Előfizetés

357,38 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.13. 08:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd reggel: az euróval szemben erősödött, míg a dollárhoz és a svájci frankhoz képest gyengült.
Az euró 357,38 forinton forgott hét órakor, 48 fillérrel csökkent az árfolyama a hétfő esti 356,86 forinthoz képest. A dollár jegyzése 299,50 forintról 300,62 forintra, a svájci franké pedig 324,74 forintról 325,09 forintra kúszott fel. Az euró 1,1887 dolláron forgott kedd reggel, 0,18 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz azonban 0,06 százalékkal erősödött az euró árfolyama, 1,0992 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9248 frankot adtak, 0,26 százalékkal drágult az amerikai deviza. A jenhez képest 0,31 százalékkal erősödött a dollár, 109,71 jenen jegyezték kedd reggel. 

A kormány nemet mond a szélenergiára

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.04.13. 08:00

Fotó: HECTOR RETAMAL / AFP or licensors
Az Orbán-kormány makacsul ismételgeti tudománytalan szélerőműellenes érveit. Egy, az ENSZ szakintézménye mintájára szerveződött hazai egyesület most négy napig igyekszik egy asztalhoz ültetni az éghajlatváltozás érintettjeit, de bírálattal nem élnek.
Hazánk széladottságai nem közelítik meg sem a Lengyel-síkságét, sem pedig Európa tengerparti területeiét - közölte tegnap Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese az LMP-s Schmuck Erzsébet és Ungár Péter a hazai szélerőműépítés ellehetetlenítési okait firtató írásbeli kérdésére. A két ellenzéki politikus emlékeztet: utoljára (amúgy a szociálliberális időszakban kiadott engedély alapján) 2011-ben épült Magyarországon szélerőmű, sőt az Orbán-kabinet 2016-ban ellehetetlenítette a további létesítéseket. A kormány azóta is élesen kiáll a tilalom mellett, még ha érveiket a tudomány egyértelműen cáfolja, illetve az éghajlat szempontjából lényegtelennek is ítéli. Szakemberek egyre erőteljesebben hangsúlyozzák - ellátás-biztonsági és rezsicsökkentési okokból is - a szélerőmű-telepítések fontosságát, amire a világ többi állama is példát mutat. Schmuck Erzsébet és Ungár Péter - lapunkhoz hasonlóan - felidézi, hogy - a máskor a kormányvonalhoz résmentesen igazodni igyekvő - Áder János köztársasági elnök három hete saját környezetvédelmi podcastjében mintegy mellékesen nyilvánvalónak nevezte a szélhasznosítás fokozásának szükségességét. "Bizonyára Önök is jól tudják, hogy a napenergia hasznosításában kedvezőbbek a lehetőségeink" - folytatódik Schanda Tamás válasza. Jelenleg is üzemelnek szélerőművek Magyarországon - fűzi hozzá. A miniszterhelyettes eme - részben cáfolt, de a cél szemszögéből legalábbis kevéssé perdöntőnek ítélt - érveken túl csak a napelemek, a klímavédelem, a függetlenség, a "tiszta, okos, megfizethető" energia, a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés és az energiabiztonság politikai propagandapaneleit ismételte meg. (Szakértők szerint a szélerőmű-építések tilalma e célok mindegyikét veszélyezteti. Különösen szembeötlő a függetlenségi törekvésekkel kapcsolatos ellentmondás, hisz így a szélerőmű-áramot a környező országoktól kell vásárolni. A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza, Varró László épp múlt csütörtökön fogalmazta meg, hogy a magyar energiapolitika lemaradt a pont a közepes vagy gyengébb szélviszonyokra alapozó áramtermelésben áttörést felmutató nemzetközi fejleményektől.) Idén 25 milliárd forintot szán a kormány az illegális hulladékhalmok eltávolítására - derült ki a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) szervezésében tegnap kezdődött, négy napos Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián az esemény védnöke, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bevezető előadásából. Tavaly a klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében 14 milliárdot költöttek e célra. A tárcavezető főként már ismert éghajlatváltozás-ellenes terveiket ismertette. Közlése szerint a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia végső változatát idén dolgozzák ki. (Azt nem említette, hogy a teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentesség elérésének 2050-ig szóló menetrendjével kecsegtető dokumentumot eredetileg 2020-ra ígérték, ám tavaly csak egy "tervezetet" küldtek Brüsszelbe. Igaz, szavai szerint az idei, végső anyagban érvényesítik például, hogy az EU - így Magyarország - 40 százalékról 55 százalékra növelte az 1990-es alapú kibocsátáscsökkentés 2030-as célját.) A konferencia az éghajlatváltozásban érintett tudományterületek képviselői közötti párbeszédet mozdítaná elő - hangsúlyozta az esemény sajtóbeszélgetésén Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) üvegházgáz-kibocsátás korlátozásának lehetséges módszereit számszerűsítő, III-as számú munkacsoportja, valamint a szervezet mintájára másfél hónapja alakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület Egyesület (HuPCC) alelnöke, a CEU professzora. Az IPCC és a HuPCC célja az éghajlatváltozás szempontjából legfontosabb tudományos munkák összegzése, de ennek alapján nem tüntetnek ki megfelelőként irányokat: előterjesztéseik a döntéshozók - elsősorban kormányok - munkáját segítik. A HuPCC úgynevezett Első Nemzeti Értékelő Jelentését 2023-ra készíti el. Alapelveikre hivatkozva kérdésünkre Ürge-Vorsatz Diana nem kívánt véleményt nyilvánítani az Orbán-kormány szélellenes, illetve atompárti energiapolitikáját illetően sem. A HuPCC anyagi bázisa még formálódik: alapvetőn közpénzekre számítanak, hisz - a tudományos munka függetlenségét biztosítva - az IPCC-t is kormányok támogatják - szögezte le felvetésünkre. Ürge-Vorsatz Dianához hasonlóan a konferencia más felszólalásaiból is kitűnt, hogy az előkészítésben oroszlánrészt vállalt a - közleményükben támogatóként is feltüntetett - ITM. A csütörtökig tartó online rendezvényen több százan szólalnak fel, a regisztrálók száma pedig megközelítette az ezret. Nyitóbeszédében a fővédnök, Áder János többek között Gábor Dénes Nobel-díjas tudósunkat idézte. Eszerint, míg "az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie".

A terveknél gyorsabb napelemtelepítés

Tekintettel arra, hogy már ma 2 ezer MW-nyi napelem működik az országban, akár 2030 előtt is megvalósulhat a hazai napelemek eredetileg akkorra tervezett közel 6 ezer 500 MW-nyi összmérete - közölte a múlt héten Tóth Tamás elnökhelyettes Trend FM-nek adott nyilatkozatára hivatkozva a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A szakértő felhívta a figyelmet a napelem-támogatási pályázatokra beérkező áramár-ajánlatok jelentős esésére. Így hamarosan olyan napelemes erőművek állhatnak üzembe, amelyek már semminemű állami támogatást nem igényelnek és az áramot piaci áron értékesítve is nyereségre számíthatnak - vélekedett. A megújulók terjedése a teljes villamos-energia rendszer több százmilliárd forintos átalakítását is igényli - hangsúlyozta.

Kimenti a kormány a közvagyont

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.04.13. 06:40

Fotó: Ruzsa István / MTI
Az elmúlt egy évben az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. több száz milliárd forintnyi vagyonát adta át fideszes káderekkel kitömött alapítványoknak. Ilyen mértékű privatizáció nem volt a Horn-kormány óta, de akkor legalább volt bevétel.
Kedden tárgyalja az országgyűlés gazdasági bizottság az állami vagyonkezeléséről szóló 2019-es kormányzati beszámolót, amit várhatóan csont nélkül elfogad a fideszes többségű testület. A bizottság előtt fekvő anyag szerint 2018 végén a nemzeti vagyon körébe tartozó eszközök értéke vagyis praktikusan az állami vagyon értéke 10 380 milliárd forint volt, egy évvel később pedig már 10 371 milliárd forint. A csökkenés nem vészes alig pár milliárd forint, ám Mager Andrea tárca nélküli miniszter előterjesztésből az is kiderül, hogy az állam befektetett pénzügyi eszközei 1200 milliárd forintról 737 milliárdra olvadtak 2019-ben. A 240 oldalas anyag egy lábjegyzetéből kiderül, hogy vagyoncsökkenés oka nem más, mint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetemnek juttatott ingyenes vagyonátadás. Igaz, azt még a lábjegyzet sem említi, hogy ezzel az akcióval több száz milliárdnyi Mol és Richter részvény került ki az állami szervek fennhatósága alól. Könyvvitelileg az átadott vagyonnak jelentős részét átvezették egy másik sorra – a vagyonkezelésben lévő eszközök közzé, így a mérlegben nem olyan látványos a vagyonvesztés, mint valójában. Ugyanis azzal, hogy a kormány elajándékozta a Mol és a Richter részvényeket, gyakorlatilag a tulajdonjogról és annak osztalékiról is lemondott. A gazdasági bizottság elé kerülő jelentés itt véget ért, ugyanis a 2020. évi vagyonpolitikai beszámolót még el sem készítette a vagyonkezelést felügyelő tárca nélküli miniszter, pedig az azóta eltelt időszakban további számottevő vagyonvesztést szenvedett el a magyar állam a kormány döntései miatt. 2020-ban tovább folytatódott az állami részvények ajándékozása, ezek következtében az elmúlt két évben a kormány az állami kézben lévő mintegy 25-25 százaléknyi Mol és Richter részvényekből 20-20 százalékot ajándékozott el a már említett Budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, illetve a magát „tehetséggondozó műhelyként” definiáló Mathias Corvinus Collegium nevű alapítványának, amelyek közös ismérve, hogy a kuratóriumaikban többségben vannak a Fidesz delegáltjai, így a jövőben az állami vagyonnal kapcsolatos döntésekbe sem a parlament, sem a kormány nem tud beleszólni, hanem azokról a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban döntenek. Az ügylet piaci értéke mintegy 700 milliárd forint volt. Így az állam részesedése mind a Molban, mind a Richterben 5-5 százalékéra csökkent, ám ez sem tartott sokáig. Jelenleg tárgyalja a parlament a Mol maradék 5,2 százaléknyi részesedésnek (piaci értéken) mintegy száz milliárd forintnyi részvénycsomag elajándékozását a most létrehozandó Mol – Új Európa fantázianevű alapítvány számára, így piaci értéken két év alatt mintegy 800 milliárd forintnyi részvényvagyontól szabadította meg a kormány az MNV-t, s ezen keresztül az adófizetőket. További vagyonvesztéssel jár parlament előtt fekvő tucatnyi törvényjavaslat, amely főleg egyetemek frissen létrehozandó alapítványaiba adna több száz milliárdos ingatlanvagyont. Pedig az MNV-nek a vagyonkezelési alapelvek, és az állami vagyonról szóló törvény szerint is az állami vagyont gyarapítania kellene. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett privatizáció egyedül az 1995-ös magánosításokkal vethető össze, amikor is a Horn-kormány több közüzemi szolgáltatót értékesített, igaz akkor több száz milliárd forintnyi bevételre tett szert a magyar állam, amit jelentős részben az államadósság csökkentésére fordított. A mostani privatizációval azonban a kormány nem könnyíti meg jövőbeni kormányok helyzetét, hisz mind a Corvinus Egyetem, mind a parlament előtt levő tervezetek alapján létrehozandó tucatnyi egyetemi alapítvány a jövőben is megkapja a költségvetési támogatást, vagyis nem csökkennek a büdzsé terhei.  

Az osztalékról is lemondtak

A Mol és a Richter állami részvényeinek elajándékozásával a vagyonkezelő gyakorlatilag elbúcsúzhat attól is, hogy e társaságoktól osztalékbevételre tegyen szert. A 2019-es beszámoló szerint az MNV Zrt. 17 milliárdos osztalékbevételt szerzett ebből 13,6-ot a Mol, 2,8 milliárd forintot a Richter pakett után fizettek. További 1,3 milliárd jött az egyéb kis cégektől, s ez az ami megmaradt a vagyonkezelőnek, illetve az adófizetőknek.