Előfizetés

Tiborcz cégének is jutott a kedvezményes állami hitelből

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.14. 08:39

Fotó: Népszava
A miniszterelnök vejének cége a jegybanki programmal váltotta ki a Szabadság téren található Adria-palota felújításához korábban felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét.
Tiborcz István ingatlanos cégcsoportjának egyik tagja, a BDPST Zrt. 3 milliárd forintos kedvezményes hitelt vett fel egy olyan MNB-s programból, amelynek célja, hogy a piacinál kedvezőbb hitelekkel segítse a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat – írja a Direkt36. A Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá nevet viselő kedvezményes jegybanki hitelprogramot még tavaly áprilisban hirdette meg a Magyar Nemzeti Bank, amire több lépcsőben 3000 milliárd forintot különítettek el. A programban a mikro-, kis- és középvállalkozások olcsón, legfeljebb 2,5 százalékos kamatra és fix kamatozással kaphatnak hitelt. Ennek minimális összege 1 millió, a felső plafonja pedig 20 milliárd forint. A kölcsönt akár 20 éves futamidőre is lehet igényelni, és beruházásra, hitelkiváltásra, de akár napi működésre, például bérfizetésre is felhasználhatják. A Direkt36 szerint a miniszterelnök vejének cége ezzel váltotta ki a Szabadság téren található Adria-palota felújításához korábban felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét. A cég 2019 márciusában jelentette be, hogy megvásárolta a műemléki védettség alatt álló Adria-palota jelentős részét, és az állami tulajdonú Budapest Banktól (BB) felvettek egy 2,99 milliárd forintos kölcsönt. A cégbírósági iratok szerint ez a hitel változó kamatozású volt: a 2,5 százalékos kamathoz ugyanis hozzájött még egy folyamatosan változó érték is. A BDPST Zrt. tavaly júliusban ezt a hitelszerződést váltotta ki egy másik BB-hitellel, amelyet a bank az NHP Hajrá keretében nyújtott a cégbírósági dokumentumok szerint. Ez a hitel valamivel nagyobb összegű, 3,025 milliárd forint, viszont a kamata már fixen 2,5 százalék. Így alacsonyabb lett a hitel kamata, és a fix kamattal kiküszöbölte a korábbi kamatkockázatot. A Direkt36 kutatása szerint Tiborczhoz köthető más vállalkozók is részt vettek a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá nevet viselő jegybanki programban. Így jutott például 1,72 milliárdos kölcsönhöz annak a Sájer Gábornak a vállalkozása, aki korábban Tiborcz közvilágítási pályázatokon taroló cégét, az Eliost vezette. Az NHP Hajrá keretében közel egy év alatt összesen 31 ezer vállalkozás jutott különböző méretű hitelekhez. Az MNB kimutatása szerint a kedvezményezettek több mint fele mikro- és kisvállalkozás volt, és a kölcsönt kapók többsége legfeljebb tízmilliós nagyságrendben vett fel hitelt. A jegybank a Direkt36-tal azt közölte, hogy az NHP Hajrá keretében eddig megkötött 45 500 ügyletből 155 esetben fordult elő, hogy a hitel mértéke meghaladta az egymilliárd forintot. Azt banktitokra hivatkozva nem árulták el, hogy kik voltak az érintettek. A BDPST Zrt. kölcsönéről azt írták: a cégek hiteleiről nem ők döntenek, ennek ellenére szerintük indokolatlan lenne kizárni a programból azokat a cégeket, amelyek évek óta nyereségesen, hatékonyan működnek. A BDPST Zrt., a Budapest Bank, valamint Czéh-Tóth vállalkozásai nem reagáltak a portál kérdéseire.  A 2015-ben alapított BDPST Zrt. jelentős ingatlanportfolióval rendelkezik a fővárosban és vidéken egyaránt. A Forbes magazin a 60. helyre tette a céget és a leányvállalatait tömörítő csoportot a legértékesebb magyar magántulajdonban lévő cégeket tartalmazó tavalyi listáján. 

Közgazdászok adóról, Paksról, Covidról, „csókosok”-ról

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.04.14. 07:20

Fotó: NAGY TAMÁS / PAKS II. ZRT.
Többkulcsos jövedelemadót, az élelmiszer-áfa csökkentését, az energiapolitika újragondolását tartják indokoltnak az Ellenzéki Együttműködés gazdasági szakemberei.
Az ellenzéki pártok és civil egyesületek összefogásán dolgozó Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) számára nyolc szakbizottság fogalmaz meg javaslatokat arról, hogy miképp működhetne Magyarország gazdasága és társadalma hatékonyabban, igazságosabban, áttekinthetőbben. Ezeknek a grémiumoknak a megszervezésében meghatározó szerepe volt Mellár Tamás, pécsi közgazdásznak, a Párbeszéd parlamenti képviselőjének. Mellár – megkeresésünkre – elmondta, hogy a bizottságok tagjai a mostani, karanténos időszakban online tartják egymással a kapcsolatot, s munkájuk továbbra is folyamatos.
A gazdasági bizottság legutóbb az adórendszer szükséges változtatásairól fogalmazott meg ajánlásokat. A grémium szerint a jelenlegi, egykulcsos jövedelemadó túlzottan megterheli a legalacsonyabb keresetűeket, ezért, ha 2022-ben az ellenzék legyőzi a Fideszt, indokolt lenne bevezetni a többkulcsos adót.

Az elképzelés az, hogy a minimálbér nem, vagy legfeljebb öt százalékkal adózna, míg az átlagos jövedelműek továbbra is a keresetük 15 százalékát fizetnék be az államkasszába. Ugyanakkor a legmagasabb bevétellel rendelkező honfitársaink ennél többet kellene fizessenek, ennek mértéke azonban semmiképp sem haladná meg a 25 százalékot. Hogy pontosan hol húznák meg a kulcsok jövedelemhatárát, azt később kell eldönteni, tette hozzá Mellár, ám azt fontos tudni: nem az a cél, hogy a több kulcs révén a költségvetés többletbevételhez jusson, hanem az, hogy igazságosabb legyen a lakosságra szétterített adóteher. A gazdasági bizottság indokoltnak látja azt is, hogy csökkenjen az élelmiszerek és a kulturális termékek forgalmi adója. A bizottság elemezte hazánk energiapolitikáját, és egyöntetűen megállapították, hogy Paks II. megépítése pazarló és felesleges beruházás lenne. A tervezett erőmű-befektetés megtérülésére nincs esély, mivel Európában jelenleg energiabőség van, s ebben – a prognózis szerint – még évtizedekig nem lesz változás. Az erőmű üzembiztonsága is kérdéses, a működés során képződő rádioaktív hulladék tárolása pedig évezredekre szóló problémát jelent. Mellár Tamás úgy látja, hogy mostanra a kormány is elbizonytalanodott a paksi bővítés dolgában, s a beruházás azért csúszik, mert nem tudják eldönteni, miképp meneküljenek ki a beruházásból és az azt finanszírozó hitel nemzetközi szerződéséből. Amúgy a gazdasági bizottság szerint ma már egyértelműen a megújuló energiáké a jövő. Mellár hangsúlyozta, hogy hazánknak e téren komoly elmaradása van, különösen a szélenergia kihasználásban. Magyarország azért nem engedélyezi ezt az erőmű típust, mondta a pécsi közgazdász, mert a kormányhoz köthető gazdasági érdekcsoportok még nem rendelkeznek szélerőmű-építő vállalkozásokkal. 
Amint lesznek „csókos” szélkerék-cégek, ez az erőmű típus is zöld utat kap nálunk, vélte a közgazdász.

Az ELEGY gazdasági bizottsága már tavaly bírálta a kormány covid kapcsán bevetett gazdasági segély-csomagját. A munkacsoport szerint már látszik, hogy a kritika valós volt. - A hazai kis- és középvállalkozásokat kellett volna támogatni, az alkalmazottak bérkiesését pedig kompenzálni – állítja Mellár -, ehelyett a pénzek javát a „haverok” kivitelező cégeinek és a Fideszhez köthető idegenforgalmi vállalkozásoknak ajándékozták. Nem a gazdaság felpörgetése volt a cél, hanem az, hogy még a válságkezelésre fordítandó uniós pénzből is minél többet lenyúlhassanak. Így viszont ez a pénz nem járult hozzá a munkahelyek megtartásához, a bértámogatás hiánya miatt pedig csökken a fogyasztás, ami rontja a gazdasági újraindításának esélyeit. Mindeközben az osztogatás miatt az államháztartási hiány eléri a GDP kilenc százalékát, a tervezett 3 helyett, a GDP-arányos adósság pedig 65 százalékról 80-ra emelkedett.

Nyolc szakmai bizottság

Az ELEGY keretei között nyolc szakmai bizottság dolgozik, a gazdasági mellett közjogi, egészségügyi, oktatási, szociális, vidékfejlesztő, nyugdíjügyi és külpolitikai munkacsoportja is van az ellenzéki összefogásnak. Ezek a teamek - miként Mellár Tamás elmondta - valamiféle háttérintézményei az ELEGY-nek, amibe valamennyi, a Fidesz leváltására szövetkezett párt szakembereket delegált. S noha gyakran eltérő alapról indulnak a konzervatív, a baloldali és liberális delegáltak, a jelek szerint mindig találnak közös álláspontokat. Mostantól az ELEGY valamennyi bizottsága rendszeresen megosztja majd a nyilvánossággal egy-egy szakkérdésben az állásfoglalását, és annak társadalmi vitája után alakul majd ki az a vélemény, ami hathatós segítséget nyújthat a hat ellenzéki párt közös kormányprogramjának kialakításában.

Gulyás ígéri: felépítik a Diákvárost

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.14. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Népszava értesülése szerint döntéshozói körökben felerősödtek a kínai egyetem budapesti campusépítése elleni hangok.
“Karácsony Gergely napok óta szórakoztató vitát folytat saját magával, miközben saját Facebook-oldalán a kormány Diákvárosra vonatkozó terveit reklámozza. A reklámot köszönjük. A Diákváros fontos kormányzati terv, amely fel fog épülni a Fudan Egyetem mellett" – válaszolta a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség az atv.hu kérdéseire.
Mint ismeretes Karácsony Gergely korábban azt nyilatkozta az RTL Híradónak, hogy ha nincs Diákváros, akkor élesen vetődik fel a kérdés, van-e atlétikai világbajnokság.

A főváros egyetlen atlétikai szövetségnek írt levéllel meg tudja akadályozni, hogy Budapesten rendezzék meg a 2023-ra tervezett versenyt. Karácsony a múlt héten Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternek is írt, amelyben megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a kínai Fudan Hungary Egyetem campusa a Diákváros helyszínén valósul meg. Gulyás Gergely múlt csütörtökön azt mondta, hogy a „főváros a világ élvonalába tartozó Fudan Egyetem budapesti campusának a megnyitását a Diákvárossal szemben próbálja értelmezni”. De szerinte az egyetem éppenséggel értelmet ad a Diákvárosnak, hiszen sok kollégiumi férőhelyre lesz szükség. A kancelláriaminiszter sem akkor, sem most nem tért ki arra, hogy pontosan mely telkeken, a 135 hektáros terület melyik részén épülne fel a campus, illetve a kollégiumok. 
A Népszava információi szerint a telkeknek csupán kis hányada van állami kézben, a többi önkormányzati és magántulajdonban van, márpedig Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester már kijelentette, hogy nem ad telket kínai egyetemépítésre, a főváros szintén elzárkózik ettől.

Sőt Karácsony Gergely azt is hozzátette, hogy „minden lehetséges eszközzel blokkolni, lassítani fogják a kínai egyetem építését, abban bízva, hogy 2022-ben egy új kormány azt le is állítja”. Ugyanakkor Jámbor András, a helyi választókerület ellenzéki előválasztásán induló Párbeszéd-jelölt „az országot eladósító kínai gigaegyetem” ellen indított petícióját eddig 5000-en írták alá. A heves ellenállás és az atlétikai világverseny megrendezésére tett fővárosi vállalás visszavonása ugyanakkor okozott némi zavart az állami gépezetben. A Népszava értesülése szerint döntéshozói körökben felerősödtek a kínai egyetem budapesti campusépítése elleni hangok.