Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte ugyan a mianmari erőszakot, de annak komoly hatása nem lesz

Mianmarban a katonaság február 1-jén vette át a hatalmat, arra hivatkozva, hogy a civil kormány nem hallgatta meg panaszaikat az előző választásokkal kapcsolatban.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte, hogy a mianmari katonai junta erőszakkal fojtja el a békés tüntetéseket, és százakkal - köztük nőkkel és gyerekekkel - végzett a tiltakozások során. A még csütörtökön kiadott nyilatkozatukban azt írják: aggasztja őket a gyorsan romló mianmari helyzet. A tizenöt tagú testület önkorlátozásra szólította fel a mianmari hadsereget, és a polgári kormányt vezető Aung Szan Szú Kjít, valamint Vin Mjint elnök szabadon engedését követelte.

Szakértők szerint a Biztonsági Tanács kéréseinek valószínűleg nem lesz foganatja. Diplomaták elmondták, hogy Kína határozottan ellenezte az erőteljesebb megfogalmazást, holott a nyilatkozat korábbi megszövegezése tartalmazott egy homályos utalást az esetleges jövőbeli szankciókra, de ez a végleges verzióból kimaradt.

Mianmarban a katonaság február 1-jén vette át a hatalmat, arra hivatkozva, hogy a civil kormány nem hallgatta meg panaszaikat az előző választásokkal kapcsolatban, amelyeket toronymagasan Szú Kjí Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű pártja nyert meg. A parlament megalakulása előtti órákban őrizetbe vették az országot de facto vezető, Nobel-békedíjas Aung Szan Szu Kjí államtanácsost, az államfőt és több vezető politikust. Az országban azóta rendszeresek a puccsellenes tüntetések, amelyeket a hadsereg könyörtelenül vérbe fojt. Eddig több mint ötszáz tiltakozóval végeztek a biztonsági erők, köztük fiatalokkal, nőkkel és gyerekekkel. Március 27. volt a legvéresebb nap: akkor országszerte 114 tüntetőt öltek meg.