Előfizetés

A „szennyező elit” életmódváltása is szükséges a klímaváltozás megfékezéséhez

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.13. 12:48

Fotó: ZHAO XIAOJUN / AFP
Kétszer annyi szén-dioxidot termel az emberek leggazdagabb 1 százaléka, mint a legszegényebb 50 százaléka együttvéve, ezért a túlfogyasztás csökkentését a vagyonosoknak kellene elkezdeniük.
A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez – figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb 1 százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve. A legtehetősebb 5 százalék - az úgynevezett „szennyező elit” - 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között - írja a BBC News. A jelentést a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság készítette, amely azt vizsgálta, hogy miként lehet a leghatékonyabban fokozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. A kritikusok szerint azonban az emissziócsökkentést technológiai fejlesztésekkel, nem pedig - várhatóan - népszerűtlen intézkedésekkel lehet gyorsítani. A jelentés vezető szerzője, a Sussexi Egyetemen dolgozó Peter Newell szerint a testület teljes mértékben támogatja a technológiai fejlődést és a hatékonyabb termékeket, ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy drasztikusabb erőfeszítésekre van szükség, mert a kibocsátás egyre növekszik. A professzor szerint
muszáj visszaszorítani a túlfogyasztást és ezt a „szennyező elit” körében kell kezdeni.

„Ezek az emberek repülnek a legtöbbet, vezetik a legnagyobb autókat és élnek a legnagyobb otthonokban, amelyeknek a fűtése nem okoz problémát számukra, ezért nem is aggódnak amiatt, hogy megfelelően szigetelt-e az otthonuk vagy sem. Ők azok az emberek, akik igazán megengedhetnék maguknak a jó hőszigetelést és a napelemek használatát, ha akarnák” – mondta a szakember. Newell szerint a klímaváltozás problémája akkor kezelhető, ha mindenki azt érzi, hogy részese egy kollektív erőfeszítésnek, a gazdagok részéről ez azt jelentené, hogy a kevesebb fogyasztással mutatnak példát a szegényebb embereknek. „A sokat repülő gazdag emberek azt gondolhatják, hogy ellensúlyozni tudják a kibocsátásukat faültetésekkel és a szén-dioxid megkötését szolgáló egyéb projektekkel. Ezek a kezdeményezések azonban erősen vitatottak és nem hatékonyak” – hangsúlyozta a professzor, megjegyezve, hogy a gazdagoknak egyszerűen kevesebbet kell repülniük és autózniuk, még akkor is, ha elektromos SUV-t vezetnek, mert az is terheli az elektromos rendszert. A bizottság jelentése szerint a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit nem lehet megvalósítani radikális életmódváltás és viselkedésbeli változások nélkül, amire elsősorban a társadalom leggazdagabbjainál van szükség.

Japán döntött: az óceánba engedik a fukusimai atomerőmű sugárszennyezett vizét

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.13. 11:06

Fotó: KOJI ITO / AFP
Ugyan a sugárszennyezett vizet fejlett folyadékfeldolgozó rendszerrel kezelik, de a tríciumot nehéz kivonni a vízből.
A japán kormány kedden úgy döntött, hogy a helybeliek és a szomszédos országok aggodalmai ellenére a sérült fukusimai atomerőműben felgyülemlett radioaktív vizet kezelés után az óceánba engedik. Szuga Josihide miniszterelnök kormánya azt követően hozta meg határozatát, hogy eltelt egy évtized az ország legsúlyosabb, a Fukusima-I atomerőműben bekövetkezett atomkatasztrófája óta. A létesítményt üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) várhatóan két év múlva kezdi meg a víz tengerbe engedését. A vállalat hatalmas tartályok százaiban több mint 1,2 millió tonna vizet tárol a helyszínen, akkora mennyiséget, amellyel mintegy ötszáz olimpiai úszómendencét lehetne megtölteni. Az üzemeltető szerint jövő őszre elfogy a tárolásához szükséges kapacitás, bár a helyi tisztviselők és egyes szakértők másként vélekednek. Az erőmű hat reaktora közül háromban magolvadás következett be, miután 2011 márciusában erős földrengés és az azt követő szökőár tönkretette az áramellátó és hűtőrendszerüket. Azóta az üzemeltető a három reaktorba vizet áramoltatva hűti a megolvadt fűtőelemeket. A telephelyen a sugárszennyezett vizet fejlett folyadékfeldolgozó rendszerrel kezelik, de a tríciumot - a hidrogén egyik radioaktív izotópját - nehéz kivonni a vízből. A tervek szerint a tríciumos vizet addig hígítják, amig a radioaktivitása 1500 becquerel alá esik, ami a japán biztonsági előírások által megengedett koncentráció negyvened része, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ivóvízre vonatkozó irányelvének hetede. A kormány és az üzemeltető szerint a trícium alacsony koncentrációban nem káros az emberi egészségre. Azért tartják viszonylag ártalmatlannak, mert sugárzási energiája túl alacsony ahhoz, hogy a radioaktív részecskén átjussanak a bőrön. Más atomerőműveknél is bevett gyakorlat, hogy az óceánba engedik az izotópot kis koncentrációban tartalmazó hűtővizet. A tokiói székhelyű, atomenergiával foglalkozó Polgári Bizottság ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kormánynak határozottan el kell kerülnie a trícium kibocsátását, mivel az óceánba engedendő vízben lévő trícium továbbra is radioaktív.
Szuga Josihide, japán miniszterelnök sajtótájékoztatója
Fotó: STR / AFP
A kormány döntése heves bírálatokat és erős ellenállást váltott ki belföldön és külföldön egyaránt. Hirosi Kisi, a japán halászati szövetkezetek vezetője szerint a kibocsátás teljesen elfogadhatatlan. Hangoztatta, hogy az ügyben tiltakoztak a kormánynál. Hirosi még a múlt héten, a kormánydöntés megszületése előtt tárgyalt a miniszterelnökkel, és elmondta neki, hogy szervezet teljes mértékben ellenzi a lépést. Civil csoportok és egyes szakértők bírálták a japán kormányt a terv magyarázatának és a konszenzusépítő erőfeszítések hiányáért. A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet helyi részlege közölte, hogy a csoport határozottan elítéli a kormány döntését, mivel az „teljesen figyelmen kívül hagyja a fukusimai emberek jogait és érdekeit, valamint Japán tágabb környezetét és az ázsiai-csendes-óceáni régiót”. A kínai külügyminisztérium a hivatalos weboldalán kedden közzétett közleményben súlyos aggodalmát fejezte ki, és hangsúlyozta: Japánnak nem lenne szabad önkényesen az óceánba engednie a sugárszennyezett vizet, amíg erről nem jutott megállapodásra az érintett országokkal és a nemzetközi közösséggel, valamint nem merítette ki minden más, biztonságos megoldás lehetőségét. Peking az általa egyoldalúnak tartott döntés megvalósítása esetére ellenlépéseket helyezett kilátásba. A dél-koreai külügyminisztérium kedden bekérette Japán szöuli nagykövetét, hogy tiltakozzon a fukusimai erőműben tárolt víz tengerbe engedése miatt. A fukusimai katasztrófát követően többen - köztük Kína, Tajvan és Dél-Korea - még mindig korlátozzák a japán mezőgazdasági és halászati termékek behozatalát. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ezzel egy időben támogatta az alacsony koncentrációjú tríciumos víz tengerbe engedésének tervét. A szervezett főigazgatója, Rafael Grossi szerint a terv tudományosan megalapozott, és összhangban van a nukleáris iparban világszerte bevett gyakorlattal. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a tokiói bejelentést követően úgy vélekedett, hogy Japán „mérlegelte a lehetőségeket és a hatásokat”, továbbá megtartotta az átláthatóságot döntésével kapcsolatban. Tíz évvel ezelőtt, 2011. március 11-én kilences erejű földrengés rázta meg a szigetország keleti partvidékén fekvő Fukusima prefektúrát. A rengést követő szökőárban csaknem húszezer ember vesztette életét, és a természeti csapás a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját idézte elő az ottani atomerőműben. Az energiaellátás és a hűtőrendszer leállása miatt három reaktorban magolvadás ment végbe, ami hidrogénrobbanások kíséretében történt, és súlyos környezetszennyezéssel járt. A folyékonnyá vált radioaktív fűtőanyag átégette a reaktor védőburkolatát. A tönkrement reaktorok hűtéséhez folyamatosan szivattyúznak, de a víz a reaktorfalban lévő repedéseken át elfolyik a föld alatti helyiségekbe és a talajvízelvezető-rendszerbe. Ezt a sugárszennyezett vizet folyamatosan átszivattyúzzák az erőmű területén lévő hatalmas acéltartályokba, amelyek tárolókapacitása egyre csökken.
Tiltakozás Tokióban
Fotó: YUKI IWAMURA / AFP

Kiderült, mi okozta delfinek és halak pusztulását Ghána partjainál

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.13. 10:07

Fotó: guncelkal
Az alacsony oxigénkoncentráció miatt pusztult el 200 delfin és közel 20 tonnányi hal a nyugat-afrikai ország atlanti-óceáni partvidékének három különböző térségében.
Az alacsony oxigénkoncentráció okozta azoknak a delfineknek és különböző halfajoknak a pusztulását, amelyeknek a tetemeit tíz napja vetette a tengerpartra a víz Ghána különböző részein – közölték helyi tudósok. A víz minőségének elemzése megmutatta, hogy a legtöbb mutató, amely az élethez szükséges az óceánban, az elfogadható határokon belül volt a kémiai oxigénigény (rövidítve: KOI, a víz szervesszennyezőanyag-mértékének meghatározására szolgáló mutató) kivételével, amely jóval magasabb volt a vártnál – közölték a Ghánai Egyetem tenger- és haltudományi karának kutatói. A magas kémiai oxigénigény stresszt idézhet elő azon élőlényeknél, amelyeknek vízben oldott oxigénre van szükségük – írták előzetes jelentésükben. A kutatók megerősítették, hogy az elpusztult tengeri emlősök fehérajkú kardszárnyú delfinek voltak, amelyek a trópusi, szubtrópusi mélyvizekben élnek. Az elpusztult tengeri emlősökre a nyugat-afrikai ország atlanti-óceáni partvidékének három különböző térségében bukkantak. Az ország Nyugati Térségében lévő Keleti Nzema helyhatóság arról számolt be, hogy mintegy 200 delfintetemre bukkantak, és a főváros, Accra térségében mintegy 20 tonnányi elpusztult halat is találtak a tengerparton.