Előfizetés

Járványkrízis idején kopik az ápolók bére

D. A.
Publikálás dátuma
2021.04.09. 06:20

Fotó: Balázs Attila / MTI/MTVA
Egyes helyeken a szakdolgozókat is megpróbálják „benyomni” az orvosoknál alkalmazott pótlékrendszer alá.
"Aláírtam ezt a förmedvényes egészségügyi szolgálati jogviszonyt. Most utalták az első fizetést, és lényegesen kevesebb pénz kaptam még úgy is, hogy többet ügyeltem" – írta az egyik panaszos a Független Egészségügyi Szakszervezet közösségi portálján. Másvalaki arról számolt be: az intézményi irányítás megváltozásával a covid-osztályon dolgozók 12 órára járó bruttó hétezer forintos pótlékát vágták vissza bruttó ötezer forintra. "Az oldalunkon egyre többen panaszkodnak" – mondta a Népszavának Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, aki közölte, felmérést indítottak tagjaik körében, hogy kiderüljön, mennyien kaphattak kevesebb fizetést. Az eddigi jelzésekből annyi látszik, hogy nem egységes az új szolgálati jogviszony hatálya alá tartozók pótlékainak elszámolása. Egyes helyeken a szakdolgozókat is megpróbálják „benyomni” az orvosoknál alkalmazott pótlékrendszer alá. A megemelt orvosi bérekre ugyanis alacsonyabb százalékkulccsal is lehet számolni a túlmunkadíjakat. Csakhogy a szakdolgozók alapbére nem, vagy nem olyan mértékben nőtt, mint az orvosoké, így náluk a pótlékkulcs csökkentése a jövedelmüket is kurtítja. Lehetnek olyan problémák is, mint a hevesi tagkórházaknál – a hatvani és a gyöngyösi intézménynél –, ahol eddig magasabb volt a covid-pótlék. Az intézményi irányítás megváltozásával a covid-osztályon dolgozók 12 órára járó bruttó hétezer forintos pótlékát vágták vissza bruttó ötezer forintra. A fizetéscsökkenés másik lehetséges oka, hogy sok helyen igyekeznek megszüntetni a korábbi keresetkiegészítéseket, annak ellenére is, hogy egy februári kormányrendelet kimondta: a szakdolgozók illetménye nem lehet kevesebb. Ide tartoznak például az egyes munkakörökhöz tartózó juttatások. Egy másik szakdolgozó azt panaszolta, hogy adminisztratív munkakörből vezényelték covid-ellátóhelyre, ám a kivezénylés idejére nem túlmunkadíjat kapott, hanem szabadnapot adtak neki. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke közölte: írtak az Országos Kórházi Főigazgatónak, azt kérték, hogy legyen egységes a covidos-betegek mellett dolgozók pótlékrendszere. Soós Adrianna szerint további probléma, hogy április végéig kellene engedélyeztetni a másodállásokat, ám ehhez egy még elérhetetlen elektronikus felületen kellene benyújtani a kérelmeket. Ez már csak azért is nagy gond, mert sokan egy másik közszolgáltatót segítenek ki másod- vagy harmadállásban. Ha ezt nem sikerül időben rendezni, az újabb kapacitáskiesést okozhat, azaz egyes helyeken egyszer csak nem lesz ápoló a betegek mellett. Az egy hónappal ezelőtt bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszonyt nem csak a közvetlenül érintettek látják ellentmondásosnak. A Publicus friss reprezentatív felmérése szerint még a kormánypártiakat megosztja az új szolgálati jogviszony: 41 százalékuk elutasítja, 48 százalékuk egyetért azzal. Az ellenzékiek 76 százalék utasítja el az új szabályokat. Azt, hogy az új szabályokat a járvány harmadik hulláma idején vezették be, a kormánypártiak kétharmada is helytelen tartja.

Propaganda ellen beoltva - Az ellenzéki szavazóknál nagyobb az oltási hajlandóság

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.04.09. 06:00

Fotó: Bruzák Noémi / MTI/MTVA
Bár a Fidesz kampánya ezt sulykolja, a megkérdezettek 61, a Fidesszel szimpatizálók harmada szerint az ellenzék nem oltásellenes.
A megkérdezettek kétharmada nem gondolja az ellenzéket oltásellenesnek, ha választhatnának, a legtöbben Pfizerrel oltatnák be magukat, a jobboldali szavazók pedig szkeptikusabbak az oltások elfogadását illetően, mint a baloldaliak – a többi között ez derült ki a Publicus Intézet a Népszava felkérésére március végén készített, ezerfős mintán alapuló online és telefonos kérdőíves felmérésből. Arra a kérdésre, hogy ismerősi körükben van-e olyan idős, krónikus betegséggel küszködő ember, aki hiába regisztrált, mégsem kapott eddig oltást, a kormánypárthoz húzó válaszadók alig negyede, míg az ellenzéki összefogás híveinek közel fele – ezen belül a szocialistákhoz húzók mintegy kétharmada - válaszolt igennel. A felmérés adatai szerint nem igazolható a kormánypárt által sulykolt állítás, miszerint az ellenzék oltásellenes lenne. Arra, hogy ha választhatna az oltóanyagok közül, beoltatná-e magát a koronavírus ellen, a Fidesz-KDNP szimpatizáns szavazók 51 százaléka válaszolt „inkább igennel”, míg a szocialistákhoz kötődők 84 százaléka felelte ugyanezt, de a kormánypárti szavazóknál magasabb volt az oltási hajlandóság aránya a jobbikosok, a DK-sok és a Momentumosok körében is. Az összes megkérdezett 61 százaléka, s ezen belül a fideszes pártszimpátiájú válaszadók harmada vélekedett úgy, hogy az ellenzék nem oltásellenes. Vagyis a felmérés eredményéből épp a kormánypárt által sulykolt állítások ellenkezője vonható le, ami Pulai András, a Publicus stratégiai igazgatója szerint megerősíti, hogy az ellenzék úgynevezett „oltásellenessége” nem több, mint egy politikai propagandatermék.  Az oltási hajlandóság terén nincs kiugróan nagy különbség a Budapesten, valamely megyeszékhelyen, más városban, vagy községben élők között, bár az elutasítottság aránya az utóbbiaknál a legmagasabb (28 százalék). Összességében azonban az oltási hajlandóság februárról márciusra is növekedett valamelyest, s ez megerősíti a KSH által is mért tendenciát.
A vakcinák közül az oltást elfogadók közül legtöbben a Pfizer mellé tennék le a garast (76 százalék), ezt a Moderna követi, (56 százalék), majd fej-fej mellett a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V (49-49 százalék) követezik. Az AstraZeneca-Oxford oltóanyag esetében érzékelhető az utóbbi hetekben napvilágot látott hírek okozta bizonytalanság, a jelenleg itthon használt öt oltóanyag közül ugyanis ennek volt a legalacsonyabb szintű elfogadottsága a megkérdezettek között (45 százalék). A frissen engedélyezett indiai Covishield (29 százalék) és a szintén ebbe a kategóriába tartozó kínai CanSino (33 száazlék) terméket választották volna a legkevesebben: az elemzők szerint ennek vélhetően az az oka, hogy ezekről van eddig a legkevesebb információnk. Az oltóanyagok lehetséges választásánál is érzékelhető viszont egyfajta pártpreferencia: amikor a felmérést végzők egyenként kérdeztek rá a konkrét vakcinákra, akkor a kínai Sinopharmot a fideszes érzelműek 75 százaléka elméletben elfogadta volna, miközben a jobbikosok közül mindössze 18 százalék mondana rá igent. A Pfizerrel kapcsolatban jóval kevésbé voltak megosztottak a válaszadók, a kormánypártiak 68 százaléka, az ellenzékieknek pedig a 86 százaléka beoltatná magát vele. Legkevésbé elfogadóak a frissen engedélyezett kínai és indiai vakcinával kapcsolatban voltak, s ezen belül az ellenzéki szavazók ezt a két oltóanyagot nagyobb arányban utasítanák el, mint a kormánypártiak.  

A Fideszt már a kérdések is provokálják

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.04.08. 22:51

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Politikai csata alakult ki abból, hogy egy osztrák újságíró végezni merte a munkáját.
Diplomáciai adok-kapok lett abból, hogy a magyar közmédia lejárató anyagot közölt egy osztrák újságíróról, aki kérdéseket küldött a Fidesz EP-csoportjának. Ausztria külügyminisztere, Alexander Schallenberg felhívta magyar kollégáját, és erről Twitter oldalán be is számolt. - A média alapvető feladata, hogy feltegye a kritikus kérdéseket - írta Schallenberg jelezve, elfogadhatatlan az M1 Franziska Tschinderle-vel szembeni bánásmódja. Szijjártó Péter a Facebook-on elevenítette fel, mit mondott osztrák kollégájának. Szerinte "lassan-lassan csak lebukik a nagy sajtó- és véleménynyilvánításos képmutatás". Kifejtette, hogy Nyugaton a sajtószabadság nevében egy liberális újságíró álhíreket terjeszthet Magyarországról, de ha ezt egy másik újságíró (a köztévé munkatársa) kritizálni meri, akkor az támadás a sajtószabadság ellen.      A köztévé ugyanis „kérdésekkel provokált az újságíró” felvezetéssel sugárzott műsort Franziska Tschinderle osztrák újságírónőről, mert három kérdést küldött a Fidesz EP-sajtóosztályának a múlt heti Salvini-Morawieczki-Orbán találkozóról. Az ügy előzménye, hogy az M1-en „az európai balliberális sajtó példátlan támadásának” nevezték, hogy egy osztrák újságíró kérdéseket küldött a Fidesz EP sajtóosztályának. A közmédia szerint lejárató cikkre készült a Profil munkatársa és forrásai kizárólag „a hazai baloldalhoz köthető médiumok, elemzők voltak.” Az összeállításban Bende Balázs, a közmédia külügyi kabinetjének vezetőjének a hangja volt hallható. Bende volt az, akiről korábban egy hangfelvétel szivárgott ki, amelyen a kollégáinak egyebek mellett arról beszélt, hogy a közmédiában „nem az ellenzéki összefogást támogatják”. A megtámadott újságíró, Franziska Tschinderle a Twitteren válaszolt, mondván: ez a történet nem róla szól, hanem a magyar kollégáiról és a magyar népről. Kifejezte szolidaritását, egyben leszögezte: folytatni fogják a munkájukat, amiben bemutatják a demokrácia hanyatlását Magyarországon. Az eredetileg Jávorka Líviának címzett levélben egyébként az újságírónő azt tudakolta, hogy amikor a három politikus egy új jobboldali mozgalom megalakulását bejelentette Budapesten, akkor erre a találkozóra miért nem hívtak meg senkit a francia Nemzeti Tömörüléstől, vagy az Osztrák Szabadságpárttól? Emellett arra is rákérdezett, hogy mi az új mozgalom célja, ki akar még hozzá csatlakozni, illetve hogyan próbálják elkerülni, hogy a tagok közötti ellentétek szakításhoz vezessenek? Mint azt az újságíró kifejtette: hasonló euroszkeptikus mozgalmak már korábban is voltak, ám rendre sikertelenek lettek, mivel a szóba jövő tagoknak eltérőek a nézeteik olyan témákban, mint az antiszemitizmus, vagy a Törökországhoz és Oroszországhoz való viszony. A Fidesz EP válaszlevelében közölte, hogy Deutsch Tamás úgy döntött, nem hajlandóak válaszolni, mivel szerintük ezek nem kérdések, hanem „beugrató állítások”. Bár az újságíró ezután általánosabb formában – antiszemitizmusra és euroszkepticizmusra való utalás nélkül - tette fel a kérdéseit, ám válasz helyett a „Profil” cikk pénteki megjelenése előtt szerda este az M1 Híradóban lejárató anyagot közöltek róla.

Bekéretés

Egy külügyminisztériumi forrásunk azt mondta, csütörtök délutánra már nyilvánvalóvá vált, hogy a köztévé osztrák újságíró elleni lejárató anyaga a(z elvileg) Fidesz-szövetséges Osztrák Néppártban is nagy felháborodást keltett. Arra számítanak, hogy Nagy Andor bécsi magyar nagykövetet eddig csak azért nem kérették be az osztrák külügyminisztériumba, mert éppen Budapesten van, de ha hétfőn visszatér hivatalába, ez is megtörténhet. K.A.