Előfizetés

GKI: a kormány jobban fél a válságtól, mint az egészségügyi katasztrófától

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.03.31. 00:01

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az idén akár 4-4,5 százalékkal is nőhet a magyar gazdaság, ugyanis javultak a növekedési kilátások az elmúlt pár hétben – vélik a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzői.
A kormány a 2022. évi választások előtt láthatólag jobban fél egy mélyebb gazdasági válságtól, mint egy egészségügyi katasztrófától, ennek ellenére 2021 tavaszáig nem került elő sem egy koherens gazdasági válságkezelő program, sem egy nyilvános és szakmailag megalapozott oltási terv – olvasható a GKI Gazdaságkutató legfrissebb helyzetértékelésben. A vártnál jobb tavaly negyedik negyedévi növekedés és a viszonylag kedvező év eleji konjunkturális várakozások miatt a GKI a múlt év végihez képest 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra (4-4,5 százalékra) emelte 2021. évi növekedési prognózisát. A magyar GDP ezzel megközelíti, de még nem éri el 2019. évi szintjét. A prognózis fő negatív kockázatként a járvány okozta érdemi korlátozások második félévre való áthúzódását nevezi meg (akár Magyarországon, akár a fő kereskedelmi partnereknél). Viszont élénkítő hatású lehet, ha a 2022. évi választások közeledte a kormányzatot a költségvetési politika további lazítására ösztönözné. A GKI szerint a foglalkoztatás és a munkanélküliség éves átlagban nagyjából változatlan marad, de az év folyamán egyaránt javulni fog. Idén nyáron a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkenése, a minimálbér februári 4 százalékos emelése után további 1 százalékpontos emelés várható, ami éves átlagban a bruttó átlagkereset 6, a reálkereset 2 százalék körüli emelkedését valószínűsíti. A nyugdíjak reálértéke a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetése és a várható nyugdíjprémium révén mintegy 3 százalékkal emelkedik, így a fogyasztás növekedése megközelítheti a 3,5 százalékot. Az államháztartási hiány csökken, de indokolatlanul magas lesz, a tavalyi 8,1 százalék után idén a bruttó hazai termék, a GDP 6,5 százaléka körül várható. Az infláció gyorsul, a 2020. évi 3,3 után 3,9 százalék körüli lesz, a forint éves átlagban tovább gyengül, így egy euró a tavalyi 351 forint után idén legalább 365 forintot fog érni, s nem zárható ki, hogy az MNB szigorításra kényszerül. A külső egyensúly – a várhatóan beáramló EU-transzfereknek köszönhetően – stabil többletet fog mutatni. Idén várhatóan az építőipar, az ipar és a szállítás bővül a leggyorsabban, s csak a turizmus-vendéglátás, valamint ingatlanszektorban várható további visszaesés.  

Áder szélerőműpárti

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.03.30. 23:39

Fotó: Béres Márton / Népszava
Múlt heti podcastjében a köztársasági elnök mintegy mellékesen ismét kiállt a szélerőművek mellett, amelyeket pedig a kormány nagyon nem támogat. Újabb lépés Orbán Viktor udvartartásának sajátos táncrendjében.
A szelet is a jelenleginél „nyilván” sokkal inkább hasznosítandó energiaforrások közé sorolta Kék bolygó elnevezésű podcastjének múlt heti adásában Áder János köztársasági elnök. Tudvalévő: az Orbán-kormányok alatt eddig egyetlen szélerőművet sem engedélyeztek. Sőt ama módosításukkal, hogy ilyen egység csak településhatártól számított 12 kilométeren kívüli létesíthető, öt éve az állam teljes területe tilalmi övezetté vált. Így az országban jelenleg is az eddigi első és utolsó, 2006-os sikeres létesítési pályázaton nyertes, összesen 325 MW-nyi szélerőmű kelepel. Pedig szakértők szerint Magyarország adottságai ennek többszörösét is lehetővé tennék, amit energiabiztonsági és rezsicsökkentési szempontok is sürgetnek. De a fura tiltás az Orbán-kormány legfontosabbként hirdetett energiafüggetlenségi céljának is ellent mond. Lényegében az összes mérvadó szakember értetlenül tekint a magyar kormány álláspontjára. Ama ritka alkalmak során, amikor a kabinet a témában megnyilatkozik, áltudományos vagy szövegösszefüggésükből kiragadott véleményeket idézve – illetve jobbára hivatkozás nélkül – a lakosságot főképp a szélerőművek zajától és látványától féltik. De a kormányzati védmű recseg-ropog. Míg a tavaly év elején elfogadott új energiastratégia titkos vitaanyaga még a létesítési tilalom feloldását célozta, a végső változatból ezt már kihúzták. Idén év elején távozott posztjáról a kutatóként szélerőmű-párti álláspontot képviselő Kaderják Péter energiaügyi államtitkár. Áder János a téma kapcsán is a tőle környezetvédelmi kérdésekben már megszokott kettős beszéddel él. Részint, vállalt szerepének megfelelően, rendszeresen, alaposságra törekedve, zöld témákról értekezik. Erről szóló podcast-sorozata immár a 11. résznél jár. Ám ama számtalan témát, amelyekben az Orbán-kabinet nyilvánvalóan akadályozza a világszintű környezetvédelmi gondok megoldását, vagy kerüli, vagy baráti médiaközegben éppenséggel megismétli a kormánypropaganda vonatkozó, élesen vitatható tételeit. Előbbibe sorolható a szélenergia, ami mellett, ha nem is hangsúlyosan, de eddig is többször kiállt. Sőt a 2016-os módosításokat megfontolásra visszaküldte a parlamentnek (amely azt változtatás nélkül újra elfogadta). Az atomerőművek mellett viszont a köztársasági elnök – az Orbán-kabinethez híven - már nyíltan kiáll. Alapvetően most is erről kérdezte meghívottja, Ürge-Vorsatz Diana véleményét, még ha a mondatba némi szélerőmű-párti kiállás is vegyült. Az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete mérséklési munkacsoportja, illetve a nemrég alakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület alelnöke, a CEU professzora – miután mindketten rögzítették, hogy a testület milyen hatalmas tudásanyagot összegez – a téma kapcsán annyit jegyzett meg, hogy „valószínűleg az atomenergiának is megvan a saját szerepe ebben a történetben”. Mindazonáltal kérdés: a több száz utánunk következő nemzedékre kényszeríthetjük-e a mostani előnyeink nyomán keletkező radioaktív hulladékok kezelését - tette hozzá. Bár a szélerőmű-témát nem vesézték, a beszélgetés mégis a tudományos igényesség mentén haladt. Az LMP szintén kiszúrta az elnöki elszólást, aminek kapcsán kérdést intéznek az illetékes innovációs és technológiai miniszterhez. Lapunk kapcsolódó megkeresésére Áder János hivatala cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.

Reagált az ózdi gyárbezárásra Palkovics

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.30. 16:07

Fotó: Béres Márton / Népszava
Százak kerülnek utcára, miután a Johnson Electric bezárja helyi alkatrészgyárát.
Ahogyan arról a Népszava is beszámolt, csaknem 800 ember tesz utcára a Johnson Electric Ózdon. Az üzem bezárását azzal indokolták, hogy a vevők az Ózdon előállított termékek helyett egyre inkább a vállalat automatizált gyáraiban előállított termékeit részesítik előnyben. Emiatt a működtetése gazdaságilag fenntarthatatlanná vált.  A cég közleménye szerint tisztában vannak a bejelentés súlyával ezért szorosan együttműködnek a kormánnyal, a városvezetéssel, a munkaügyi hivatallal és a térség többi munkaadójával, hogy az érintett munkavállalók minél hamarabb új munkahelyet találhassanak.  Az Innovációs- és Technológiai Minisztérium (ITM) szerkesztőségünkhöz eljutatott közleménye szerint a tárca azonnali tárgyalást kezdeményezett.  
„A kormány korábban már többször segített Ózdon, és most is késedelem nélkül megmozdul az ózdiak érdekében”

- közölte Palkovics László.

A miniszter emlékeztetett: az állam azért vásárolt 20 százalékos részesedést az Ózdi Acélműben, hogy 500 helyi család létbiztonságát, kenyérkeresetét garantálni tudja. Az ITM gazdaságfejlesztésért és munkaerőpiacért felelős államtitkárai holnap egyeztetnek a teendőkről, lehetőségekről a térség országgyűlési képviselőjével Ózdon.
Kapcsolódó
Százak kerülnek utcára Ózdon