Előfizetés

Üzent a börtönből a médiamogul

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.14. 09:00

Fotó: ISAAC LAWRENCE / AFP
A tavaly december óta raboskodó 72 éves hongkongi mecénás kézzel írott levelében üzente meg intelmeit és jókívánságait a szerkesztőségnek.
A szólásszabadság védelme veszélyes munka, legyetek nagyon óvatosak, ne kockáztassatok - tanácsolta az Apple Daily újságíróinak a demokráciapárti bulvárlap alapítója és tulajdonosa, Jimmy Lai. A tavaly december óta börtönben sínylődő 72 éves hongkongi médiamogul az elmúlt hónapok hallgatását megtörve kézzel írott levelében üzente meg intelmeit és jókívánságait a szerkesztőségnek. Lai úgy vélte, hogy a kínai metropolisz helyzete folyamatosan romlik, ezért kollégáinak magabiztosnak és bátornak kell lenniük, amennyire csak lehet. “Újságírókként az a felelősségünk, hogy az igazságot keressük. Mindaddig, amíg nem hagyjuk, hogy elvakítson minket a részlehajlás, amíg nem hagyjuk, hogy a gonosz rajtunk keresztül utat találjon, addig teljesítjük a felelősségünket” - fogalmazott a médiamogul. Hongkongban az újságírók sokáig viszonylagos szabadságban dolgozhattak - különösen Kína más részeihez képest, ahol általános a cenzúra. A 2019-es demokráciapárti tömegtüntetésekre válaszul azonban a pekingi vezetés fokozatosan felszámolta a metropolisz autonómiáját és szabadságjogait, szűkítette a helyi média mozgásterét. Tavaly augusztusban egyfajta fordulópontot jelentett, amikor a hongkongi hatóságok razziáztak az Apple Daily irodájában és bilincsben vezették el a frissen elfogadott nemzetbiztonsági törvény megsértésével gyanúsított Jimmy Lait. Az akció egyértelmű üzenet volt a Pekinggel szemben kritikus hangnemet megütő szerkesztőség és a sajtó egésze felé: hasonló sors vár rájuk, ha nem hunyászkodnak meg. Lai mostani levele ebben a kontextusban értelmezhető. A médiatulajdonos arra bátorítja az újságírókat, hogy ne hódoljanak be, ám a nyílt ellenállás helyett a sorok között megbúvó kritikát javasolta. Az Apple Daily éléről tavaly decemberben leköszönt Lainak már aligha lesz lehetősége küzdeni Hongkong szabadságáért. Számtalan bűntetőeljárás folyik ellene, pénteken két ügyében is ítéletet hirdetnek. A bíróság egyrészt kiszabadja a büntetést azért, hogy 2019 augusztusában engedély nélkül megtartott békés felvonulást szervezett, másrészt azért, hogy ugyanabban hónapban részt vett egy a rendőrség által betiltott demonstráción, amely zavargásokba torkollott. Jimmy Lai akár öt év elzárást is kaphat, de még enyhe büntetéssel sem lenne ki a vízből, mivel ezenfelül államellenes bűncselekménnyel is vádolják. A hatóságok szerint külföldi hatalmakkal játszott össze: megsértette a nemzetbiztonsági törvényt, amikor pont a jogszabály bevezetése kapcsán kínai tisztségviselők elleni szankciókat szorgalmazott. 

Legalább húszan meghaltak egy buszbalesetben Egyiptomban

MTI.hu
Publikálás dátuma
2021.04.14. 08:54

Fotó: Assiut Governorate / Facebook
A balesetben még legalább hárman megsérültek.
Az autóbusz Kairóból vitt utasokat Egyiptom déli részébe. A vezető meg akart előzni egy teherautót, ám a manőver közben a jármű felborult, majd pedig belerohant a buszba egy másik teherautó. Mindkét jármű kigyulladt. A balesetben még legalább hárman megsérültek, őket a közeli kórházakba vitték.

Magyarok a világban: fontos a múlt, de a jövő fontosabb

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.04.14. 08:00

Fotó: CSORBA DÁNIEL / FORTEPAN
2021 a népszámlások éve lett volna, ám a pandémia ezt is felülírta. A szomszédos országokban élő magyar kisebbségek számára nagy a tét, hiszen az anyanyelvhasználat minden országban számarányhoz kötött.
“Sokszor mások akarják megmondani, hogy minek érezzük magunkat. Ezzel soha nem értettem egyet. Szabad vagyok, szabadon választok.” - mondja Borbély Alexandra színész abban a kampányvideóban, amely a szlovákiai magyarokat buzdította a népszámláson való részvételre, illetve arra, hogy félelem nélkül, szabadon vállalják nemzetiségüket. A magyar művész, aki 2017-ben, Berlinben elnyerte az Európai Filmakadémia legjobb színésznőnek járó díját, egyike volt azon közismert szereplőknek, akik részt vállaltak a szlovákiai népszámlálás sikerében. Bandor Éva Jászai Mari díjas színész azt emelte ki: “Fontos a múlt, de a jövő fontosabb. Nem nehéz a választás, válaszd önmagad!”. Hogy miért övezi ekkora érdeklődés a népszámlálást? Azért, mert a környező országokban, így Szlovákiában is, a kisebbségi jogok, mindenekelőtt a nyelvi jogok, a népszámlálási eredményekre épülnek. A magyar nyelvet a magánéletben, nyilvánosan, szóban és írásban is korlátozás nélkül mindenki szabadon használhatja Szlovákia egész területén, de a hivatalos érintkezésben csak azokon a településeken válik kötelezővé, ahol a kisebbség aránya eléri a 15 százalékot. Ettől az aránytól jelennek meg a kétnyelvű feliratok, utcanévtáblák és a kisebbségi kulturális támogatások is nagy mértékben azon múlnak, mekkora az adott nemzeti kisebbség  népszámláláson elért országos aránya. Ennek fényében nyer jelentőséget az a kampány, amelyet szlovákiai magyar civil és egyházi szervezetek, politikai pártok és szakmai intézmények, ismert személyiségek indítottak. Ők a részvételre és a szabad identitásvállalásra buzdítás mellett azt próbálták tudatosítani, hogy a népszámlálás tétje az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra jövője. Szlovákia a legtöbb környező országtól eltérően nem halasztotta el a népszámlálást, hanem bevezette a kétlépcsős cenzust, amelynek első,  a világhálón tartott fázisa február 25-én kezdődött és március 31-én éjfélkor ért véget. Ősszel, ha a vírushelyzet megengedi, következik a szokásos, kérdezőbiztosos szakasz. A kampány eddig sikeres volt, a lakosság 88 százaléka részt vett az internetes cenzusban. A magyar lakosságot célzó kampányra többek között azért volt szükség, mert amint azt a szervezők hangsúlyozták, a szlovákiai magyarság legsúlyosabb problémája az elszlovákosodás. Az utóbbi három népszámláláson folyamatosan csökkent a magukat magyarnak vallók száma. Sokak számára nem egyértelmű, hogy a magyar nemzetiség megjelölése a népszámláláson semmilyen hátránnyal nem jár, ugyanakkor közösségi szempontból előnyös, hiszen segít szavatolni a kisebbségi jogokat. A nemzetiség megvallásától való tartózkodás a kárpát-medencei magyar kisebbségek közül leginkább a szlovákiai magyarságra jellemző, ami részben a második világháború utáni Benes-dekrétumok miatti meghurcoltatás máig kiható eredménye, másrészt viszont az integráció mértékével függ össze. A szlovákiai magyarság talán a leginkább integrálódott magyar kisebbségi közösség, az egyetlen a térségben, amely már próbálkozott a kizárólag etnikai alapú érdekképviselet feladásával és létrehozta a régió első közös többségi-kisebbségi pártját is. Az idei szlovák népszámlálás nagy újdonsága, hogy lehetőség nyílt kettős nemzetiség vállalására. A látszólag kedvező kitétel azonban óriási vihart kavart és a magyar kisebbséget is megosztotta. Sokan tartanak attól, hogy ha a magyar nemzetiséget nem első, hanem második opcióként tüntetik fel, az hátrányos lehet a kisebbségi jogok szempontjából. Mások úgy vélik, ez egy olyan plusz lehetőség, amely sokakat arra késztet, hogy felvállalják a kisebbséghez való tartozásukat.
A népszámlálás első szakasza ugyan lezárult, az aggodalmak azonban megmaradtak, mert több kérdés egyelőre tisztázatlan. Többek között az, hogy a továbbiakban az első és a második nemzetiséget egyaránt beleszámolják-e a települések nemzetiségi részarányának illetve az ország nemzetiségi megoszlásának meghatározásakor.  

Fogy a magyar Erdélyben, de már lassabban

Az utóbbi időben a romániai demográfiai mérések rendre némi javulást mutattak a magyar lakosságot illetően a rendszerváltást követő időszakhoz mérten. Miről van szó - pozitívba fordult át a trend, vagy csak a népességcsökkenés üteme lassult, az is csak a Székelyföldön vagy azon kívül is? Javulás ez vagy csak a román lakosság csökkenési üteméhez mérve jobb a romániai magyar helyzet?- kérdeztük Horváth Istvánt, a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatóját, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárát. A kolozsvári szociológus azonnal leszögezte: „Romániában egyetlen nagyobb régióban sem éri el a termékenység a természetes népességhelyettesi küszöböt, a 2,1 fölötti gyerekszámot az átlag a termékeny korú nőkre számítva. Székelyföldön is csak jobbak, a romániai átlagon felül vannak a termékenységi mutatók, de nagyobb időszakra nézve a születések száma nem haladja meg itt sem az elhalálozásokét.” Némi pozitívum azért felmutatható. Igen, valamelyest javuló trendet mutatnak a romániai magyar adatok, de csak a nagyon rossz 1,3-as , 1,4-es termékenységi rátához viszonyítva. A termékenységcsökkenés megállt a magyar népesség esetében, amíg az országos trend továbbra is a termékenységcsökkenés, de nem tudni még, hogy milyen hatással lesz erre a folyamatra a pandémia, tette hozzá a kutató. Többek szerint az enyhe javulást az eredményezte, hogy a romániai magyarság körében a kilencvenes, kétezres évek elejéhez mérten csökkent a kivándorlás mértéke, miközben a román lakosság soraiban emelkedett. Horváth István szerint azonban ez nem egyértelmű, szerinte nem is igaz, bár pontos adatok erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre. Romániában is a koronavírus járvány miatt elhalasztották jövőre az idénre esedékes népszámlálást. A szociológus szerint „olyan bonyolult a metodológiája, hogy több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol”. Elmondása szerint az eddigi, közvetlen, kérdezőbiztos általi lekérdezésre alapozó népszámlálást felváltja egy hármas rendszer: 1. Népességregiszter alapján történő számbavétel. 2. Online önkitöltős népszámlálás. 3. Klasszikus kérdezőbiztossal történő adatregisztráció. Aggodalmak a feldolgozás kapcsán fogalmazódtak meg.

Benes árnya a jövőn

74 éve, 1947. április 12-én indult útjára az akkori Csehszlovákiából a Benes-dekrétumok áldozatait, a kitelepített magyarokat szállító első vonatszerelvény. Az 1918-ban létrejött országban mintegy egymillió magyar élt. A második világháború után az Edvard Benes államfő nevével fémjelzett, újjáalakult Csehszlovákia az ország háború alatti szétveréséért a német és magyar kisebbségeit tette felelőssé, az 1945. április 5-i kassai kormányprogram kollektív bűnösként jelölte meg a két népcsoportot. Az elhíresült dekrétumok 1946-ban emelkedtek törvényerőre. 143 elnöki rendeletről van szó, ebből 33 érintette a magyar és német kisebbséget, mind hátrányosan, és 13 foglalkozott konkrétan a magyar-német kollektív bűnösséggel. De már ezt megelőzően, 1945. augusztus 2-án hatályba lépett a 33. számú dekrétum, amely megfosztotta csehszlovák állampolgárságuktól e két kisebbség tagjait. A 88. számú rendelet is hatályba lépett, ez alapján közmunkaszolgálatra hurcolhatták a kollektív bűnös kisebbség tagjait. A fűtetlen marhavagonok el is indultak, 1945-46 telén mintegy 40 ezer szlovákiai magyart deportáltak a csehországi Szudéta-vidékre úgynevezett köz-, a kollektív emlékezet szerint viszont inkább rabszolgamunkára. A Benes dekrétumok tették lehetővé a magyarok és németek földjeinek, javainak elkobzását, ez alapján tették ki őket állásaikból, tiltották be kulturális egyesületeiket és hivatalos anyanyelvhasználatukat. A kitelepítés is e dekrétumok következménye volt, és még drasztikusabb lett volna, ha a potsdami konferencián (1945. július 17. - augusztus 2.) a nagyhatalmak rábólintottak volna Benes egyoldalú kitelepítési tervére. Közel 40 ezer magyar állampolgárságú személyt így is azonnal kiutasítottak az országból, megkezdődött a reszlovakizáció és az internálás. Az internáltak javait elkobozták, ezután egyre többen jelentkeztek a „visszaszlovákosításra”. Összesen 423 ezer magyar adta be kérvényét, a csehszlovák hatóságok 327 ezret nyilvánítottak közülük szlováknak. 1946. február 27-én a prágai kormány elérte, hogy Magyarország a Csehszlovákiának fizetendő háborús kártérítése elengedése fejében aláírja a határmódosítás nélküli lakosságcseréről szóló megállapodást. Ennek értelmében a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át Magyarországra, ahány szlovák önként távozik innen. Csakhogy kevesen akarták elhagyni otthonaikat, feladni életüket, Magyarországon a hatóságok minden igyekezete ellenére mindössze 59774 szlovák nemzetiségű lakos jelentkezett áttelepülésre. Szlovákiából 76 616 magyart tettek át a magyar határon, az ő "önkéntességüket" is kényszer szülte. A felsorolt retorziók után még mindig maradt Csehszlovákiában 200 ezer, magát magyarnak valló polgár, egyoldalú áttelepítésüket a párizsi békekonferencián az amerikai delegáció vétózta meg. Enyhülés csak az 1948. februári kommunista hatalomátvétel után, az október 25-i „hűségeskü” törvénnyel kezdődött. Az eskü letétele után a nemzetiségiek visszanyerték állampolgárságukat. A reszlovakizációs nyilatkozatokat viszont csak 1954-ben érvénytelenítették. A Benes-dekrétumok sorozata máig része mindkét utódállam, Szlovákia és Csehország jogrendjének. A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szögezte le, hogy a dekrétumokból eredő jogi- és tulajdonviszonyok "megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok". Azaz az elkobzott vagyonokat nem kaphatják vissza a tulajdonosok vagy utódaik, sőt az utóbbi időben bírósági ítéletek is születtek a Benes-dekrétumokra hivatkozva, ezen az alapon sajátítottak ki földterületet magyar nemzetiségű szlovák állampolgároktól. A kérdés idén januárban az Európai Parlament elé került, a Petíciós Bizottság pedig felszólította az Európai Bizottságot, végezzen újabb és mélyrehatóbb vizsgálatot a kérdésben.