online;tárlat;Louvre;

- Közel menni a Louvre-ban a Mona Lisához

Ezúttal a párizsi Louvre múzeum tette online elérhetővé a teljes gyűjteményét, méghozzá ingyenesen.

Noha a járványügyi korlátozások miatt a múzeumok jó időre bezártak, az intézmények folyamatosan nyitnak a virtuális tér felé. A szentpétervári Ermitázs, a New York-i Guggenheim és a Metropolitan Múzeum után ezúttal a párizsi Louvre és az Eugène-Delacroix Nemzeti Múzeum tette online elérhetővé a teljes kollekcióját – méghozzá ingyenesen, így a művészetek rajongói örömmel dúskálhatnak a festmények, szobrok és ékszerek között.

Válogatni pedig van miből: a két múzeum gyűjteménye 480 ezer műtárgyat számlál, így a legapróbb medáloktól kezdve az amforákon, a kancsokon és Marie Antoinette személyes holmiján át a falakat betöltő, több méteres olajfestményekig bőven lehet nézelődni, vagyis nemcsak sztárfestmény Mona Lisára esik a hangsúly. Leonardo da Vincitől amúgy 242 alkotást láthatunk, melyek között szerepel portré, rajztanulmány és karikatúra is.

Az adatbázisban a műtárgyakra cím és alkotó szerint is rákereshetünk, de böngészhetünk akár az egyes gyűjteményeken belül is, vagy listázhatjuk a műveket az alkotásuk ideje, anyaga, technikája, származási helye, korábbi tulajdonosa, valamint beszerzésének dátuma szerint is. A képeket pedig nemcsak kinagyítani lehet, de egyes művekről több fotó is rendelkezésre áll. Ebből a szempontból érdemes „lenézni” a Richelieu-szárny -1-es szintjére, ahol a különböző mitológiai témájú márvány- és bronzszobrokat, úgymint a kígyóvá változott folyamistennel küzdő Herkulest, a bűnhődésre ítélt Prometheuszt, a fürdőző Vénuszt több szemszögből is megnézhetjük, míg a földszinten található egyiptomi régiségek között a múmiák koporsóit kívülről és belülről is láthatjuk.

Az adatbázis pedig ennél is bőségesebb, ugyanis a római művészetet bemutató termekben vagy a Napkirály dicsőségére épült Apolló Galériában még a mennyezet festményeit is megcsodálhatjuk, amelyeket valljuk be, sokkal kényelmesebb otthon, monitorról nézni, mint a helyszínen, a nyakunkat hátraszegve. Egyes szobroknak a fotókon pedig még a legapróbb hajlatai is megjelennek, ilyen például az első emeleten Antonio Canova mesterműve, az Ámor és Psyché, vagy a múzeum másik kultikus darabja, a Szamothrakéi Niké. A múzeumlátogatók a kedvenceikhez, mint da Vinci Mona Lisa vagy Delacroix A Szabadság vezeti a népet című olajképéhez szintén „közelebb léphetnek”, és legapróbb részleteikben megszemlélhetik azokat. Utóbbi funkció kivált a nagy méretű képeknél hasznos, mint annál a hat méterszer kilenc méteres Napóleon koronázását bemutató olajfestménynél, melyen külön megnézhetjük a Notre Dame-i Katedrálisban az uralkodót, a feleségét és VII. Pius pápát is.

Az oldal szintén hasznos funkciója a kezdőlap alján található interaktív térkép, mellyel könnyen megkereshetjük a múzeum általunk kedvelt termeit, folyosóit, galériáit és lépcsőfordulóit. Utóbbi azért is előnyös, hiszen ha már jártunk a Louvre-ban, akkor hamar szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a teljes kollekciót pár nap alatt is szinte képtelenség végignézni.

Infó:

A Louvre gyűjteménye

collections.louvre.fr/  

Elnökválasztás előttKét nappal ezelőtt, április 13-án járt le a Louvre jelenlegi vezetőjének mandátuma, az Elysée Palotában azonban még nem döntöttek a folytatásról. Pedig a dátum nem érheti meglepetésként a döntéshozókat, hiszen Jean-Luc Martinezt három évre nevezték ki 2018-ban – olvasható a Liberation cikkében. Jean-Luc Martinez 2007-től hat éven át a Louvre görög, etruszk és római régiségek osztályát vezette, majd 2013 tavaszán lett a múzeum vezetője, mandátumát 2018-ban hosszabbították meg újabb három évre. Elnöksége alatt a kortárs művészeti kiállítások leálltak a Louvre-ban, figyelembe véve, hogy ennek "megvan a helye, [...] a mi szerepünk nem a kortárs művészek bemutatása". A Liberation szerzője szerint az 57 éves francia ókori görög szobrászattal foglalkozó régész-művészettörténész elérte célját, miszerint a Louvre-nak a nagyközönség számára hozzáférhetőbbnek kell lennie, a párizsi múzeum 2018-ban például 10 milliós évi látogatottsággal büszkélkedhetett. A vezetés sikere az is, hogy egyre több fiatalt érnek el programjaikkal, és Martinez joggal állíthatja, hogy jól sikerült a Louvre Abu Dhabi megnyitása is. A publicista ugyanakkor problematikusnak tartja a „Louvre márka” felépítését és összeférhetetlenségről ír azzal kapcsolatban, hogy az igazgató felesége szerkeszti a múzeumhoz tartozó Tuieriák kertbe nemrég rendelt szobor alkotójának weboldalát; valamint kárhoztatja a jelölés átláthatatlanságát. Az egyesek szerint túlságosan tekintélyelvű direktor – két-három más jelölt mellett - újra pályázik a posztra, amelynek megszerzéséért komoly kampányt folytat. A múzeumi világ elnökválasztásával egyenértékűként aposztrofált döntést már meg kellett volna meghoznia Emmanuel Macron köztársasági elnöknek, ez azonban a járványra való tekintettel néhány napot vagy hetet is késhet. H. K. 
Ki fogta kezében az ecsetet? Bizalmas dokumentumokat idéz a világsajtó, amelyek egyértelműen igazolják, a Salvator Mundi (Világmegváltó) alkotója Leonardo da Vinci. Mint arról lapunk is beszámolt (2021.04.09 Mégsem Leonardo?) a France 5 TV csatorna napokban bemutatott dokumentumfilmje azt sugallta, hogy a Louvre elemzői szerint a mester csupán „közreműködő” volt. A most nyilvánosságot látott cáfolat szerint a képet Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg titokban a Louvre szakértőire bízta, akik 2018-ban tüzetesen megvizsgálták. A múzeum laboratóriumának (C2RMF) konkluziói szerint a kép Leonardo „kizárólagos keze munkája.” A Hazan és a Les Editions du Louvre közös kiadványában, az igazgató, Jean-Luc Martinez, és a 16. századi olasz festészet legkiválóbb szakértője, Vincent Delieuvin is megerősítették a kép hitelességét. A dokumentumfilm készítői homályos okokra hivatkozva, nem foglalkoztak a tanulmánnyal. R.J 

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.