Előfizetés

Felcsuti Péter: A 4 százalék körüli növekedés nem elég a tavalyi hiány ledolgozására

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.01. 15:22

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A közgazdász szerint a magyar gazdaság összességében nincs irigylésre méltó helyzetben.
4-4,5 százalék körüli növekedésre számít a legtöbb elemző, de ez önmagában nem elég a 2020-as visszaesés ledolgozására, hiszen az 5 százalék feletti volt. Arra azonban elég lehet, hogy valami elinduljon a gazdaságban. A járvány szinte mindent meghatároz, annak fényében, hogy az ország meddig marad lezárva, változhatnak a számok - jelentette ki Felcsuti Péter, a Bankszövetség korábbi elnöke a válság gazdasági hatásaival kapcsolatban az ATV-ben. Korábban Varga Mihály azt nyilatkozta, hogy a magyar gazdaság sokkal hamarabb helyreállhat, mint az pár hónappal ezelőtt gondolták. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy mintegy 500 milliárddal magasabb lesz az idei költségvetési hiány és 2021-re 4,3 százalékos gazdasági növekedést, 2022-re pedig már öt százalékos GDP-bővülést várnak. Felcsuti Péter szerint kialakulóban van egy konszenzus abban, hogy mi várható a 2021-es évtől. Úgy vélte, nagyon nehéz jósolni, mivel a 2020-as év nem alkalmas összehasonlításra.  Rámutatott: az infláció lényegesen megugrott Magyarországon, a magyar gazdaság összességében nincs irigylésre méltó helyzetben, de vannak olyan társadalmi csoportok, akiknek nincs oka panaszra.    Tegnap a GKI is kiadta prognózisát, ebben azt írta, az idén akár 4-4,5 százalékkal is nőhet a magyar gazdaság, ugyanis javultak a növekedési kilátások az elmúlt pár hétben.

Gazdaságvédelem címén ismét milliárdokat vágunk oda sportcélokra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.01. 12:21

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Jut azért emellett vadászati, természeti és lovas rendezvények támogatására is a Gazdaságvédelmi Alapból.
Közel 50 milliárd forintot rendezett át a költségvetésben egy kormányhatározat. A szerdai Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján falvak helyett városok, vasútfejlesztés helyett vadászati-lovas és vallási rendezvények kapják a pénzt, és sportcélokra is jut több milliárd forint – vette észre az mfor.hu.
A határozat a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Központi Maradványelszámolási Alapból és a Gazdaságvédelmi programokból csoportosít át forrásokat. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból több mint 2,6 milliárd forint kerül ki, a pénz nagy részét, bő 2,1 milliárd forintot a Magyar Művészeti Akadémia kapja, míg az Agrárminisztériumnak, azon belül a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak 150 millió forint jut. A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz pedig igazgatás címén 100,2 millió forint kerül. A Gazdaságvédelmi Alapon belül több körben 6,75 milliárd forintot vesznek ki a Gazdaságvédelmi programok sorából. Ennek legnagyobb része, közel 4,9 milliárd forint az EMMI-hez kerül sporttevékenység támogatására:
„Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására”.

További 1,6 milliárd forint landol a Miniszterelnökségnél építésügyi, településügyi és területrendezési feladatokra valamint kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatására. Emellett a Bethlen Gábor Alap támogatására is jut 175 millió forint.  A mintegy 21 milliárd forintot érintő átcsoportosítás számos minisztériumot érint. A pénz nagy része, 16,3 milliárd forint a Magyar Falu Programból a Modern Városok Programba kerül át, de az alapon belüli átrendezéseknek köszönhetően sportlétesítmény-fejlesztések támogatására is jut újabb 862 millió forint. A Gazdaságvédelmi Alapból ennek alapján
  • 2,6 milliárd forint kerül át a Magyar Turisztikai Ügynökséghez,
  • 573 millió forint megy sporttevékenységek támogatására,
  • 422 millió forint jut az MNV ingatlanjaival kapcsolatos beruházásokra, fenntartási költségekre
  • és 111 millió forintot kapnak a nemzeti parkok.
Ezekre a célokra jut a külügy beruházásaira szánt pénzekből 422 millió forint is. A Gazdaságvédelmi alapból a Magyar Turisztikai Ügynökséghez 990,7 millió forint kerül, amely a Működési célú átvett pénzeszközök között jelenik meg. A Központi Maradványelszámolási Alapból közel 6,9 milliárd forintot csoportosít át a kormány. Ennek nagy része a külügyhöz kerül, főként a külképviseletek igazgatására, mintegy 6,8 milliárd forint. Karcag Város Önkormányzata épülete felújításának támogatására 30 milliót ad az állam. A Gazdaságvédelmi alapból egy másik melléklet alapján kis híján 10 milliárd forintot vesz ki a kormány a vasúti fejlesztésekre szánt pénzek terhére, és odaadja azt a
„Nemzetközi vadászati, természeti és lovas rendezvények, valamint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezésével összefüggő szervezési és lebonyolítási feladatok” támogatására.

A kormány utasítása szerint a pénzügyminiszternek és az innovációs és technológiai miniszternek legkésőbb november 30-ig vissza kell pótolnia a vasútfejlesztésekre szánt pénzt.

Újraszámolt fizetések - 13 ezer forinttal kisebb a bruttó átlagkereset

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.04.01. 08:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A dolgozók fele 92 ezer forinttal kevesebb bruttó fizetést kap, mint a hivatalos átlagbér - derül ki a KSH által most először közölt számokból.
Januárban a bruttó átlagkereset 411 032, a nettó pedig 273 337 forint volt, ami 9,5 - a vállalkozások körében 8,5, a költségvetésben 13,3 - százalékos éves emelkedést jelent – közölte a KSH. E számok azonban csak a legalább 5 főt foglalkoztató munkahelyeken teljes munkaidőben dolgozókra vonatkoznak, holott a koronavírusjárvány miatt sok cég sorolta át dolgozóit részmunkaidőbe alacsonyabb fizetéssel, egy év alatt pedig mintegy 50 ezer fővel csökkent az alkalmazottak száma is. A KSH táblázataiban most először a munkáltatók teljes körére vonatkozóan is szerepelnek adatok, igaz, szintén csak a teljes munkaidősökre. Ezek alacsonyabb, bruttó 398 242 és nettó 264 861 forintos átlagot mutatnak – igazolva, hogy a kisebb cégek dolgozói jellemzően kevesebbet keresnek. A KSH mostantól havi bruttó mediánbért is közöl: ez januárban a legalább 5 fős munkahelyeken 332 395, az összes munkáltatónál viszont csak 319 087 forint volt. Vagyis a dolgozók felének bruttó fizetése valójában 92 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos átlagbér.