Előfizetés

Átrobognak a vonatok az új állomásokon

Vas András
Publikálás dátuma
2021.04.06. 07:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Balatonmáriafürdőn nem értik, miért költöttek több mint félmilliárd forintot a település két vasúti megállóhelyre, ha nem állnak meg a vonatok.
Nem kell sokat törnie a fejét a Máriahullámtelep vagy a Máriaszőlőtelep környékén élőknek, mikorra tervezzék utazásukat, ha Budapest – Fonyód, Siófok, Székesfehérvár – irányába akarnak vonatra szállni: menetrend szerint csak hajnali 4 óra 51 perckor áll meg vonat a két balatoni megállóhelyen. Az ellenkező irányba, Nagykanizsa vagy Keszthely felé sem sokkal nagyobb a választék, a háromnegyed hetes vagy az egy órával későbbi járat után nincs több vonat. Mindez két olyan megállóhelyen, melyekre a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatása szerint összesen 512 millió forintot költöttek a hullámtelepi állomásépület felújítása nélkül. A déli vasút rekonstrukciója során a Mészáros Lőrinc-féle R-Kord Kft., a V-Híd Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. alkotta Déli Part 2016 Konzorcium az eredeti, 53 milliárd forintos árnál közel 36 százalékkal drágábban, 72,4 milliárdért újította fel Szántód és Balatonszentgyörgy között a Balaton déli vasútját. Ekkor újult meg a korábban Balatonmáriafürdő-alsó nevet viselő Máriahullámtelep, míg Máriaszőlőhegyet új megállóként alakították ki. A helyiek persze örültek, hiszen Balatonmáriafürdő több, mint hét kilométer hosszan nyúlik el a tóparton, s a település egyes részei vonattal szinte elérhetetlenek voltak. Arra azonban nem gondoltak, hogy a sokmilliós ráfordítás csak olyan világot eredményez, mint Igori állomása Rejtő Jenőnél: megépült ugyan, csak éppen vonatközlekedés nincsen. Nem csoda, hogy Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere – mint arról a Hírbalaton beszámolt – a MÁV-hoz fordult, alakítsák már úgy a menetrendet, hogy legalább az egyik helyen megálljanak a vonatok. - Az elmúlt években sokan költöztek a faluba, s nemcsak a központi részre – mondta lapunknak a polgármester –, s nekik a munkába, orvoshoz, bevásárolni járáshoz fontos lenne, hogy napközben is megálljanak a vonatok. Jelenleg ugyanis még a munkába járás sem megoldható, hiszen csak több átszállással lehet hazajönni. Beszéltünk olyan helybélivel, aki úgy jár Fonyódra dolgozni, hogy a reggeli vonattal elindul az ellenkező irányba, s Balatonszentgyörgyön átszállva jut el a munkahelyére. A 11 kilométeres, 13 perces út így lesz 35 kilométeres, háromnegyedórás túra. Visszafelé még ilyen opció sincsen, már csak a távolsági buszra számíthat. (A MÁV és a Volánbusz összevonása után a szintén somogyi Várdán is vannak panaszok a vonat- és buszközlekedés sűrűségével). - A máriafürdői és a fenyvesi állomás is 5-6 kilométer, de még Fenyves-alsó is van vagy kettő – folytatta Galácz György. – Jellemző, hogy utóbbin is jóval több vonat áll meg, pedig semmivel sem élnek többen azon a részen, mint nálunk. A MÁV ugyanis azzal utasította el a polgármester kérését, s lapunknak is azzal indokolta a két megálló hanyagolását, hogy főszezonon kívül kevés az utas, s olyan feszes Fonyód és Balatonszentgyörgy között a menetrend – mely nyárra majd még bővül –, hogy nem fér bele még egy megállás. A vasúttársaság szerint ez nem is gond, ugyanis a megállóhelyektől alig néhány száz méterre állnak meg a helyközi buszok. - Az kimaradt a tájékoztatásból, hogy minimum 50 perces várakozást jelent az átszállás a buszokra – jegyezte meg Galácz György, aki hozzátette, a buszokon kerékpárt sem lehet szállítani, így sokaknak ez sem megoldás. – Tényleg érthetetlen, hogy a forgalom szempontjából semmivel sem nagyobb Fenyves-alsón, vagy éppen Alsóbélatelepen megállnak a vonatok, rajtunk pedig mind átrobog. Ott a két vadonatúj megálló a semmire.  

Jegyárusítás a trafikban, várakozó a tárolóban

A faluban bosszúságot okoz az is, hogy évek óta használhatatlan a balatonmáriafürdői vasútállomás épülete is. A település 2014-ben integrált közösségi közlekedés-fejlesztésre 200 millió forintot nyert, melyből 60 milliót szánt a hangulatos, boltíves épület felújítására. A tervek el is készültek, ám a MÁV jelezte, átvenné az épület rekonstrukcióját, így az önkormányzat át is adta az erre szánt pénzt, a többiből pedig teljesen felújította a vasútállomás környékét. A MÁV pályázatot írt ki az állomásépület renoválásra, a 67 millióra becsült munkát végül 118,5 millióért vállalta egy keszthelyi cég. Eredendően 2015 végére kellett volna befejezni a felújítást, ám a projekt különféle pótmunkák miatt folyamatosan csúszott, melyeket a MÁV nem volt hajlandó kifizetni, így a kivitelező félbehagyva a munkát, levonult. Így viszont nem túl utasbarát az állomás, a jegyárusítás a melléképület hajdani trafikjában zajlik, mellette egy korábbi tárolóhelyiségből alakították ki a várót. Megkerestük a vasúttársaságot és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, de választ nem kaptunk. Egy lapunk birtokába jutott dokumentumból viszont kiderül, Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató szerint a korábbi munkák „jelentős részét szükséges lenne visszabontani és azokat szakszerűen újraépíteni”. Emiatt a MÁV idei beruházási tervébe 150 milliós forráskeretet jelöltek meg az állomás felújításának befejezésére.

Kerületi oltás, kormányzati vezérlés - így zajlott a vakcinák beadása a szakrendelőkben

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.04.06. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az akció miatt előfordulhat, hogy bizonyos szakrendelések korlátozásokkal lesznek elérhetők.
– Csütörtök délben tudtuk meg, hogy el kell kezdenünk a hétvégén az oltást. Nagyon rövid idő alatt kellett beindítani a rendszert – nyilatkozta lapunknak Déri Tibor, Újpest polgármestere (Momentum), akit a kerületi szakrendelőkben szombattól indult oltási akció tapasztalatairól kérdeztünk. A politikus elmondta, hogy már március 6. óta működhetne itt oltópont, hiszen az önkormányzat megszervezte ennek feltételeit, idáig azonban az állam részéről nem kívántak ezzel élni.  Budapest Főváros Kormányhivatala összesen 18 fővárosi szakrendelőt jelölt ki oltásra a háziorvosi rendelők és a kórházi oltópontok mellett szombattól. A polgármester szerint nem ez volt az első alkalom, hogy az utolsó pillanatban kellett reagáljanak a kormányzati döntésekre, az ebből következő kapkodás most a háziorvosokra rótt terhet, hiába próbált segíteni az önkormányzat. A kormány egy hete az által létrehozott Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) kezébe adta az önkormányzatok szakrendelő intézeteinek szakmai felügyeletét is, tehát a gyakorlatban ők mondják meg, hogy hány orvos, nővér, asszisztens átirányítására lehet szükség a központi kórházakba. Déri Tibor szerint azonban a kerületi szakrendelő maga szervezte meg az oltások menetét, abba közvetlenül nem avatkozott be az OKFŐ, tehát az oltást lényegében az önkormányzati egészségügyi rendszer valósítja meg. A rendszer - a polgármesterhez eljutott információk alapján - jól működik, a kapott 960 Moderna vakcinát mind beoltották szombaton és vasárnap, köszönhetően a vakcina nagy elfogadottságának. Félóránként hat embert tudnak oltani az egyes kerületi pontokon. A beérkezett vakcinák száma határozza meg, hogy hány oltópontot üzemeltetnek: szombaton és hétfőn öt, vasárnap pedig három működött, de a héten ez akár hét oltópontra is bővülhet. Déri Tibor szerint hét oltópont működtetése már azt jelenti, hogy bizonyos szakrendelések korlátozásokkal lehetnek elérhetők. Megkérdeztük a polgármestert, hogy hány orvost és szakdolgozót vezényeltek át az újpesti szakrendelőkből és ez hatással volt-e az ellátásra? Déri Tibor tudomása szerint eddig nem történt az ellátás minőségét befolyásoló mértékű átcsoportosítás. Újpesten két tüdőgyógyász és öt asszisztens átrendelése történt meg a kerületi kórházba. A fővárosi kerületi oltópontok kijelölése februárban indult meg, Őrsi Gergely II. kerületi polgármester (MSZP) szerint ezért szakmailag felkészültek a kezdésre, csak „a startpisztolyra vártak” a Kapás utcai rendelőintézetben. A minél gördülékenyebb oltási rend érdekében az utcai forgalmi rendet is megváltoztatták, az oltásra autóval érkezőknek külön parkolóhelyeket alakítottak ki. A hétvégén más oltópontok mellett ők is Modernával oltottak, de szerdáig AstraZeneca vakcinákat is beadnak majd, összesen 3200 adagot kaphatnak a kerületiek, az időpontegyeztetésben pedig náluk is a kerület munkatársai segédkeznek. Az átvezénylések a Kapás utcai intézetet is érintették, két orvost és kilenc szakdolgozót hívott át az OKFŐ a Szent János Kórházba az ottani ellátás segítésére. – Amennyiben a jövőben hétvégente kell csak oltanunk, akkor vállalható lesz a szakrendelések fenntartása is – mondta lapunknak Őrsi, hozzátéve, hogy mivel a héten keddre és szerdára is kitolódik az oltás, az orvosok és ápolók lefoglaltsága miatt az aznapi szakrendelési időpontokat le kellett mondaniuk. 

Korlátozott nyilvánosság

Az újpesti polgármester is megkapta azt az OKFŐ iránymutatást, amely szerint az önkormányzati tulajdonú szakrendelőkbe sem lehet beengedni a sajtó munkatársait, kizárólag a közmédia által készített anyagokkal tájékoztatná a kormány a lakosságot az egészségügyi rendszer működéséről. – Nem szeretnék összetűzésbe kerülni a központi irányítással a sajtó beengedése miatt, mert ismerjük a megtorló eszközeiket, ezért nem kockáztatnám, hogy a lakóktól elvegyék, hogy oltópontjuk lehessen Újpesten – mondta Déri Tibor a Népszavának. Hozzátette: "Abszolút nem értek egyet ezzel az elvvel, sőt, tudtommal a betegek sem készíthetnek felvételeket a kórházakban, pedig tudnunk kellene, hogy milyen körülmények vannak ezekben az intézményekben, de a jó gyakorlatokat is".

Rossz napra hívták a betegeket

Többeket úgy hívtak be vasárnap kora estére a VI. kerületi Csengery utcai oltópontra, hogy az intézmény már zárva volt – írta meg a Magyar Hang, a lap szerint nagyjából harmincan érkezhettek feleslegesen, volt, aki Tolna megyéből utazott fel a családjától húsvétvasárnap. A Koronavírus Sajtóközpont közleménye szerint a háziorvos véletlenül rossz napra, vasárnapra küldte az oltandók egy részét, azóta viszont már értesítette a helyes oltási időpontról az érintetteket, akik kedden mehetnek oltásra.

Összezavarta a valóság a víruspropagandát

Czene Gábor Kósa András
Publikálás dátuma
2021.04.06. 06:00

Fotó: ORBÁN VIKTOR FACEBOOK-OLDALA
A kommunikációs zavarok a járványügyi intézkedésekben is tükröződnek. A tragikus halálozási mutató és saját felelőssége elfedésére a Fidesz kampányt indított a baloldal ellen.
Saját magát állította kényszerpályára a kormány azzal, hogy – a járványhelyzet javulására számítva – meghirdette a nyitásról szóló úgynevezett nemzeti konzultációt, amitől a baljós jelek ellenére sem lépett vissza. A konzultáció február 18-án kezdődött: az aznap közzétett adatok szerint 2853 új fertőzést és 104 halálos áldozatot regisztráltak Magyarországon. Ráadásul Müller Cecília országos tiszti főorvos pont azon a február 18-ai napon jelentette be, hogy már a harmadik hullámnál tartunk. A „brit mutáns” berobbanásakor a kormánynak két ellentétes, egymást kizáró fogalmat kellett volna szinkronba hoznia: az enyhítést és a szigorítást. A zavarodott nyilatkozatok a teljesíthetetlen feladat okozta frusztrációról tanúskodnak. A járvány legnehezebb két hete előtt állunk – vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök február 25-én. Bő egy hét múlva, március 5-én újabb kemény két hétről beszélt: „zárnunk kell ahhoz, hogy húsvétkor nyithassunk”. Ígérete már akkor is elhamarkodottnak tűnt, azóta tény, hogy a húsvéti nyitás nem valósult – a tragikusan rossz járványügyi adatok miatt nem is valósulhatott – meg. Ismétlés a tudás anyja: Orbán Viktor március 26-án nem volt rest megint kifejteni, hogy a „következő egy-két hétben” nehéz időszak jön. Március végén és április elején újfent közölte, hogy lesz még néhány nehéz hetünk. Eleve az sem világos, hogy a kormány pontosan milyen feltételekhez akarja kötni a nyitást. Orbán Viktor a 2,5 millió beoltottat jelölte meg kritériumként. Ennek teljesítése küszöbön áll. Ócsai Lajos, az egykori ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője ugyanakkor a Népszavában megfejthetetlennek nevezte, a miniszterelnök honnan veszi, hogy 2,5 millió beoltottal kellő védettsége lesz az országnak. Erdei Anna immunológus lapunknak elmondta, hogy a tavalyi állapotokon alapuló számítások szerint a nyájimmunitás eléréséhez nagyjából a lakosság 60-65 százalékát kellene beoltani, de a vírusmutánsok miatt az is lehet, hogy (a fertőzés útján védetté váltakat is beleértve) 85-90 százalékot kell elérni. Kételyeikkel nincsenek egyedül. A sajtóban megjelent nyilatkozatok közül szemezgetve: Duda Ernő biológus szerint legalább 3,5 millió oltás kellene ahhoz, hogy a fertőzések száma a felére csökkenjen. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora úgy ítélte meg, hogy akkor lenne mindenki biztonságban, ha 5 millió embert sikerülne beoltani. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa állította, hogy 6-7 millió ember beoltása kell a nyájimmunitás kialakulásához. A legszebb az, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere már januárban jóval nagyobb számot említett, mint Orbán. A miniszter 5 millió ember beoltásával kalkulált, de – tette hozzá – a 18 éven aluliakat nem számolva is 3,5-4 millió embert kellene védetté tenni. Március 19-én a miniszter azt mondta, hogy a járványt akkor lehet megfékezni, ha a népesség nagyobbik része immunitással rendelkezik. Március 28-án Kásler kijelentette, hogy legkorábban május végén, június elején lehet nyitni: feltéve, hogy nem jönnek új mutációk. A kormányzati megnyilvánulásokat átszövő kuszaság az intézkedésekben is tetten érhető. Ha nem lenne katasztrofális a helyzet, akár még derülhetnénk is azon, hogy külön honlapot hoztak létre pusztán annak ellenőrzésére, az oltásra regisztrált emberek ténylegesen szerepelnek-e az állami nyilvántartásban. A pedagógusok oltása körüli káoszban végképp nincs semmi vicces. A témával lapunk is nagy terjedelemben foglalkozott: a kormány kezdetben nem mutatott rá hajlandóságot, hogy elrendelje a tanárok oltását, majd mégis engedélyezte azt. Teljesen kizárt azonban, hogy az iskolák április 19-ére tervezett – rendeletben is rögzített – nyitásáig a pedagógusok megfelelő védettséget szerezzenek. A kormány oltási tervének részletei a titkok világába tartoznak. Jellemző epizód, hogy váratlanul soron kívül oltani kezdték a várandós és szoptató anyákat több budapesti helyszínen, de azok, akik nem csaptak le azonnal a lehetőségre, könnyen pórul járhattak. Müller Cecília gyorsan módosított ugyanis: kivételes bánásmódban csak terhes nők részesülnek, szoptató anyák nem. A „beoltottsági versenyben” valóban jól állunk, de a folytonos kormányzati sikerpropaganda nem feledtetheti: abban a szomorú rangsorban, ami a halálozási arányt mutatja, Magyarország a közelmúltban szintén az élmezőnybe került. Márpedig tavaly szeptember 12-én – amikor nálunk még viszonylag kevés, 633 halálos áldozatot követelt a járvány – Orbán Viktor a köztévének adott interjújában hangsúlyozta, hogy elsősorban a halálesetek számától teszi függővé a védekezés sikerét. A miniszterelnök elszörnyedve emlékeztetett rá, hogy „Nyugat-Európában ezrek, tízezrek haltak meg”. A halálos áldozatok száma most már 22 ezer körül jár Magyarországon. Lázár János volt miniszter extrém magyarázattal rukkolt elő: „A keleti vakcinák eddig 600 ezer magyar embernek mentették meg az életét, óvták meg őket a súlyos betegségtől, a nyugati vakcinák hiánya miatt pedig 20 ezer magyar ember veszítette el az életét”. A kijelentés vetekszik Lázár régebbi elhíresült megállapításával: „akinek nincs semmije, az annyit is ér”.    A Fidesz a jól bevált receptet vette elő, hogy elterelje a figyelmet a rengeteg áldozatról és a járvány elleni védekezés kudarcáról. Hollik István, a kormánypárt kommunikációs igazgatója a nagypénteket találta legalkalmasabbnak arra, hogy bejelentse: a Fidesz online kampányt indít annak érdekében, hogy meggyőzze az embereket, ne higgyenek az általa „oltásellenesnek” minősített baloldalnak. A hírre reagálva Somogyi Zoltán kommunikációs szakember, szociológus a közösségi oldalán Orbán Viktort idézte: „Bűn az oltás ellen kampányolni.” Majd hozzáfűzte: ha nem kampányol semelyik komolyabb politikai erő sem az oltás ellen (sőt), akkor bűn az oltás elleni kampány ellen kampányolni.  

Kampánytéma lett az oltás: A Fidesznek az is oltásellenes, aki oltáspárti

Aki az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyásához akarja kötni a keleti vakcinák alkalmazását Magyarországon, az a vakcinák biztonságosságát hangoztató magyar szakemberek véleményét vonja kétségbe, és bizalmatlanságot kelt ezekkel a készítményekkel szemben, emiatt oltásellenes – ezzel a logikával magyarázta a Népszavának Hollik István, a Fidesz szóvivője a kormánypárt legújabb kampányát, amelyben a „baloldal oltásellenes politikájára” hívják fel a figyelmet. Kérdésünkre, hogy kit értenek „baloldal” alatt, Hollik István azt mondta, „mindenkit, aki bizonytalanságot kelt, vagy keltett egyes vakcinákkal kapcsolatban, többen voltak ilyenek értelemszerűen, Jakab Pétertől Gyurcsány Ferencig”. Az online kampányban többek között a Jobbik-, vagy a DK-elnök keleti vakcinákkal szemben hangoztatott kritikus mondatait idézik vissza. – Dobrev Klára még három nappal ezelőtt is azt mondta, hogy csak az EU által jóváhagyott vakcinával oltatja be magát, ezt a baloldal szavazói úgy dekódolhatják, hogy ne fogadják el a kínai vagy az orosz oltóanyagot. Ez már tragédiához is vezetett a baloldalon – mondta Hollik. A politikus arra utalt, hogy a járványban meghalt Penz András DK-s képviselő, akinek felkínálták a kínai vakcinát, de elutasította azt. A témán napok keresztül rajta volt a kormánybarát sajtó. Megkérdeztük Hollik Istvánt, hogy nem tartja-e kegyeletsértőnek egy halálesetből politikát csinálni, mire azt válaszolta, a Fidesz kampányában nem szerepel az elhunyt politikus, a kormánypárti médiának pedig a kampányhoz nincs köze. A baloldal oltásellenességéről szóló kampány több héten át tart majd, és – miként Hollik István fogalmazott – „több videót készítünk még, amivel alátámasztjuk, hogy a baloldal oltásellenességéről szóló szavaink nem légből kapottak”. Az ellenzéki pártvezetők egyébként éppen húsvéthétfőn tettek közzé közös videót, amiben – tekintet nélkül a vakcina fajtájára – az oltás mellett kampányolnak. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a videóban hangsúlyozta: „Minden magyar kapja meg az oltást! Ez az egyetlen módja annak, hogy legyőzzük a koronavírust és visszakapjuk az életünket.” – Az „oltásellenes ellenzék” kampány célja, hogy a halálozások magas számáért ne a kormánynak kelljen viselnie a felelősséget, továbbá az egészségügyi védekezés egyetlen elemét, az átoltottságot emelje ki, amely kapcsán a kormány sikeresnek érzi magát – mondta lapunknak Mikecz Dániel. A Republikon Intézet elemzője szerint „a Fidesznél úgy gondolhatják, hogy médiaelőnyével, kommunikációs erőforrásaival a kormány képes saját maga megfogalmazni az ellenzék álláspontját”. – Ez nem alaptalan, hiszen már a bevándorlás kapcsán is ez történt. Míg azonban bevándorlót alig láttak a szavazók, most első kézből lehet arról tapasztalatuk, hogyan teljesít a Fidesz alatt az egészségügy – mondta Mikecz Dániel. Szerinte a kampány további korlátja az lehet, hogy az oltással szemben éppen azok a társadalmi csoportok szkeptikusak, akik jellemzően a Fideszre szavaznak. – A magasabb végzettséggel rendelkezők nem kételkednek az oltás hatékonyságában, szükségességében, körükben viszont több a kormányellenes szavazó – jelentette ki. Vasali Zoltán, az IDEA Intézet munkatársa szerint „az agresszív kormánypárti harci hév inkább csak az egészségügyi rendszer kormányzati elhanyagolásának leplezésére irányul, hiszen a harmadik hullám kiemelkedő halálozási arányának felelősségét nem tudják a riválisaikra hárítani”. Közölte, az ellenzék által jelzett kritikák – hogy több Magyarországon alkalmazott vakcinának nincs uniós engedélye – megjelenítettek egy valós félelmet. – Másrészt az ellenzék már nemcsak az oltásra buzdít, hanem orvosi végzettségű politikusaik részt vesznek az oltási folyamatban, és az önkormányzatok szakrendelőiket is hadrendbe állították – tette hozzá. 

Bedőlt kormányfői jóslat

Vannak olyan települések, ahol soha nem is volt, meg nem is lesz koronavírus – érvelt Orbán Viktor az iskolák teljes bezárása ellen a cikkünkben hivatkozott tavaly szeptemberi köztévés interjújában. Nem kellett sokáig várni a cáfolatra. Müller Cecília két hónap múlva, november 15-én számolt be arról, hogy a „magyarországi települések 85 százalékában találtak koronavírussal fertőzött személyt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az országban mindenhol jelen lehet a vírus”.  

"Minden a legnagyobb rendben"

A járványkezelés egyik legabszurdabb intézkedéseként a kormány a vész közepén is ragaszkodott ahhoz, hogy végrehajtsa az egészségügyben dolgozók jogviszonyának átalakítását. Ennek következményeként több ezren hagyták el az amúgy is szakemberhiánnyal küzdő egészségügyet. A kormány igyekezett elhitetni, hogy távozásuk nem jelent semmiféle problémát. Bélteczki János ózdi kórházigazgatót például, aki a tavalyi olaszországi állapotokat felidézve drámai képet festett az állapotokról, az Országos Kórházi Főigazgatóság nemes egyszerűséggel hazugsággal vádolta. Ezt a vonalat vitte tovább Kásler Miklós is: „meg se rendültünk, Lombardia összeomlott”. Ha minden ilyen jól működik, érthetetlen, miért tarják távol az újságírókat a Covid-osztályoktól. Nemrég 28 szerkesztőség – közöttük a Népszava – kérte a döntéshozókat, hogy a sajtót engedjék be a kórházakba. Orbán Viktor sajátos érveléssel utasította el a kérést. Nem most van ideje annak – mondta –, hogy „kamuvideókat vagy álhíreket gyártsunk”. Itt jegyezzük meg: ha valaki kamuvideókat vagy álhíreket akar gyártani, annak semmi szüksége rá, hogy megismerje a tényleges helyzetet.