rokkantsági ellátás;megváltozott munkaképességűek;rokkantnyugdíj;

2021-04-01 16:29:07

Kompenzálja az Orbán-kormány a rokkantakat az elvett nyugdíjukért

Még a parlamenti választások előtt egyszeri félmilliós kártérítést kaphatnak az érintettek. Mármint ha elfogadják ezt az összeget egy sokáig húzódó procedúra, illetve egy esetlegesen nagyobb kártérítés helyett.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerda éjjel törvényjavaslatot nyújtott be a megváltozott munkaképességűek ellátásának módosításáról. Ennek alapján a kormány kárpótolná a rokkantnyugdíjasokat. Nem siették el az intézkedést, hiszen az Alkotmánybíróság 2018 novemberében mondta ki, hogy az Országgyűlés elmulasztotta jogalkotói feladatát az ügyben. Van azonban itt más érdekesség is.

Az ügy előzménye, hogy 2012 után új szempontrendszert vezetett be az Orbán-kormány a rokkantsági fok megállapításához, amelynek eredményeképpen az állapotuk felülvizsgálatát követően a megváltozott munkaképességűek járandósága gyakran még a 88 ezer forintos létminimumot sem érte el. Egy férfi azonban nem nyugodott abba bele, hogy állapota felülvizsgálata után a korábbi 91 ezer forintos járandósága mindössze 42 ezer forintra olvadt, mivel 62 százalékos egészségkárosodását 55 százalékosnak minősítették, és ezzel másik kategóriába került. Bírósághoz fordult, és a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati határozatból nem derült ki, mire alapozta döntését a hatóság. A Kúria egyetértett a bírósággal, és kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a rokkantak felülvizsgálatának szabályait.

Ezzel párhuzamosan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán több rokkantnyugdíjas is pert nyert Magyarországgal szemben. Például egy 2017-es ítélet arra kötelezte az országot, hogy 12 ezer eurós kártérítést fizessen egy akkor 57 éves budapesti asszonynak. A nő 2006 novembere után több mint 90 ezer forintos rokkantsági nyugdíjat kapott, de a 2012-es jogszabály-változáskor ellátását megfelezték, később pedig az is előfordult, hogy egy fillér állami támogatást sem kapott. 2016 decemberében pedig jogerősen marasztalta el az Európa Tanács bírói testülete Magyarországot, amikor egy baktalórántházai asszonynak 28 ezer eurós kártérítést ítélt meg, mert a törvénymódosítás miatt elvesztette nyugdíjjogosultságát és így a megélhetését.

A strasbourgi testület mindkét esetben kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusát, amikor megszüntették, illetve csökkentették a rokkantnyugdíjak folyósítását. Annak ellenére, hogy a felperesek egészségi állapota nem változott.

A Kúria 2018-as precedens értékű döntése nyomán lehetett tudni, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a rokkantsági ellátásra vonatkozó vitatott jogszabályt. Az államnak két választása volt: perek ezreivel és több ezer kártérítéssel számol, vagy visszakozik.

Úgy tűnik, az Orbán-kormány lép ugyan, de kiskapuval.

A Semjén Zsolt által benyújtott javaslata az alábbiakat rögzíti.

Figyeljünk itt erősen az összegre. A kormány félmillió forintos kompenzációt nyújt az általa megkárosított rokkantaknak, gyorsan még a 2022-es parlamenti választások előtt, ha ők rögzítik, hogy a további kártérítésről lemondanak. Csak emlékeztetőül: Strasbourg 2016-ban és 2017-ben 28 és 12 ezer eurós – mai árfolyamon számolva 4,3 és 10,1 millió forintos – kártérítésre kötelezte Magyarországot.

A módosítás alapján, ha a rokkantsági ellátásra jogosult személy a felajánlott kompenzációt – vagyis a félmillió forintot – nem fogadja el, akkor a 2022. június 30-áig benyújtott kérelmére a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végez. Ennek célja, hogy meghatározzák, hogy a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest bekövetkezett-e tényleges javulás. A javaslat nem szab túl szűk határidőt, mivel „a rehabilitációs hatóság az állapotvizsgálatot legkésőbb 2023. június 30-áig végzi el”.

Ha az állapotvizsgálat alapján az érintett személy fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be, akkor a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összege és a ténylegesen folyósított rokkantsági ellátás összegének különbözete legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőleg is jár.

Az érintett személyeknek a Magyar Államkincstár fizeti ki az 500 000 forintos juttatást. Az intézkedés kiterjed azokra is, akiknek az ellátásra való jogosultsága időközben megszűnt, és azokra is, akik a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás helyett már öregségi nyugdíjat kapnak.

Ez azt jelenti, hogy az érintettek vagy elfogadják a félmilliót, vagy akár még évekig várhatnak egy általuk is elfogadhatónak tartott esetleges kompenzációra.