Előfizetés

Az EP megelégelte a tétovázást

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.12. 07:00

Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP
Így hatékonyabbá tennék az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást.
Az EU-s tagországok jogállamiság terén nyújtott teljesítményének alaposabb és kiterjedtebb brüsszeli vizsgálatát sürgeti az európai parlamenti határozati javaslat, amelyet ezen a héten kezdenek tárgyalni az illetékes szakbizottságok. A képviselők értékelik a tavalyi országjelentéseket és tartalmi változtatásokat javasolnak a későbbiekbe. A jogállami normák tiszteletben tartásának felügyeletével megbízott Európai Bizottság (EB) 2020. szeptemberében adott ki először éves beszámolót arról, hogyan érvényesül az igazságszolgáltatás függetlensége és a médiaszabadság, hogyan működnek a független intézmények és mennyire sikeres a korrupcióellenes harc a 27 uniós országban. A hasonló témaköröket felölelő idei jelentést előreláthatóan júliusban fogadja el a brüsszeli testület. A készülő parlamenti állásfoglalás szerzői szeretnék, ha az EB a jövőben részletesebb elemzéseket készítene az EU alapvető értékeinek rendszerszintű megsértéséről, és feltárná, hogyan terjed a normaszegő viselkedés a közösségben. Szorgalmazzák, hogy az alapértékeket szisztematikusan felrúgó tagállamok ellen indított, úgynevezett 7. cikkelyes eljárás során szűnjön meg az egyhangú döntéshozatal, és legyen elég minősített többséggel elfogadni az esetleges szankciókat. Sajnálkozva jegyzik meg, hogy a folyamat – amely jelenleg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben zajlik a miniszterekből álló tanácsban – eddig képtelen volt kikényszeríteni az uniós értékek tiszteletben tartását a tagállamok tétovázása miatt. Az állásfoglalás-tervezet előterjesztői javasolják: a soron következő országjelentésekben az EB szenteljen külön fejezetet annak, hogy a jogállam működése hogyan befolyásolja az EU-források felhasználását az egyes tagállamokban, és ennek alapján tegyen ajánlásokat. A jelentéstévők aggasztónak nevezik, hogy egyre több ország fogad el a civil szféra tevékenységét korlátozó törvényeket. A jogállam súlyos megsértésének nevezik, hogy egy tagállam nem hajtotta végre az EU Bíróságának döntését, és nem semmisítette meg a nem-kormányzati szerveztek külföldi finanszírozásáról szóló jogszabályt – a megfogalmazás Magyarországra vonatkozik. A határozati javaslat szövege a módosító indítványok nyomán változhat. 

Profitot ígérő halogatás: magánkincs a hulladékban – közpénzből

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.12. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Újabb két évvel kitolták a nagy fővárosi hulladékválogató mű átadását, a hasznát már az állam által kiválasztandó új koncesszor fölözheti le.
Az uniós támogatási szerződés határidejének meghosszabbítása azért is érdekes, mert az épület már több mint öt éve elkészült. Azóta is üresen áll, mivel a válogatáshoz szükséges gépsort csak most sikerült megrendelni. A szerződést már többször módosították, pedig több jel is arra utalt, ha tovább halogatják az üzembe helyezést, arra az egész fővárosi hulladékkezelési projekt is rámehet, hiszen annak egyes elemei szorosan összefüggnek egymással.  A nem túl baráti főváros-kormány viszony fényében kissé meglepő módon azonban a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium is hozzájárult a támogatási szerződés fővárosi önkormányzat által kért hetedik módosításához, amelyben 2022 végére tolták ki a projekt befejezési határidejét, a támogatási keretet pedig 254 millió forinttal megemelték. Az előzékeny megoldáskeresés hátterében sokan a hulladékgazdálkodás tervezett koncesszióba adását látják, mondván az uniós pénz majdan úgyis a kormány által kiválasztott NER-kompatibilis koncesszor hasznát gyarapítja. (A korábbi kormányzati terveknek megfelelően, egy februári törvénymódosítás értelmében - az Alkotmánybírósághoz forduló köztársasági elnök kritikáit részben megkerülve - a jövőben hulladékgazdálkodási feladatokat a hulladék összegyűjtésétől egészen annak hasznosításra történő előkezeléséig egy magánszereplő fogja elvégezni.) A fővárosi önkormányzat 2013-ban írta alá a budapesti hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítését, a hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás arányának növelését célzó uniós támogatási szerződést. A projekt keretében többek között egy hulladékválogató mű építését tervezték, amely a gyűjtőszigeteken, hulladékudvarokban és a házhoz menő szelektív gyűjtés révén összegyűjtött és már szétválogatott szemét közül a papír, a műanyag és a fém hulladékok további feldolgozását készítené elő. Előzetesen évi 40 ezer tonna hulladék kézi átválogatását tervezték. Csakhogy menet közben rájöttek, hogy a kézi válogatás helyett hasznosabb lenne egy optikai válogató gépsor beszerzése. Ez azonban csaknem négyszeresébe került, így a más beruházásokat is tartalmazó projekt teljes költsége 11,6 milliárdról 13,87 milliárdra nőtt. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) először azt vállalta, hogy a többletet saját forrásból teremti elő, de a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) - közismertebb nevén: az állami kukaholding - színre lépésével a korábban vastagon nyereséges társaság bevétele erősen megcsappant.  A fővárosi hulladékgazdálkodás környezetbaráttá tételét célzó projektet a cég kérelmére 2016-ban két részre bontották. A kőbányai nagy válogatóművet legkésőbb 2018-ban be kellett volna üzemelni. A csarnokot 2015 végén át is adták, de a gépsorra már nem futotta. A következő évben viszont módosultak a hulladékgazdálkodást érintő jogszabályok, így a korábban kigondolt válogatóművet már nem vehették meg, a 830 millió forintból megépült csarnoképületet pedig nem lehet másra használni. (Az üres épület fenntartására több mint 260 millió forintot költöttek eddig.) A projekt teljes költsége 13,2 milliárdra nőtt, amelyből 10,3 milliárd volt az uniós támogatás. Az akkor még Tarlós István főpolgármester vezette főváros ráadásul az önerő kifizetéséhez is kapott 674 millió forintos támogatást. Az FKF-nek így is kellett két év ahhoz, hogy közbeszerzési eljárást indítson a válogatógép beszerzésére, de csak harmadszorra sikerült vállalkozót találni a feladatra. Tavaly szeptemberben írták alá a 3,6 milliárd forintos kontraktust a Bazaltech Kft.-vel és a Homokhátsági Környezettechnikai Kft.-vel egy műanyag-fém válogatógépsor telepítésére, illetve az eddig még nem is használt csarnoképület bővítésére. A cégekkel kötött szerződés a jövő héten lép hatályba, mivel ehhez meg kellett várni a támogatási kontraktus módosítását.  

Van, ami a fideszeseknek sem tetszik

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.04.12. 06:20

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A megkérdezettek több mint fele összességében elégedetlen volt azzal, ahogyan eddig a kormány kezelte a koronavírus járvánnyal kapcsolatos helyzetet – derült ki a Publicus Intézet Népszava felkérésére készített március végi felméréséből.
Viszont amikor arra kérdezték rá, hogy az emberek mennyire elégedettek e tekintetben a magyar egészségüggyel, már sokkal többen adtak pozitív választ: kétharmaduk jónak ítélte a szakma helytállását. Pártszimpátiától függően nagy a „szórás”: amíg a Fidesz-KDNP hívek 85 százaléka inkább elégedett volt márciusban azzal, ahogyan addig a kormány kezelte a pandémiát, addig a szocialista kötődésűek 91, a jobbikosok 81, a DK-sok 92, míg a momentumosok 80 százaléka nemmel válaszolt. Hasonló volt az arány, amikor az oltások megszervezésére irányult a kérdés, ezen a téren a kormánypárti érzelműek 83 százaléka szerint jól teljesített, míg az ellenzékiek 77 százaléka szerint csődöt mondott a rendszer. Ugyanígy megosztottak volt a megkérdezettek az oktatást érintő kérdésekben – a távoktatással, az óvodai gyermekfelügyelettel, az internet-hozzáférés támogatásával kapcsolatban –: míg a jobboldali szavazók 83 százaléka elégedett volt, a baloldaliak nagyjából hasonló arányban elégedetlenek voltak ezekkel az intézkedésekkel. Amikor viszont a társadalom nagy részét érintő gazdasági jellegű intézkedéseket kellett számba venni, már kevésbé volt megosztott a társadalom, hiszen a fideszesek negyede nemtetszését fejezte ki a kormányzati intézkedésekkel, például a bevételtől eleső ágazatok támogatásával, vagy a táppénz kezelésével kapcsolatban. Az aktív korú lakosság mindhárom csoportja, vagyis a 18-29, a 30-44, a 45-59 évesek zöme úgy vélte, hogy a kormány nem teljesített jól a vészhelyzet gazdasági problémáinak kezelése terén, de még az inaktív korú nyugdíjasok közel fele is hasonlóképpen vélekedett. Március utolsó harmadában, a mintavétel időpontjában az összes megkérdezett több mint kétharmada úgy vélte, hogy az egészségügyi ellátórendszer az elkövetkező hetekben össze fog omlani, vagy ha összességében bírni is fogja a nyomást, az egyes kórházakban, régiókban nagyobb problémák várhatóak. A saját környezetében a megkérdezettek 62 százaléka azt tapasztalta, hogy több a beteg, mint a járvány korábbi időszakában, és minden második ember ismert olyat, aki kórházi kezelésre szorult. Több mint harmadrészük környezetében előfordult, hogy gyerekek is megfertőződtek, s 42 százalékuk találkozott olyan esettel, hogy egy család minden tagja megbetegedett. A kérdőíves felmérés idején majdnem minden második megkérdezettnek akadt olyan ismerőse, aki bár regisztrált, még nem kapott értesítést az oltásról, és minden harmadik válaszadó ismert olyan idős, krónikus betegséggel küszködő embert, aki hiába regisztrált (decembertől lehetett jelentkezni, február elején indult a vakcina tömeges beoltása), a felmérés elkészítéséig oltást nem kapott.