Az uralkodói családon belüli ellentétek fenyegetik a Közel-Kelet egyik legstabilabb országának számító Jordánia békéjét. Az egykori trónörökös, Hamza bin Huszein és II. Abdullah király közötti feszültség a hétvégén tört felszínre, miután a herceg házi őrizetbe került. Ajman Szafadi miniszterelnök-helyettes azzal indokolta Hamza elzárását, hogy ő is részese volt egy külföldi támogatással megszervezett "aljas ármánykodásnak", amely az ország stabilitásának és biztonságának aláásását célozta.
Az első híresztelések még puccskísérletről szóltak, ám sajtóértesülések cáfolni látszanak ezt a feltételezést. A Wall Street Journalnak név nélkül nyilatkozó arab és nyugati diplomaták rámutattak: a hadsereg egyetlen tagjáról sem derült ki, hogy köze lenne az összeesküvéshez. A Reutersnek egy, az eseményekre kellő rálátással rendelkező volt amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy az érintettek tüntetéseket terveztek, amelyeket aztán népfelkelésnek állíthattak volna be.
Jordániát igencsak megviselte a koronavírus-járvány és az azt kísérő gazdasági visszaesés, ám az ammáni vezetés arra törekedett, hogy szőnyeg alá söpörje a társadalom frusztrációját. Múlt hónapban például nem engedték, hogy az emberek az utcákon tiltakozzanak a kormány válságkezelési stratégiája ellen. Úgy tűnik, a lakosság körében népszerű Hamza herceg azt tervezte, hogy önmagát helyzetbe hozandó meglovagolja a felgyülemlett elégedetlenséget. A volt trónörökös már régóta a nép szószólójaként pozícionálja magát, az elmúlt években is előszeretettel fogalmazott meg nyilvános kritikát a kormánnyal szemben. Házi őrizetben is élesen bírálata a regnáló hatalmat, a BBC-nek eljuttatott videójában arról beszélt, hogy az államrendszert az elmúlt 15-20 évben átható "korrupció és inkompetencia" egyre súlyosabb problémát jelentenek Jordánia számára. A hadsereg hiába utasította arra, hogy ne kommunikáljon a külvilággal, Hamza egy tegnap nyilvánosságra eljutatott hangfelvételben is világossá tette, hogy nem fog engedelmeskedni a kérésnek.
Mindez komoly fejfájást okoz az ammáni vezetésnek, amely jobb híján a herceg lejáratásával oldaná meg a problémát. Az Axios amerikai hírportál ennek tudja be, hogy a jordániai hatóságok azt állítják: egy ex-Moszád ügynök akarta kimenekíteni Hamza családját Jordániából - Izrael ugyanis nem örvend népszerűségnek a részben palesztin menekültek által lakott monarchiában.
Noha a hétvégi drámai eseményeket követően Jordánia fontosabb arab szövetségesei és az Egyesült Államok egyaránt támogatásukról biztosították II. Abdullah királyt, az uralkodó számára mégis nyugtalanítható lehet az összeesküvésben felfedezett külföldi szál. Egyes találgatások szerint Szaúd-Arábia állhat a háttérben, mivel a letartóztatott tisztségviselők között van a jordániai-szaúdi kettős állampolgárságú Bászem Avadallah egykori pénzügyminiszter, Jordánia volt szaúdi nagykövete, aki jó viszonyt ápol Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel. Más elemzők ugyanakkor úgy vélik: se Szaúd-Arábiának, se más arab monarchiáknak nem áll érdekében népharagot szítani a királyságban, mivel ezzel egyfajta dominóhatást kockáztatnának.
