Orbán;populisták;külföldi lapszemle;

2021-04-02 08:00:26

Szabad szemmel: A populisták európai reneszánszára fókuszál a világ

A világsajtó szkeptikusan áll a magyar, lengyel és olasz miniszterelnök törekvéseihez.

Yahoo/AP

A tegnapi budapesti hármas találkozó célja az volt, hogy mielőbb új, jobboldali-nacionalista politikai erő jelenjen meg az európai színtéren. A politikusok azt ígérték, hogy folytatják ez irányú erőfeszítéseiket, ám Orbán nem sokat árult el arról, hogy is nézne ki a gyakorlatban ez a szövetség. Hogy idáig eljussanak, ahhoz is kellett persze, hogy véglegessé váljon a Fidesz és a Néppárt szakítása, ami egyben véget vetett a vitának a demokratikus normák és a magyar illiberális demokrácia ügyében.

A Fidesz jelenleg hontalan az Európai Parlamentben, bár a magyar kormányfő jelezte, hogy új frakciót szeretne más bevándorlás-ellenes pártok bevonásával. Salvini arról beszélt, hogy lesz még újjászületés. Csak éppen jó pár akadály tornyosul a széleskörű jobbos összefogás útjában – mondja Hegedűs Dániel. A német Marshall-alapítvány kutatója szerint ki van zárva, hogy teljesen össze tudjon olvadni a két nagy csoport, mert akkora nézetkülönbségek vannak köztük.

Ha Kaczynski ágyba bújik a Liga vezérével, abból komoly gondjai támadhatnak odahaza. A jobboldali ellenzéket képviselő Polgári Platform máris azzal vádolja Morawieckit, hogy az Putyin kottájából játszik, amikor Orbánnal és Salvinival kvaterkál. Ezért a Kremlben most valószínűleg pukkannak a pezsgős üvegek – hangzik a varsói nyilatkozat.

A Fidesz és a PiS ugyanakkor nagyon is egy követ fúj Európa kapcsán, ennek megfelelően tegnap mindkét vezető a nemzeti szuverenitás, valamint a hagyományos értékek fontosságát hangoztatta. Viszont Hegedűs szerint a Jog és Igazságosság aligha adja fel kiemelkedő pozícióit saját frakcióján belül. Amit a három párt jelenleg bizonyítani igyekszik, mennyire fontosak Európában, és hogy milyen jelentős partnereik vannak. Ám a dolog egyedül Orbán számára sürgető, mert ő teljesen magára maradt.

Bloomberg

Reneszánszt hirdetnek az EU-n belül a populista vezetők, de Budapesten adósak maradtak az új párt létrehozatalával. Csak abban állapodtak meg, hogy folytatják a tárgyalásokat az egyesülésről. De nem tudták áthidalni az ellentéteket, noha nagyon szeretnék növelni a demagógok és szélsőjobbosok befolyását az unióban. Tehát elmaradt az áttörés, ami azt támasztja alá, hogy nem lesz könnyű megtörniük az európai politikai fő áramlatot, bármit is mondanak ezek a politikusok.

Mind a hárman azt emelték ki, ami összeköti őket, pl. a migráció elutasítását, de nagyon sok minden ugyanakkor közéjük áll. A legfőbb ilyen tényező alighanem Oroszország. Donald Tusk azzal vádolta meg a lengyel miniszterelnököt, hogy az éppen Putyin-párti tömböt hoz tető alá Orbánnal és Salvinivel, miközben Moszkva mozgósítja erőit Ukrajna határán, az USA pedig szükségállapotot hirdet Európával kapcsolatban.

A tegnapi esemény házigazdája számára a legsürgetőbb, hogy eredményt tudjon felmutatni. Próbálja visszanyerni korábbi befolyását, miután távozni kényszerült a Néppártból. Nagy dobás lenne a részéről, ha közös ernyő alá tudná gyűjteni a széttagolt populista pártokat, mégpedig a saját vezérletével. Hiszen úgy állítja be, hogy ő ezeknek az erőknek a zászlóvivője. Salvini és Morawiecki számára ugyanakkor már nem ennyire égető a dolog, mert ők vezetik a saját frakciójukat Strasbourgban.  

FT

Jelentős akadályok nehezítik a közös fellépést a magyar-lengyel-olasz trió számára, mindenek előtt Oroszország miatt. Ám ha elég támogatót tudnak megnyerni maguknak, akkor akár a 2. legnagyobb pártcsaládot alkothatják az Európai Parlamentben. A lap idézi, hogy a tegnapi sajtótájékoztatón Orbán kijelentette: nem kérnek abból a nevetséges geometriából, miszerint a jobboldal csak szélsőségből áll, a baloldalnak viszont kizárólag közepe van.

Bloomberg

A kommentár azt hangsúlyozza, hogy az idő nem éppen kedvező az olyan populista pártcsalád megteremtéséhez, amin Orbán, Morawiecki és Salvini dolgozik, és hogy a járvány nem tesz jót a demagógoknak. Hiszen mindhárom ország küszködik a fertőzéssel, és amit idáig fel tud mutatni, az nem a legjobb reklám a jobboldali identitáspolitika mellett. A lengyeleket teljesen beborítja a 3. hullám, a magyarok pedig most éppen a világon a legrosszabb halálozási statisztikát produkálják.

Sok mindenért lehet a Bizottságot okolni, de jelek szerint a populisták az egész világon védekezésre kényszerülnek. A sok áldozat okozta feltehetőleg Trump választási kudarcát. A brazil elnök éppen azzal került szembe, hogy fellázad ellene a kormány, mert a rengeteg áldozat miatt attól félnek, hogy a szavazóknak elegük lett a politikus messziről látható közönyéből.

A Fülöp-szigeteken nyögvenyelősen alakul az oltás és Duterte a héten kénytelen volt lezárni a fővárost, annyi a beteg. Ugyanakkor hasonszőrű indiai kollégájának egyáltalán nincsenek ilyen gondjai a közvélemény részéről. De azért Brazília azt illusztrálja, hogy eljön a pont, amikor az emberek besokallnak, az pedig megjósolhatatlan következményekkel járhat. Ám mivel újabb és újabb mutánsok jelennek meg, alighanem még sokáig velünk marad a betegség, ily módon a politikának hosszú harcra kell berendezkednie.

EUobserver

Az unió intézményei arra készülnek, hogy lokalizálják a szlovén kormányfő hatását, miután a 2. félévben Ljubljana látja el a soros elnöki teendőket. Hiszen, hogy mi várható részéről, azt jól mutatja az a botrány, amit a napokban rendezett, amikor az EU illetékes bizottsága a szlovén sajtó helyzetét kívánta áttekinteni. Meg a hang is jellemző rá, hiszen azt üzente a liberális csoport vezetőjének, hogy az agyonfizetett és elkényelmesedett bürokraták csak ne papoljanak szabadságról és demokráciáról. De nála ez a stílus járja, akik ismerik, nem lepődtek meg rajta.

Csakhogy júliustól sokkal több megszólalási lehetőséghez jut és a Megújítjuk Európát-frakció már idézett első embere, a román Ciolos nem is titkolja, hogy aggódnak a várható fejlemények miatt. Hiszen az országnak a közös értékeket és elveket kellene védelmeznie. De az apparátus sem éppen nyugodt, habár az elnöklő állam részéről inkább a miniszterek kapnak szerepet a nyilvánosság előtt, nem pedig a kormányfő. A Robert Schuman alapítvány egyik szakértője szerint azonban így is szükség lesz kármentésre. A legrosszabb, amit Jansa tenni tud, az az, hogy lelassítja az előirányzott programot és kirohanásaival mérgezi a légkört.

Ezért tisztázni kellene jó előre, hogy amit mond, az nem az EU álláspontja. Egy uniós diplomata ezzel együtt úgy ítéli meg, hogy a politikus elsősorban saját országát fogja lejáratni.

Spiegel

Dugába dőlt az osztrák kancellár terve, hogy blokkolja az unió következő vakcinavásárlását és így csikarjon ki több oltóanyagot a maga számára. Úgy hogy egy európai diplomata szerint Kurz a saját országának okozott hatalmas politikai károkat, hiszen semmiféle szolidaritást nem mutatott a sokkal rosszabb helyzetben lévő Bulgáriával, Észtországgal, Horvátországgal, Lettországgal és Szlovéniával.

A politikus 400 ezer adagra ácsingózott a hamarosan elosztandó 10 milliós kontingensből, de hoppon maradt, mert a tagállamok többsége a bajban lévő öt kormány mellé állt. Kurzot csak végén a csehek és a szlovákok támogatták. Az ő gondjaik abból eredtek, hogy a tömeges oltást elsősorban az AstraZeneca készítményéből akarták megoldani, de a cég lényegesen elmaradt a szállításokkal. Az osztrákoknál azonban ez nem okozott különösebb fennakadást.

Egy brüsszeli forrás sajnálatosnak minősítette, hogy Bécs, Prága és Ljubljana külön utat választott és nem hajlandó segíteni a másik öt államnak. Mint mondta, főként az osztrákok és a csehek esetében érthetetlen, hogy megtagadták a szolidaritást, hiszen nemrégiben maguk is 100-100 vakcinát kaptak pótlólag, hála az EU döntésének.

Reuters

A magyar magánkórházak nagy lehetőséget látnak a maguk számára, mialatt a Covid-19 igencsak próbára teszi a közegészségügyet. Az állami intézmények leállították a halasztható műtéteket, a háttérben viszont a magánintézményekben valóságos forradalom zajlik és megugrott az egészségbiztosítások népszerűsége. Egy röpke felméréséből az derült ki, hogy az érintett cégek összesen 85 millió eurót fektettek be, illetve szánnak szolgáltatásaik fejlesztésére. Ennek oroszrészét egy új kórház jelenti Budapesten.

Ám ezek a beruházások eltörpülnek amellett, amennyit a kormány költ az egészségügyre, mert az ágazat a GDP 4-5 százalékát viszi el. Ugyanakkor egyre többen külön biztosítással igyekeznek megfelelő szolgáltatásokhoz jutni, miután nemrégiben még csak 22 napot kellett várni egy egyszerű ortopédiai beavatkozásra, ám ez az idő most már meghaladja az egy évet. (A sürgősségi műtétek a járvány alatt sem szünetelnek.)

A hatóságok még csak nem is utalnak arra, hogy mikor térhetnek vissza a normális várakozási idők. Mellesleg nem is válaszoltak a hírügynökség kérdésére. Az Union biztosítónak az a tapasztalata, hogy jelenleg ugyan csupán kevesen engedhetik meg maguknak a fekvőbeteg ellátást magánkórházakban, sőt, utóbbiak kapacitása korlátozott, ám a szektor nagy fejlődés előtt áll. Mert ugyan amit kínálnak az drága, de az emberek előbb-utóbb megelégelik a fájdalmat, illetve az állami intézmények színvonalát és akkor tömegesen keresni fogják az alternatív lehetőségeket.