Hibásan is jóváhagyták a tankönyveket

A kapkodás már tavaly tavasszal nyilvánvalóvá vált, amikor az iskoláknak az első, ötödik és kilencedik évfolyamokra úgy kellett az áprilisi rendelési időszakban az új NAT előírásainak megfelelő állami tankönyveket választaniuk, hogy azok még el sem készültek.

Rendkívül gyorsan kellett kidolgozni a tavaly szeptembertől felmenő rendszerben bevezetett új Nemzeti alaptantervhez (NAT) igazodó állami tankönyveket, ez pedig oda vezetett, hogy egyes köteteket úgy is jóváhagytak az Oktatási Hivatal (OH) által felkért szakértők, hogy hemzsegtek a tartalmi és technikai hibáktól - derült ki a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) elemzéséből, amit az OH-tól kikért, a tankönyvek jóváhagyási folyamatát bemutató dokumentumok alapján készítettek.

A kapkodás már tavaly tavasszal nyilvánvalóvá vált, amikor – mint arról a Népszava is beszámolt - az iskoláknak az első, ötödik és kilencedik évfolyamokra úgy kellett az áprilisi rendelési időszakban az új NAT előírásainak megfelelő állami tankönyveket választaniuk, hogy azok még el sem készültek. A törvényi határidők szerint az oktatási kormányzatnak június 15-ig kellett mintegy hatvan tankönyvet átdolgoztatni, jóváhagyatni és felvenni a hivatalos tankönyvjegyzékbe. A TANOSZ által kikért dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy érdemi szakértői bírálatra nem volt idő.

A szakértők hivatalosan ugyan 15-26 napot kaptak az értékelésre, mégis voltak olyanok, akik 5-6, de akár 3-4 nap alatt végeztek több tankönyv egyenként több száz oldalas anyagának bírálatával. A TANOSZ megjegyezte: a magánkiadók tankönyveinek értékelése csak ritka esetben fejeződött be 60 napnál korábban. Az esetleges hibák sem nagyon zavarták az OH szakértőit, egyikük például a kilencedikes történelem tankönyvnél húsz tartalmi és ötven technikai hibát sorolt fel a hibajegyzéken, ennek ellenére feltétel nélküli jóváhagyásra javasolta a kötetet. A TANOSZ szerint ezzel szemben a magánkiadók tankönyvei korábban csak akkor kaphattak engedélyt, ha a hibák javítását ténylegesen bemutatták.

Romankovics András, a TANOSZ alelnöke lapunknak azt is elmondta, az intézményi szintű összeférhetetlenség tankönyvi esetének tartja, hogy az új NAT-hoz készült állami kiadványokat ugyanaz az állami intézmény minősítette tankönyvvé, amely azokat elkészítette. Vagyis az OH egyik fejlesztési részlege nyújtotta be az OH akkreditációs részlegéhez jóváhagyásra a tankönyveket - nem meglepő, hogy azokat minden esetben pozitívan bírálták el. Így fordulhatott elő az is, hogy míg más tankönyvkiadóknak kötetenként több százezer forint eljárási díjat kell fizetniük, erre itt nem volt szükség, miután “a kérelmező és a jóváhagyó is ugyanannak az Oktatási Hivatalnak a része”. A TANOSZ szerint ez is nyílt beismerése a tankönyv-jóváhagyási eljárás diszkriminatív voltának.

Az OH egyébként a napokban tette közzé a hivatalos tankönyvjegyzéket, amelyen a közismereti tantárgyak tekintetében a tavalyi 14 százalékról 10 százalék alá csökkent a magánkiadós tankönyvek száma, miután számos kiadvány engedélyét 2019-ben nem hosszabbították meg. A TANOSZ ezért idén is kiadott egy alternatív jegyzéket, amelyről a pedagógusok a szülőkkel összefogva továbbra is megrendelhetik a hivatalos jegyzékről hiányzó népszerű, magánkiadós tankönyveket.