Előfizetés

Szeptember 11-én kivonják az amerikai csapatokat Afganisztánból

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.13. 20:13

Fotó: PATRICK BAZ / AFP
Egyes források szerint Joe Biden amerikai elnök hamarosan bejelentheti a döntést.
2021. szeptember 11-ig, 20 évvel azután, hogy az al-Kaida támadásai elindították Amerika leghosszabb háborúját, kivonják a még ott állomásozó csapatokat Afganisztánból

- közölték washingtoni tisztségviselők az amerikai elnök döntésére hivatkozva. A Reuters cikke szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter várhatóan szerdán  a NATO-szövetségesekkel is ismerteti a döntést.  "A szigorú szakpolitikai felülvizsgálat után Biden elnök úgy döntött, hogy kivonja az Afganisztánban maradt csapatokat, és 20 év után végül befejezi az amerikai háborút" - jelentette ki újságíróknak egy magas rangú tisztségviselő.  
Biden döntése azt is jelentené, hogy felülírná azt a május elsejei határidőt, amiben még Donald Trump állapodott meg a tálib felkelőkkel. A múlt hónapban egyébként a lázadók azzal fenyegetőztek, hogy folytatják a támadásokat, ha az Egyesült Államok nem tartja magát ehhez a időponthoz. A május 1-jei határidő amúgy egyre kevésbé látszott valószínűnek az elmúlt hetekben, mivel nem történtek meg azok az előkészületek, amelyek révén ezt biztonságosan meg lehet valósítani. Amerikai tisztviselők a tálibokat is hibáztatták azért, mert nem tettek eleget az erőszak csökkentésére tett kötelezettségvállalásaiknak. Néhányan arra is figyelmeztettek, hogy a lázadók tartós kapcsolatot ápolnak az Al-Kaidával. Ugyanakkor a Biden-adminisztráció most azt közölte, a terrorszervezet jelenleg nem jelent veszélyt az Egyesült Államokra.

Erdogan az egek ura lett, az oroszok ennek viszont nagyon nem örülnek

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.13. 19:40
Putyin és Erdogan
Fotó: Sergey Guneev / AFP - Sputnik
Törökország drónnagyhatalommá vált, ami egyaránt aggasztja NATO-szövetségeseit és Oroszországot. Moszkva megorrolt Ankarára, miután felmerült, hogy Ukrajnával is üzletelne.
Alaposan felbolygatta Oroszország és Törökország viszonyát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétvégi isztambuli látogatása. Recep Tayyip Erdogan hiába lavírozna Moszkva és Kijev között, úgy tűnik, hogy az ukrán határnál zajló orosz csapatösszevonások miatt feszültté vált légkörben erre már nincs lehetősége. A török államfő ugyan hangsúlyozta, hogy országa a kelet-ukrajnai konfliktus diplomáciai rendezését pártolja, a vizitet megelőzően pedig telefonon is egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a Kreml mégis zokon vette az isztambuli találkozót. Moszkva nemtetszését az válthatta ki, hogy sajtóértesülések szerint Erdogan és Zelenszkij fegyvereladásokról is tárgyalt. Putyin számára elfogadhatatlan, ha az orosz érdekszférának tekintett Ukrajna harci eszközökhöz jut, kiváltképp, ha modern drónokról van szó.
Törökország az utóbbi időkben drónnagyhatalommá nőtte ki magát. Pilóta nélküli gépeik tavaly a szíriai és a líbiai polgárháborúban, valamint az Azerbajdzsán és Örményország közötti háborúban is bizonyították ütőképességüket.

Oroszország számára rendkívül kínos, hogy az orosz gyártmányú légvédelmi rendszerek mindhárom konfliktusban hatástalannak bizonyultak a török drónokkal szemben. Még ennél is megalázóbb lenne, ha ez a forgatókönyv Kelet-Ukrajnában is megismétlődne. Az ukrán hadsereg 2019-ben már vásárolt egy tucat Bayraktar TB2 típusú török drónt, ebből a beszámolók szerint eddig hatot kaptak meg. A nemzetközi sajtó régóta rebesgeti, hogy Ukrajna újabb rendelésre készül. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn óva intette a nemzetközi közösséget attól, hogy fegyvert szállítsanak "a kijevi rezsimnek". Az orosz propaganda olvasatában a fronton az ukrán kormányerők provokálnak, támadásra készülnek, és ha győznének, akkor az orosz nemzetiségűeket népírtás fenyegetné. Lavrov ebben a kontextusban azt javasolta Törökországnak és más felelős nemzeteknek, hogy "alaposan elemezzék a helyzetet" és ne táplálják Ukrajna “harcias érzelmeit”. Nem egyszerű ajánlásról van szó. Erre utal, hogy Moszkva aznap azt is bejelentette: a törökországi járványhelyzetre tekintettel június elejéig felfüggesztik a két ország közötti repülőjáratokat. Orosz turisták százezrei kényszerültek lemondani az erre az időszakra tervezett nyaralásukról, ami érzékenyen érinti az egyébéként is gyengélkedő török gazdaságot. Kétségtelen, hogy a lépésnek van alapja, hiszen a törökök jelenleg az eddigi legsúlyosabb fertőzési hullámmal, rekordszámú, napi 50 ezernél több megbetegedéssel és 250 körüli halálesettel néznek szembe. Politikai okokat sejtet a háttérben azonban, hogy az intézkedést másfél hónapra rendelték el. 
Összevetésképp: a fertőzőképesebb brit variáns észlelése után az Egyesült Királyság és Oroszország közötti járatokat először egy hétre törölték el és ezt azóta is legfeljebb egy-egy hónapra hosszabbították meg.

Nemcsak Oroszország nézi rossz szemmel a török drónok térnyerését. A NATO-szövetséges Kanada hétfőn megtiltotta a drónokhoz használt technológiai eszközök exportját Törökországba, miután a hegyi-karabahi konfliktusban Azerbajdzsán által tavaly bevetett török drónok kanadai fejlesztésű célzórendszert használtak. Marc Garneau kanadai külügyminiszter elmondta, hogy a technológia felhasználása nem állt összhangban Ottawa külpolitikai céljaival és török kollégája nem tudott megnyugtató biztosítékot adni arra vonatkozóan, hogy ez a jövőben másképp lesz. Noha az orosz járatkorlátozások és a kanadai kiviteli tilalom is kellemetlenül érintik az ankarai vezetést, mindez aligha tántorítja el Erdogant a különutas külpolitikától, amelynek egyik zálogát éppen a saját gyártású drónok jelentik. Ezek a harci eszközök regionális hatalommá teszik Törökországot, ezáltal az államfő erős ember imázsát is építik. Az pedig külön büszkeséggel töltheti el Erdogant, hogy vejének az amerikai műszaki elitegyetemen, az MIT-n mérnökként lediplomázott Selcuk Bayraktarnak kulcsszerepe van a drónfejlesztési programban.

Biden találkozna Putyinnal

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.13. 19:23

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az ukrajnai konfliktusról és egyéb regionális, illetve globális ügyekről egyeztetett telefonon az amerikai és az orosz elnök.
Biden azt javasolta Putyinnak, hogy találkozzanak személyesen egy harmadik országban a következő hónapokban, "hogy teljes körűen megvitassák a fennálló problémákat"

- közölte a Fehér Ház. Az elnökök azután beszéltek egymással telefonon, hogy Biden beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akit a támogatásáról biztosított az orosz erők fellépése miatt. A hívás során Biden arra biztatta Putyint, hogy szüntesse be az Ukrajnával való feszültséget, egyúttal aggodalmát fejezte ki Oroszország katonai fellépése miatt a Krím-régióban és Ukrajna határán. Az elnök hangsúlyozta az Egyesült Államok rendíthetetlen elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt, és aggodalmát fejezte ki Oroszország katonai fellépése miatt.  "Biden elnök megerősítette azt a célját, hogy stabil és kiszámítható kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal, összhangban az USA érdekeivel... " - fogalmaz a közlemény.
Jelezte azt is, az Egyesült Államok "határozottan" fel fog lépni Oroszország egyes lépései ellen. Itt megemlítette a kibertámadásokat vagy a választásokba való beavatkozást.  A beszélgetésre azután került sor, hogy a NATO főtitkára „indokolatlannak, megmagyarázhatatlannak és mélységesen aggályosnak" nevezte az ukrán határ menti orosz csapatmozgásokat. (Az ABC News és a Guardian nyomán.)