén az ügynökség tulajdonába kerülne a Zichy kastély együttese, és három I. Kerületi lakás. Az ország termőföldjeinek, vizeinek és erdőinek „a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében” létrehoznák a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt és kezelésébe adnák a Lázár János érdekeltségébe tartozó Nemzeti Ménesbirtok Zrt. Részvényeinek 100 százalékát.  Összességében az Innovációs és Technológiai Minisztérium 13 felsőoktatással foglalkozó alapítvány létrehozásáról adott be törvényjavaslatot, ezen kívül benyújtották a felsőoktatási egyetemi alapítványokról szóló külön törvényt is. Utólag, ahogy arról Stumpf István, a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánymegbízott néhány napja nyilatkozott.   Létrejönne a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány, a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, a SOTE-t irányító Nemzeti Egészségügyi és orvosképzésért Alapítvány és a Testnevelési Egyetemért Alapítvány is, melyek megkapnák az adott felsőoktatási intézmény vagyonát a vagyonkezelői joggal együtt. A Pázmány Péter katolikus Egyetem által már nem használt, jelenleg üresen álló piliscsabai épületegyüttes a Makovecz Campus Alapítvány tulajdonába kerülne, amit szintén most hívnának életre. A kormány ezen felül létrehozná a Tokaj Hegyaljáért Egyetem Alapítványt is és a tulajdonába adnák a Grand Tokaj Zrt.-t.  A kormány arra is készül, hogy módosításra kerül a köznevelési törvény, a dizájnerdrogokra vonatkozó jogszabály, illetve a megváltozott munkaképességű emberek juttatásairól szóló törvény. Ezen felül több nemzetközi egyezmény módosítása is bekövetkezhet.
"Elképesztően cinikus, hogy a folyton a parlamentarizmus tekintélyéről papoló kormány a négy napos ünnep előtt az utolsó pillanatban terjeszt be harminc törvényjavaslatot, mint ahogy az is, hogy az állandóan a keresztény értékekről beszélő Fidesz a Húsvétot szánja arra, hogy a képviselők felkészülhessenek a következő heti ülésre" – mondta a Népszavának Arató Gergely. A DK képviselője szerint a törvényjavaslatok tartama is botrányos, hiszen "ezek egyik része ismét utólag próbálja törvényesíteni az egyetemi vagyon lenyúlását, míg más javaslatok a kormányközeli haveroknak – mint Demeter Szilárd, Lázár János – juttat újabb közvagyon elemeket". Egy kormánypárti képviselő ezzel szemben azt mondta lapunknak, nem érti az ellenzék felháborodását, mert a kormány betartotta az előírt határidőt, hat nappal az ülés előtt ismertté váltak a törvényjavaslatok, amiket a csütörtöki házbizottsági ülésen is kiosztottak. "Ez volt eddig is a gyakorlat, most csak a meghívó sikerült kicsit sajátosra, mivel szerdán úgy kellett kiküldeni, hogy tudtuk, a javaslatokat ezután nyújtja majd be a kormány. Ugyanakkor mindenki időben megismerhette őket így is" – mondta. Arra a felvetésünkre, hogy Húsvét előtt nem túl elegáns 31 törvényjavaslatot benyújtani, a képviselő úgy válaszolt, „ezt a Húsvétot úgysem locsolkodással töltötték volna az ellenzéki képviselők”. A Fidesz frakció sajtóosztálya megkeresésünkre azt közölte, "a képviselők a házbizottsági ülés előtt megkapták a frissített meghívót, az anyagokat az ülésen megismerhették, azokról bármikor véleményt mondhatnak és a plenáris ülésen napirend-módosítást is kezdeményezhetnek. A parlamentarizmus gyakorlatát inkább az sérti, hogy a baloldal november óta nem vesz részt a házbizottság munkájában". Kerestük Kövér László házelnök hivatalát is az ügyben, náluk arról érdeklődtünk, hogy az üres parlamenti meghívó és az ünnepek előtt közvetlenül benyújtott harmincegy törvényjavaslat szerintük mennyiben fér össze a demokratikus parlamentarizmus értékeivel és mennyiben növeli az Országgyűlés tekintélyét – amire gyakran hivatkoznak kormánypárti politikusok. Cikkünk megjelenéséig sajnos válaszokat nem kaptunk, de amint ez megtörténik, azt természetesen közölni fogjuk.