Előfizetés

Kaotikus a prágai járványkezelés

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.08. 21:30

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Andrej Babis megint kiszolgálta az oroszbarát elnököt, Milos Zemant. Nem az emberek egészsége a fő szempont az államfő és a kormányfő tandemének.
Csehországban már látszik a fény az alagút végén, már ami a járványellenes küzdelmet illeti. Tegnap 7015 új fertőzésről számoltak be, ami a legkisebb hétköznap regisztrált növekedés tavaly december közepe óta. Ám mindez nem változtat azon a tragikus tényen, hogy a világon az egymillió fő feletti államok közül lakosságarányosan itt haltak meg a legtöbben (27 466-an), Magyarországot megelőzve. Az ellenzék sokszor bírálta kaotikus járványkezeléssel a kormányt, s a javuló adatok ellenére továbbra sem lehet az az érzésünk, hogy Andrej Babis kabinetje rendelkezne bármiféle kiforrott stratégiával. Néhány hónap leforgása alatt már a harmadik egészségügyi tárcavezetőt menesztette a miniszterelnök. Jan Blatnyt érhették ugyan bírálatok, de a menesztését kiváltó ok még alighanem sokáig vita és felháborodás tárgya lesz Csehországban. Azért kellett távoznia, mert ellenezte, hogy Szputnyik V vakcinát vásároljanak, olyan oltóanyagot, amelyet még nem hagyott jóvá az Európai Gyógyszerügynökség. Bár talán maga Babis sem értene egyet azzal, hogy európai jóváhagyás nélkül használjanak bármilyen vakcinát, amint erre többször is tett utalást, a miniszterelnök sorsa az oroszbarát elnöktől, Milos Ze­mantól függ, Babis pedig nem akar kikerülni a Szputnyik vásárlását támogató államfő kegyeiből. A gyerekgyógyász, hematológus Blatny helyét egyébként szintén nem epidemiológus veszi át, hanem a bőrgyógyász Petr Arenberger, a prágai Vinohrady kórház igazgatója. Babis persze tagadta, hogy a Szputnyik elutasítása miatt esett volna ki miniszteri csapatából. Zeman azonban lelkesen üdvözölte a fejleményeket és még utoljára belerúgott egyet a halott oroszlánba, élesen bírálva Blatnyt amiatt, hogy nem járult hozzá sem az orosz, sem a kínai oltóanyag engedélyeztetéséhez. A cseh lapok – jobb és baloldaliak egyaránt – leszedték a keresztvizet a miniszterelnökről. Mint írták, Blatny kezdettől fogva, októberi kinevezése óta tudhatta, hogy nem lesz nyugdíjas állás az övé. A cseh sajtóban már korábban felreppent menesztésének híre, a lapok szerint csak idő kérdése távozása. Ezek az értesülések csak felerősödtek március 10. után, amikor Ze­man nyíltan a leváltását követelte. A Pravo napilap megjegyezte, Babis nem tekinti partnernek minisztereit, hanem teljes engedelmességet követel meg tőlük. Mivel azonban Blatnynak megvoltak a maga elképzelései, ezért már csak emiatt is nyilvánvaló volt, hogy nem maradhat sokáig a tárca élén. Bár Babis azt is kijelentette, nem politikai természetű a váltás, csak az októberben esedékes parlamenti választás lebeg a szeme előtt. Az új egészségügyi miniszter, Petr Arenberger, az egyik legpatinásabb csehországi kórház igazgatója volt, s ahhoz, hogy idáig jutott, nyilvánvalóan jó politikai érzék is kellett. A Lidové noviny azt emelte ki, épp azt a Blatnyt menesztették, akinek sikerült megfékeznie a járvány újabb hullámát. A lap szerint a leváltott miniszter mérlege jobb volt annál, mint amit elődei tudtak felmutatni. Igen keményen értékelt a Hospodárské Noviny, amely szerint Babis vezéráldozatot hozott azért, hogy elterelje a figyelmet saját sorozatos kudarcairól és megfeleljen Milos Zeman elvárásainak. A lap szintén azt emelte ki, hogy Blatnynak azért kellett távoznia, mert szembe mert szállni az elnökkel. A Denník N kommentárja pedig kiemelte, az egész ügy jól illusztrálja azt, miért ennyire siralmasak a járványadatok, s miért ilyen magas a halálos áldozatok száma Csehországban: a hatalom arroganciája, a politikai vezetők személyes érdekei mindent felülírnak, az emberek egészsége, az emberi életek védelme itt is csak sokadlagos. Babis kormányfő még mindig úgy viselkedik, mintha egy erős kormány élén állna, pedig minden döntése már az őszi voksolásra irányul. Azért akar mindenáron megfelelni Zeman elvárásainak, mert az elnök ígéretet tett arra: kitart mellette miniszterelnökként a választás után is. Ennek azonban megköveteli az árát, ami nem is kicsi. S hogy a miniszterelnök helyzete mennyire ingatag, az is jelzi: a kommunisták kedden úgy döntöttek, megvonják külső támogatásukat az ANO és a szociáldemokraták kisebbségi kormányától. Nem mintha a lépésnek komoly gyakorlati következményei lennének, aligha hozzák előbbre októbernél a választást. Inkább arról van szó, hogy a kommunisták is felismerték, ha teljesen elvesztik arculatukat, nem jutnak be a következő parlamentbe. Babis pedig tovább kapkod, érzi, kezd kicsúszni a lába alól a talaj, s ez teszi még veszélyesebbé az államfő és a kormányfő tandemjét. Idegességüket tetézik a közvélemény-kutatások: egyre népszerűbb a Kalózpárt és a Stan tömörülés liberális szövetsége, amely a Median ügynökség szerint már három százalékkal megelőzi Babis pártját, az ANO-t.

Már az osztrák külügy is tiltakozik az állami média anyaga miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 20:26
Képünk illusztráció.
Fotó: swissmacky/Shutterstock
Kisebb diplomáciai botrány kerekedett a fideszes propagandatévé összeállításából.
A média alapvető feladata, hogy kritikus kérdéseket tegyen fel, ezért elfogadhatatlannak tartják azt, ahogy az M1 Franziska Tschinderlével eljárt

- közölte Twitter-oldalán az osztrák külügyminisztérium. Mint írták, ezt az álláspontot hamarosan a budapesti osztrák nagykövet is egyértelművé teszi. A bécsi kabinet azután nyilvánult meg, hogy az állami média egyik szerda esti műsorában pellengérre állítottak egy osztrák újságírót, aki kérdéseket tett fel a budapesti Orbán–Salvini–Morawiecki-találkozóval kapcsolatban. A szalagcím szerint "kérdésekkel provokált" a sajtómunkás, az anyagban pedig lejáratták a Fidesz-frakciónál érdeklődő Franziska Tschinderlét.  
Az ügyet diplomáciai szintre Szijjártó Péter emelte, akinek még közép-ázsiai turnéja alatt is volt ideje arra, hogy az ügyben kapcsolatban tett észrevételeit megossza osztrák kollégájával.  (Az Index nyomán.)

Biden szembe megy a világgal, amikor kimondja, adóemelés

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.08. 20:23

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az elnök javaslatai nem csak az amerikai, de az egész világgazdaságot érintik. A legügyesebbek sem fogják tudni obskurus helyekre elrejteni a profitjukat.
Ez azt jelenti, hogy okos vagyok – riposztozott 2016-ban Donald Trump, amikor Hillary Clinton azzal támadta, hogy az előző évben egy fitying szövetségi adót sem fizetett. De Trump korántsem az egyetlen ilyen okos vállalkozó, az Apple, a Netflix, a Chevron és még sok más nagy cég szereti nullára „minimalizálni” az adóit. Joe Biden elnök most megpróbál véget vetni ennek a gyakorlatnak – részint elvi okokból, részint azért, hogy valahogy finanszírozni tudja a korábban bejelentett, nyolc év alatt 2000 milliárd dollárra rúgó infrastruktúra modernizációs tervét. A javaslat 15 év alatt 2500 milliárd dolláros bevételt generálna – ha átmegy. Ezt azonban nem lehet biztosra venni, mert az amerikai politikusok általában nem hogy megszavazni, de kimondani sem merik azt, hogy adóemelés. Ugyanakkor az infrastrukturális csomag rendkívül népszerű, az amerikaiak legalább kétharmada támogatja annak különböző elemeit. Sőt, 64 százalékuk még azt is helyesli, hogy a nagy cégekre kirótt adóból finanszírozzák. Az sem népszerűtlen gondolat, hogy ideje visszavonni a szén, kőolaj és földgáz kitermelésére adott korábbi adókedvezményeket - ezt 56 százalék tartaná helyesnek. Biden ennek megfelelően elsősorban a legnagyobb cégeket szeretné fizetésre bírni. A Donald Trump által 21 százalékra levitt cégadót visszavinné a korábbi, 28 százalékos szintre, míg az évi 2 milliárd dollár fölötti profitot produkáló cégekre 15 százalékos adót vetne ki. Az utóbbi mindössze 45 vállalatot érintene, miután Biden finomított a kampány során hangoztatott elképzelésén, amely még 100 millió dollár profitnál szabta volna meg a határt. Az új kormányzat hadat üzen a jövedelmüket külföldi adóparadicsomokba mentő cégeknek, de ez már túlmutat az amerikai gazdaságon. Washington 21 százalékos profitadót javasol, amelyet a cégeknek abban az országban kellene megfizetniük, ahol a jövedelem keletkezik. Most ugyanis a nagy, jellemzően technológiai cégek, mint a Facebook, a Google vagy az Amazon megkeresik, hogy hol a legalacsonyabb az adó és egyszerűen oda telepítik a főhadiszállásukat, máshol pedig egy centet sem fizetnek. A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő OECD-ben már régóta vitatéma, hogy ez nincs így rendjén, de az Egyesült Államok eddig elutasította a globális cégadó gondolatát. Biden beleegyezése most megnyithatja a világszerte óriási különbséget jelentő lehetőséget, de addig még komoly nehézségeket kell áthidalni – az OECD például eddig 12.5 százalékos adót javasolt, ami nagyjából a fele az új amerikai tervezetnek. A Fehér Ház odahaza is alkura kényszerül. A Demokrata Párt jobbszárnyához tartozó Joe Manchin szenátor például a 28 százalékos cégadó helyett 25 százalékosat szeretne. Biden egyetlen voksot sem veszíthet el az 50:50 arányban megosztott szenátusban, hiszen Mitch McConnell republikánus frakcióvezető már leszögezte, hogy tőlük a kezdeményezés egyik pontját sem fogja senki megszavazni. A nagy vállalkozásokat képviselő Üzleti Kerekasztal szerint az adóemelés versenyhátrányba hozza az amerikai cégeket a világpiacon. Igaz, olyan vélemény is hallatszik, hogy az infrastruktúra fejlesztése és az azzal járó munkahelyteremtés javítani fogja az amerikai gazdasági környezetet és vele a jövedelmezőséget is. Az elnök késznek mutatkozik a tárgyalásra. Mint mondta, üdvözli a vitát és elkerülhetetlen a kompromisszum, bizonyára lesznek a tervben változások, azt azonban nem fogadja el, hogy minden maradjon úgy, ahogyan most van.