Előfizetés

Fehér festékkel öntötték le a BLM szobrot, a téren fegyveres katonák is megjelentek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.01. 19:16

Fotó: Béres Márton / Népszava
A rongálót elfogták. Korábban a Mi Hazánk párt aktivistái OSB-lapokkal paravánozták körül Szalay Péter Black Lives Matter című szobrát, melyet a Ferenc téren állított ki a IX. kerületi önkormányzat.
Az amerikai emberi jogi mozgalmat idéző szoborról már felállítása előtt is elítélően nyilatkoztak a faji diszkrimináció elleni küzdelem ismert magyar frontharcosai: a Mi Hazánk „európai, fehér, heteroszexuális és keresztényellenes szimbólumnak” nevezte a szobrot, Bayer Zsolt pedig azt ígérte, le fogják dönteni.
A szobrot végül csütörtök délután állították fel a téren, így nézett ki:
A Mi Hazánk már szerdán fakeresztet állított a térre, a szobor csütörtöki kihelyezése után pedig a párt aktivistái 4 oldalról OSB-lapokkal zárták el a szobrot, és a lapokra a párt plakátjait helyezték.
Az akció után rendőrök intézkedtek egy politikai aktivistával szemben, aki megpróbálta letépni a Mi Hazánk Párt által a ferencvárosi BLM szobor köré emelt barikádról a plakátot.

A rendőrség közleményük szerint igazoltatta a jelenlévőket, és figyelmeztette őket a járványügyi szabályok betartására, de jogsértést nem tapasztaltak, eljárás nem indult. Csakhogy később – számolt be a történtekről a Telex – egy fekete ruhás ember felmászott a kis létrára, amit a körbedeszkázott szobor mellé állítottak – ha valaki akarja, megnézhesse az alkotást – , és fehér festékkel öntötte le a műalkotást.   Mint írták, a rendőrök elfogták a rongálót, s a környék este tele volt rendőrökkel. A szobor köré rendőrségi szalagot húztak ki, és már fegyveres katonák is megjelentek a téren, amelyet „bűnügyi helyszínnek” nyilvánítottak.  Közben a KDNP közleményben szólította fel Baranyi Krisztinát, Ferencváros ellenzéki polgármesterét: tüntesse el a csütörtökön felállított szobrot. A Vejkey Imre kormánypárti országgyűlési képviselő által jegyzett közlemény szerint:
„Nem jópofa vicc, hanem a sötét oldal újabb, agresszív támadása a megfeszített Krisztus gender logóval való gyalázása, éppen Nagycsütörtökön. Ezt minden keresztény ember nevében visszautasítjuk!”

A Telex felidézte: a ferencvárosi önkormányzat tavaly augusztusban hirdetett pályázatot, hogy a város utcáin ismét legyenek független köztéri alkotások. Az egyik ilyen nyertes szobor lett Szalay Péter Black Lives Matter című műve, ami már akkor vitát váltott ki: Bayer Zsolt kormánypárti publicista például úgy reagált, hogy „már másnap le fogjuk dönteni”, míg a Mi Hazánk Mozgalom már akkor „európai, fehér, heteroszexuális és keresztényellenes szimbólumnak” nevezte a szobrot.  A szoborral a Guardian és az Euronews is foglalkozott januárban. Utóbbinak Szalay Péter azt mondta, számított rá, hogy belpolitikai ügy lesz a szoborból, és ki is jelentette:
„Nem baj, igazából számítok rá, hogy baltával verik szét.”

A tervek szerint a szobor, melyet a kerületi önkormányzat felhívására beküldött pályaművek közül egy szakmai zsűri választott ki, április 14-ig maradna a téren.

Összegezte a jövőbeni fejlesztések terveit és előkészületi munkálatait a BKK

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.01. 18:25

Fotó: budapest.hu
Hidak, terek, utak, villamosok szerepelnek a Budapesti Közlekedési Központ idén kezdődő, valamint az előkészítendő fejlesztési listáján.
Sem a koronavírus-járvány hatásai, sem a kormányzati döntések nyomán rendelkezésre álló szűkös anyagi források nem hátráltatják Budapesti Közlekedési Központot (BKK) az eltervezett fejlesztések megvalósításában – szögezte le a Népszavához eljuttatott közleményében a fővárosi közlekedésszervező társaság.  A BKK számba vette a legfontosabb korszerűsítéseket, amelyek 2021-ben kezdődnek, illetve részben be is fejeződnek:
  • A Széchenyi Lánchíd felújítása, ahol már meg is kezdődött a munka. Felidézték: újjáépítik a meglévő közúti pályalemezt, a gyalogos járdákat, valamint kiszélesítik a gyalogos aluljárókat. A megmaradó acélszerkezeteket javítják és gondoskodnak a rozsdásodás elleni védelmükről. A XXI. századnak megfelelő, energiatakarékos köz- és díszkivilágítást alakítanak ki. A közbeszerzési eljáráson nyertes A-Híd Zrt. nettó 18,8 milliárd forintért újíthatja fel a Lánchidat. Az átkelőt március 17-e óta nem használhatják a gyalogosok, az autós forgalom elől várhatóan június közepén zárják le. A munkák során a híd 18 hónapig a forgalom elől teljesen elzárt munkaterület lesz.
  • A Blaha Lujza tér megújítása, amelynek idén kezdődő kivitelezése másfél évig tart. A munkálatokra 2,67 milliárd forint áll rendelkezésre fővárosi és kormányzati forrásból. A forrás kormány által biztosított részét, 1 milliárd forintot csak 2021 végéig lehet felhasználni, ezért idén decemberben részműszaki átadások lesznek. A felújítás fő célja a tér élhetőségének javítása és a csomópont felszíni átjárhatóságának megteremtése új gyalogátkelőhelyekkel. Megszüntetik a teret jelenleg széttagoló szervizúthálózatot és parkolókat, nagyméretű zöldfelületeket hoznak létre, több mint 65 új fát ültetnek, valamint az egykori színházra emlékeztető pihenő- és találkozópontokat helyeznek el a téren.
  • Az 50-es villamos vonalának felújítása, amelynek részeként négy megállót korszerűsítenek. A járat utasai már kerekesszékkel, valamint babakocsival is akadálymentesen fel- és leszállhatnak a peronoknál a CAF-villamosok üzembe állítását követően. Ez a felújítás az első lépése a vonal akadálymentesítésének, amelyhez a szükséges új járművek folyamatosan érkeznek Budapestre. A megállóhelyek környezete is megújul, felújítják a csatlakozó út- és járdaszakaszokat, gyalogosátkelőhelyeket, 39 darab új fát telepítenek és a zöldfelületet is rendezik. A korszerűsítés előreláthatóan még az idén ősszel elkészül.
  • A gyalogos-, a kerékpáros, illetve a közösségi közlekedés, másnéven a „fenntartható közlekedés” fejlesztése a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében. A Fővárosi Önkormányzat és a BKK az érintett önkormányzatok bevonásával konzorciumot hozott létre, és összesen bruttó 8,39 milliárd forint európai uniós támogatást nyert. A forrást összetett kerékpározás-barát fejlesztések és szemléletformálási tevekénység megvalósítására fordítják 2023 közepéig.
  • Több jelentős útfelújítás is várható az idén. Az újbudai Péterhegyi úton és a rákospalotai Deák utcában tavasszal indulhat a rekonstrukció, az újpesti Rózsa utcában és az angyalföldi Göncöl utcában a nyár elején. Ha sikerrel zárulnak a közbeszerzési eljárások, útfelújítás indulhat ősszel a terézvárosi Podmaniczky utcában, a zuglói Vezér utcában, valamint az újpalotai Erdőkerülő utcában és Zsókavár utcában. Mindezek mellett további munkálatokat terveznek, készítenek elő a IX., a XVIII., a XXII. kerületben is.
A BKK a jövőbeni fejlesztések terveit és előkészületi munkálatait is összegezte. Ezek közé tartozik a Petőfi híd és környezetének megújítása: januárban elkészültek a tanulmányterv végleges tervei: Az Irinyi József utcán növelnék a zöldfelületeket és kerékpáros infrastruktúrát alakítanának ki, figyelembe véve a budai fonódó villamoshálózat új szakaszát. A Petőfi hídon a járdakonzol kiszélesítésével kerékpárutat létesítenének, és a Boráros tér teljesen megújulna a H6-os és H7-es HÉV-ek fejlesztésekor.    A Budafoki út felújításának folytatása: a már megkezdődött forgalomcsillapítási akcióterv keretében előkészíthető a Szent Gellért tér és a Bogdánfy út közötti szakasz teljes felújítása, valamint a Gubacsi híd és környezetének megújításáról készült tanulmányterv műszaki megoldásait fogják összehangolni az állami Budapest Fejlesztési Központtal (BFK), ugyancsak a H6-os HÉV fejlesztéséhez kapcsolódva.

Szél: Azt is eltitkolja a kormány, miért titkos a Budapest–Belgrád vasút hitelszerződése

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.01. 17:27

Fotó: Shutterstock
A bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött, több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt.
A bíróság ma megküldött ítélete szerint nemcsak a Budapest–Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződés 10 éves titkosításával nincs probléma, de még azt is eltitkolhatja a kormány, hogy milyen külgazdasági érdekeket sért a szerződés kiadása – írja Szél Bernadett független országgyűlési képviselő csütörtöki közleményében. Szél a kormánynak azt a döntését támadta meg, amely 10 évre titkosította a vasútvonal finanszírozására kötött hitelszerződést. A titkosítás mellett azzal érveltek, hogy „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését” veszélyeztetné a szerződés adatainak nyilvánossága. Szél a bírság döntése miatt az Alkotmánybírósághoz fordul, mert – mint fogalmazott –  
A hitelszerződés megismeréséhez igenis joga van az adófizetőknek, akiknek 750 milliárd forintot kell majd fizetniük anélkül, hogy tisztában lennének a kínai hitel feltételeivel és a beruházás részleteivel.