Előfizetés

Korrigált az EMA, még folynak az AstraZeneca oltóanyagának vizsgálatai

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.06. 19:15

Fotó: MTVA - Mónus Márton
Az EMA a szóvivőjén keresztül közölte, hogy az illetékes kockázatértékelő bizottság vizsgálata folyamatban van a brit-svéd gyógyszergyártó oltóanyagának mellékhatásait illetően.
Ugyan korábban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tisztségviselője kijelentette, hogy összefüggés van az új koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között, ám a mostani tájékoztatás alapján az ügynökség még nem jutott meghatározó következtetésre az ügyben - közölte az EMA szóvivője. Azaz az EMA illetékes kockázatértékelő bizottságának (PRAC) vizsgálata folyamatban van a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem Vaxzevria névre keresztelt oltóanyaga mellékhatásainak megállapítására. Mint ismert, az uniós gyógyszerügynökség vizsgálatot folytat a vérrögképződéses esetek, illetve az ez idáig uniós használatra engedélyezett valamennyi vakcina, köztük a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson & Johnson oltóanyagai esetleges mellékhatásainak kiderítésére is. Az EMA azért végez rendkívüli vizsgálatot, mert március elején és azóta több ország bejelentette: elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. A korlátozást egyes országok azóta feloldották, mások megerősítették. Mindeddig egyetlen ország illetékes hatósága sem mondta ki, hogy okozati összefüggés lenne az AstraZeneca-vakcina alkalmazása és a vérrögképződéses esetek között.

Új esély Netanjahunak

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.04.06. 18:53

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Bár nem kapta meg a minimális többséget sem, Reuven Rivlin államfő Benjamin Netanjahut kérte fel kormányalakításra. Az elnök nem hívta meg a felkért jelöltet a bejelentésre.
Nem szokványos módon, a kormányalakításra felkért politikust mellőzve, egyedül jelentette be kedden délelőtt Reuven Rivlin izraeli államfő, hogy bár úgy érzi, egyik jelöltnek sincs esélye életképes kormánykoalíció összeállítására, de mivel a törvény kötelezi rá, a legtöbb ajánlást kapott személyt, a hivatalban lévő miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut kéri fel kormányalakításra. Hozzátette, ha tudná, visszaadná a mandátumot a Kneszetnek, de „nincs más választásom, a törvény előírja, hogy választanom kell egy jelöltet”, fogalmazott az államfő. Az ynet.com izraeli portál és a The Times of Israel beszámolói szerint élőben közvetített bejelentésében Rivlin jelezte, ez nem volt könnyű döntés számára etikai és erkölcsi szempontból sem, hiszen ismeri sokak álláspontját, miszerint az elnöknek nem szabad kormányalakítási megbízást adnia egy olyan jelöltnek, akivel szemben bűnügyi vádat emeltek. Ám a hatályos törvény és a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint ez lehetséges,  a döntést, ami megakadályozza egy vád alá helyezett jelölt kormányalakítását, a Kneszetnek kell meghoznia, tette hozzá. Rivlin hangsúlyozta, Netanjahunak valamivel nagyobb esélye van kormányt alakítani, ezért kénytelen neki adni a mandátumot. 
A jelenlegi állás szerint azonban egyelőre Netanjahu esélyei is igen korlátozottak, hacsak az ötödik előrehozott választás réme nem kovácsolja össze újra a jobboldalt, nem lesz meg a kormányalakításhoz szükséges minimum 61 mandátuma. Mint ismert, a március 23-i, két éven belül negyedik előrehozott választás is patthelyzetet eredményezett, sem a Netanjahu leváltását célzó pártok, sem a mögötte álló vallásos-szélsőjobb tömb nem szerzett többséget, csak tűz-víz koalíciók és/vagy az arab pártok segítségével hozható össze stabil kormánytöbbség. Rivlin elnök hétfőn tárgyalt a pártok képviselőivel és a legtöbb ajánlást a miniszterelnöki posztra Netanjahu kapta. Ő 52 képviselő támogatását szerezte meg – saját pártja, a Likud 30, a két ultraortodox  párt, a Sasz 9 és a Jahadut Hatora 7 valamint a szélsőséges Vallásos Cionisták 6 mandátumát, azaz összesen 52-t. Jair Lapid 45 ajánlást szerzett, őt saját pártja, a Jes Atid mellett a Kék-Fehér, Jiszráel Beitenu, Munkapárt és Meretz támogatta. A Jamina saját elnökét,  Naftali Bennettet ajánlotta, a két arab párt, az Egyesült Lista és a Ra’am, valamint a jobbközép Új Remény  nem ajánlott senkit.
Az elnöki felkérést követően a Jamina azonnal tárgyalási készségét fejezte ki Netanjahu felé. Naftali Bennett, akinek az ellenzéki vezér Jair Lapid rotációs kormányzást ajánlott és azt is megígérte hétfőn, hogy elsőként töltheti be a miniszterelnöki tisztséget, azzal magyarázta Netanjahu támogatását, hogy Izraelnek stabil jobboldali kormányra van szüksége, ő pedig nem fogja feláldozni nacionalista jobboldali nézeteit, inkább nem lesz miniszterelnök. Rotációs kormányzás esetén nem csak a baloldali és centrumpártokkal, hanem legalább egyik arab formációval is együtt kellene működnie, ami a nemzeti vallásos politikus számára elképzelhetetlen. Igaz, az Jamina 7 mandátumával is csupán 59 támogatója van Netanjahunak.
Ám az ötödik választástól való rettegés, valamint az arab pártokkal való kormányzati együttműködés rémképe további pálfordulásokat eredményezhet a Netanjahu leváltását célzó változásblokkban is. Netanjahu korábbi Likud-beli ellenfele és kihívója a pártelnöki tisztségért való versengésben, a tavaly év végén új pártot (Új Remény) alakító Gideon Szá’ár átbillentheti a mérleg nyelvét. Az Új Remény a Netanjahu leváltását akaró nem vallásos jobboldali szavazókat szerezte meg, ha Szá’ár visszatér egy Netanjahu vezette koalícióba saját és pártja politikai jövőjét kockáztatja, ám 6 mandátumával biztosíthatja a stabil kormányzást. Mégis jó esély van erre, az Új remény első körben senkit sem jelölt kormányfőnek. Hétvégi izraeli sajtóértesülések szerint Szá'ár nem zárkózott el egy Lapid vezette kormányban való részvételtől, de csak abban az esetben, ha annak tagja Bennett és a Jamina, mert Bennett nélkül "az csak egy baloldali kormány lenne". Netanjahu mellett azonban a szélsőjobbot kellene felvállalnia

Erdogant bírálat érte, hát puccsot kiáltott - Legkevesebb 104 ember számíthat valamilyen retorzióra

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.06. 16:40

Fotó: ERHAN DEMIRTAS / AFP
Az ankarai kormány, illetve az ahhoz köthető sajtótermékek és szervezetek felháborodással reagáltak arra, hogy a nyugallományban lévő tisztek úgy gondolják, beleszólhatnak a közéleti vitákba. Az ügyészség már eljárást is indított az ügyben.
Csúcson a koronavírus-fertőzések száma, mélyponton a török líra árfolyama, épp ezért figyelemelterelésként mindenképpen kapóra jött a montreux-i szerződés körüli felhajtás a népszerűsége megtartásáért küzdő Recep Tayyip Erdogannak. A török államfő hétfőn azt mondta, hogy puccsot sejtet, hogy a hétvégén 104 nyugalmazott tengernagy közös közleményben állt ki az 1936-ban megkötött, többhatalmi tengerjogi egyezmény mellett. Az ankarai kormány, illetve az ahhoz köthető sajtótermékek és szervezetek egyaránt általános felháborodással reagáltak arra, hogy a nyugallományban lévő tisztek úgy gondolják, beleszólhatnak a közéleti vitákba. Az ügyészség már eljárást is indított, a feltételezett hangadókat államellenes összeesküvéssel gyanúsítják, tíz ex-admirálist már hétfőn őrizetbe vettek, további négytől - előrehaladott korukra tekintettel - azt kérték, hogy adják fel magukat. Az ügy pikantériája, hogy Erdogan hangsúlyozta, hogy nem is áll szándékában felmondani a kérdéses megállapodást, igaz azt is hozzátette, a jövőben szükséges esetén egyetlen konvenció felülvizsgáltától sem zárkóznak el. A montreux-i szerződés a Fekete- és az Égei-tengert összekötő Boszporusz illetve a Dardanellák tengerszoros átjárhatóságát szabályozza és ezen tengerrészek felett kizárólag ellenőrzési jogot garantál Törökországnak. A megállapodás körüli vitát részben a török kormány által múlt hónapnban jóváhagyott Isztambul-csatorna terve izzította fel. Az átjáró egy alternatív útvonalt biztosítana a két tenger között, amelyre - a török elnök értelmezése szerint - nem vonatkoznának a tengerjogi egyezményben foglalt rendelkezések, így például azok sem, amelyek a Fekete-tengerrel nem határos országok hadihajóinak áthaladását korlátozzák. Mindez leginkább Oroszországot érinthetné érzékenyen, hiszen Törökország a majdani csatornán keresztül - ha úgy tartja kedve - teljesen szabad utat biztosíthatna NATO-szövetségesek hadihajóinak, ezáltal felboríthatná az erőviszonyokat a Fekete-tengeren. Amennyiben ez bekövetkezne a montreux-i szerződés értelmét vesztené és ennek következtében a török érdekeket szolgáló passzusok létjogosultsága is megkérdőjeleződne. Múlt pénteken több mint 120 egykori török diplomata figyelmeztetett arra, hogy az Isztambul-csatorna megépítése akár Törökország a Boszporusz és a Dardanellák feletti fennhatóságát is veszélybe sordorja. A nyugalmazott tengernagyok intelme is vélhetően ennek tudható be, bár az sem feltétlenül mellékes körülmény, hogy az egykori tisztek egy része oroszbarát és NATO-kritikus nézeteikről ismert.