jogállam;országjelentés;Európai Parlament (EP);

Az EP megelégelte a tétovázást

Így hatékonyabbá tennék az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást.

Az EU-s tagországok jogállamiság terén nyújtott teljesítményének alaposabb és kiterjedtebb brüsszeli vizsgálatát sürgeti az európai parlamenti határozati javaslat, amelyet ezen a héten kezdenek tárgyalni az illetékes szakbizottságok. A képviselők értékelik a tavalyi országjelentéseket és tartalmi változtatásokat javasolnak a későbbiekbe.

A jogállami normák tiszteletben tartásának felügyeletével megbízott Európai Bizottság (EB) 2020. szeptemberében adott ki először éves beszámolót arról, hogyan érvényesül az igazságszolgáltatás függetlensége és a médiaszabadság, hogyan működnek a független intézmények és mennyire sikeres a korrupcióellenes harc a 27 uniós országban. A hasonló témaköröket felölelő idei jelentést előreláthatóan júliusban fogadja el a brüsszeli testület.

A készülő parlamenti állásfoglalás szerzői szeretnék, ha az EB a jövőben részletesebb elemzéseket készítene az EU alapvető értékeinek rendszerszintű megsértéséről, és feltárná, hogyan terjed a normaszegő viselkedés a közösségben. Szorgalmazzák, hogy az alapértékeket szisztematikusan felrúgó tagállamok ellen indított, úgynevezett 7. cikkelyes eljárás során szűnjön meg az egyhangú döntéshozatal, és legyen elég minősített többséggel elfogadni az esetleges szankciókat. Sajnálkozva jegyzik meg, hogy a folyamat – amely jelenleg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben zajlik a miniszterekből álló tanácsban – eddig képtelen volt kikényszeríteni az uniós értékek tiszteletben tartását a tagállamok tétovázása miatt.

Az állásfoglalás-tervezet előterjesztői javasolják: a soron következő országjelentésekben az EB szenteljen külön fejezetet annak, hogy a jogállam működése hogyan befolyásolja az EU-források felhasználását az egyes tagállamokban, és ennek alapján tegyen ajánlásokat. A jelentéstévők aggasztónak nevezik, hogy egyre több ország fogad el a civil szféra tevékenységét korlátozó törvényeket. A jogállam súlyos megsértésének nevezik, hogy egy tagállam nem hajtotta végre az EU Bíróságának döntését, és nem semmisítette meg a nem-kormányzati szerveztek külföldi finanszírozásáról szóló jogszabályt – a megfogalmazás Magyarországra vonatkozik. A határozati javaslat szövege a módosító indítványok nyomán változhat.