Előfizetés

A többség a kormányt okolja a főváros pénzhiányáért

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.15. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tomboló járvány idején csak minden második fővárosi tartja elfogadhatónak, hogy a BKV dolgozói béremelési követeléseik teljesítése érdekében sztrájkot szervezzenek.
Járványtól függetlenül viszont 65 százalék támogatja a bérharcot - derül ki a Publicus Intézet Népszava megrendelésére készített március végi felméréséből. A legmegértőbbnek kissé meglepő módon a Jobbik szavazói bizonyultak, kétharmaduk pandémia idején is elfogadhatónak tartja a munkabeszüntetést. Normál időkben a többi ellenzéki szavazó is jobban támogatja a harcos érdekérvényesítést, de közülük is kiemelkedik a Jobbik, a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A kormánypárt hívei viszont mindkét esetben elutasítóak, pandémia idején csaknem kétharmaduk ellenzi a sztrájkot, úgy egyébként pedig a fele. A válaszadók 61 százaléka szerint a főváros azért nem tud béremelést adni a BKV-dolgozóknak, mert a kormány a járványhelyzetre hivatkozva durván megvágta az önkormányzatok bevételeit, bár a megkérdezettek harmada azt is megemlíti, hogy az önkormányzati cégek, különösképpen a BKV, borzasztóan pazarlóan működik. A kormányzati megvonásra vonatkozó megállapítással főként az ellenzéki szavazók értenek egyet, míg a pazarló működésre inkább a fideszesek hajlanak. De még az ő esetükben is csak 39 százalék látja ebben a probléma gyökerét.  Meghökkentően nagy különbségek mutatkoznak abban, hogy egy-egy párt szavazóit mennyire érintené közvetlenül a BKV leállása. A válaszok szerint a legrosszabb helyzetbe az MSZP-szimpatizánsokat sodorná a sztrájk, 80 százalékuk mondta azt, hogy befolyásolná az életüket, míg a negyedük szerint el is lehetetlenítené a közlekedésüket. A momentumosoknak se jönne jól a leállás, de 68 százalékból 57 megoldaná valahogy. A legkevésbé a kormánypártiakat zavarná, a válaszadók alig fele mondta azt, hogy nehézségeket okozna a sztrájk. A jobbikosoknak pedig alig 3 százaléka vélte úgy, hogy nem tudnának eljutni egyik helyről a másikra. 
A megkérdezettek csaknem fele jogosnak tartja a 6 százalékos béremelési, illetve a munkahelyek megtartására vonatkozó követelést. A többség elutasítja azt az állítást, miszerint elégedjenek meg 1-2 százalékkal, illetve járvány idején egyáltalán ne kérjenek semmit, hiszen bárki elveszítheti az állását. A pártokra bontott válaszoknál azért van némi eltérés. A momentumosok és a kétfarkú kutyások több mint ötöde szerint beérhetnék 1-2 százalékkal. Ez több mint kétszerese a kormánypártiaknak. A járvány alatt semmilyen követelés nem jogos felvetéssel legkevésbé a DK és a Momentum szavazók értenek egyet, de még a kormánypártiak többsége is blődségnek gondolja. A fővárosiak többsége (78 százalék) meglehetősen szkeptikus annak megítélésében, hogy milyen lesz a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete a járvány után. A Fidesz szavazók 43 százaléka ugyan úgy véli, hogy minden visszatér a korábbi kerékvágásba, az ellenzékiek túlnyomó többsége (95 százalék) szerint a főváros bevételei a pandémia elmúltával is jóval kisebbek lesznek a korábbinál, hiszen rengeteg cég tönkremegy, így sokkal kevesebb iparűzési adót fognak befizetni. (A főváros bevételek fő forrása az iparűzési adó.) A kétfarkú kutyások itt is kilógnak a sorból, mivel a többi ellenzéki párt 3-5 százalékos reményindexéhez képest, közülük 27 százalék véli úgy, hogy visszatérhetnek a dolgok a járvány előtti állapothoz. A legkilátástalanabbnak a 29 év alatti, illetve a 8 általánost végzettek látják a helyzetet. A főváros pénzügyi helyzetének megoldását elsöprő többséggel a kormányzati segítségben látja az ellenzék (70-90 százalék), de azt is jónak tartanák, ha a kormány lehetővé tenné, hogy a válság alatt is jól teljesítő cégektől több adót szedhessen be az önkormányzat. A Fidesz szavazók 14 százaléka elfogadhatónak tartaná, ha a kieső bevételek miatt a közszolgáltatások színvonala (közlekedés, köztisztaság) csökkenne. De ezt rajtuk kívül senki sem tartja jó ötletnek.

Patthelyzetben a tömegközlekedés

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.15. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Egy helyben toporognak a bértárgyalások a fővárosi és az állami közlekedési cégeknél. A nulla százalék azonban sehol sem elfogadható opció.
Nem akarunk a politika játékszerévé válni, de könnyen lehet, hogy mégis azok leszünk – összegezte az idei bértárgyalás eddigi eredményeit Naszályi Gábor, a BKV-nál dolgozó buszvezetőket tömörítő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke a Népszavának. Az érdekvédelmi vezető egyelőre nem látja a kiutat az év elején kialakult patthelyzetből, miszerint a városvezetés a csőd szélén tántorogva felelőtlenségnek, sőt törvénybe ütközőnek tart bármiféle ígéretet a béremelésre, a szakszervezetek viszont nem tudják elfogadni a 0 százalékos „ajánlatot”.  Mint arról korábban a Népszava beszámolt: a fővárosi önkormányzat tucatnyi cégénél és intézményénél közel 28 ezer munkavállalót tömörítő szakszervezetek márciusban egyszerre kezdeményeztek kollektív munkaügyi vitát. Az érdekképviseletek már korábban megalakították a bérszövetséget, hogy egységesen tiltakozzanak a 0 százalékos béremelési ajánlat ellen és minden lehetséges módon megpróbálják kiharcolni a legalább 6 százalékos keresetnövekedést.  Eddig annyit sikerült elérniük, hogy a főváros elkötelezte magát egy több éves bérmegállapodás megkötésére jövő évtől, a szociális hozzájárulás mértékének kormányzati csökkentése esetén az abból megmaradó pénzt béremelésre fordítják, a kollektív szerződésekben rögzített plusz juttatásokhoz nem nyúlnak és a fővárosi tulajdonú cégeknél nem lesz csoportos létszámleépítés. A BKV szakszervezetek azt is elérték, hogy a főváros ígéretet tegyen arra, hogy nem növeli a buszüzemeltetés további kiszervezését, sőt a buszbeszerzésektől függően csökkenti annak arányát.  A szakszervezetek és a munkavállalók örültek a fenti részeredményeknek, de semmiképpen nem elégedtek meg ezzel. A nulla százalékos béremelés holtpontjáról azonban azóta sem sikerült elmozdulni, így a kollektív munkaügyi vitát sem sikerült lezárni. A bérszövetségen belül a BKV-s szakszervezetek külön alkuajánlatot is tettek, amelyben a tulajdonos önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetét mérlegelve egy 20 ezer forintos cafeteria-emelést, illetve a cég üzleti tervében szereplő, de el nem költött tételeket – például a felfüggesztett első ajtózás pótlékának - béremelésre való felhasználást kérték. Erre a javaslatra még nem kaptak választ. De egyelőre türelmesek. „Semmilyen érdekérvényesítési formát nem vetettünk el, de még nem tartunk a sztrájkbejelentésnél” – jelentette ki Naszályi Gábor, aki szerint jelen helyzetben a béremelést erővel kikényszeríteni olyan lenne, mint a hajléktalant pénzbüntetéssel sújtani. Ezzel együtt jövő héten felmérik a sztrájkhajlandóságot a munkavállalók körében.  Egyelőre nagy a csend az állami cégek háza táján is. A MÁV-csoport tavalyi bevételcsökkenése ugyan közelítheti a 70 százalékot, de a vasúttársaság vezetése támogatja a szakszervezetek mintegy 8-9 százalékos keresetnövekedésre tett javaslatát. A három MÁV-os szakszervezet átlagosan 5-6 százalék körüli alapbér-növekelésre és 3 százalékos cafeteria-emelésre tett javaslatot, amit a cégvezetés ismertetett is az állami tulajdonossal, de egyelőre nem kapott választ. A vasutasok pozitív jelnek tekintik, hogy húsvétra 100 ezer forinttal feltöltötték a dolgozói SZÉP-kártyákat. A szakszervezet eredeti követelése az volt, hogy a jelenleg 350 ezer forintos „lojalitási pénzt” 400 ezerre növeljék, a SZÉP kártya összegét pedig 90 ezer forintról 120 ezerre emeljék. Mindkettő esetében kezdeményezték a kifizetések előrehozását. Ebből az utóbbi részben teljesült. A béremelésre vonatkozóan jövő hétig kért türelmet a cégvezetés. Akkor ül össze az állami vállalatok érdekegyeztetési fóruma, ahol választ kapunk a béremelési javaslatunkra – válaszolta a Népszava kérdésére Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. Arra az érdekvédelmi körökben terjedő hírre, miszerint az állam a fővároshoz hasonlatosan nulla százalékos béremelésre tesz majd javaslatot, a vasutas szakszervezeti vezető tömören azt válaszolta: „Az nagyon durva lenne. Felérne egy politikai öngyilkossággal.” Azt viszont el tudja képzelni, hogy a munkavállalók belemennének egy júniustól induló bérfejlesztésbe, természetesen a korábban kért 5-6 százaléknál magasabb mértékben. Az első hat hónapra pedig megelégedhetnek egy méltányos összegű egyszeri kifizetésben. De egyelőre várják, hogy mi lesz a cégvezetés ajánlata.

"Én nem tudok arról, hogy a koronavírusnak van egy olyan változata, ami jobban fertőz a boltokban és kevésbé fertőz az iskolákban"

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.14. 20:14

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Az általános iskolák felső tagozatai május 10-ig még otthon maradhatnak, de az alsós osztályok és az óvodák kinyitnak hétfőtől - döntött a kormány.
Részsikernek nevezte a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, hogy a kormány végül úgy döntött, április 19-től "csak" az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatain nyitnak, a fölsőbb évfolyamosoknak - ugyanúgy, mint a középiskolásoknak - május 10-ig marad a digitális munkarend. Totyik Tamás lapunknak azt mondta: megérti, hogy az óvodás, valamint a kisiskolás - különösen az első, második osztályos - gyerekek esetében nagy szükség van a jelenléti oktatás-nevelésre, de a jelenlegi fertőzöttségi és halálozási járványadatok mellett még ezt a részleges nyitást is rizikósnak tartja. A PSZ alelnöke a német Robert Koch Intézet számításaira alapozva úgy véli, az oktatási-nevelési intézmények fokozatos nyitását csak azt követően lehetne megkezdeni, miután a napi új fertőzöttek száma tartósan 1400 alá csökkent. Ettől még messze vagyunk: az operatív törzs szerdai közlése szerint legutóbb 3597 új fertőzöttet regisztráltak. Totyik Tamás szerint az iskolák nyitása után törekedni kell a távolságtartásra, ha már a felsősök nem lesznek jelen, egy alsós osztályt két teremben helyezzenek el, hogy kerüljék a zsúfoltságot. Ha az időjárás engedi, az óvodásoknak is minél több lehetőséget kell adni, hogy a szabadban tartózkodhassanak. A jelenléti oktatás-nevelésbe pedig csak olyan pedagógusokat osszanak be, akik már átestek a fertőzésen vagy mindkét oltást megkapták. Az érdekvédő hangsúlyozta: ha egy intézményben valaki mégis megfertőződik, az igazgatók kapjanak jogosultságot az azonnali zárás elrendelésére. Korábban a másik tanári érdekvédelmi szervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is azt javasolta, hogy az általános iskolákban legalább a felsős évfolyamok maradhassanak otthon, és csak az alsósoknak legyen jelenléti oktatás. - Csakhogy amikor ezt mondtuk, még januárban, korántsem voltak ilyen rosszak a fertőzöttségi és a halálozási adatok – mutatott rá Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja. Szerinte az óvodákban szinte lehetetlen betartani a biztonsági előírásokat, a gyerekek, óvodapedagógusok, de az általános iskolai tanárok is komolyan ki lesznek téve a fertőzés veszélyének. Véleménye szerint az óvoda-iskola nyitás a jelenlegi helyzetben alaptörvényellenes is, mert nem garantálható a dolgozók, tanulók egészségének védelme. Nagy Erzsébet továbbra sem érti, ha az üzletekben mindenkinek kötelező a szájmaszk és tíz négyzetméteren csak egyetlen ember tartózkodhat, az ilyen szabályok hiánya az iskolákban, óvodákban miért nem jelent problémát. - Azt hiszem, ugyanarról a vírusról beszélünk. Én nem tudok arról, hogy a koronavírusnak van egy olyan változata, ami jobban fertőz a boltokban és kevésbé fertőz az iskolákban - fogalmazott Nagy Erzsébet. A PSZ kedden bemutatott reprezentatív felmérése szerint a pedagógusok 87 százaléka veszélyesnek tartja a jövő hétre tervezett iskolanyitást. Hasonló eredményekre jutott a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért Közösség is: több mint 85 ezren töltötték ki kérdőívüket, mely szerint a szülők több mint 76 százaléka jelenleg nem tartja biztonságosnak az oktatási-nevelési intézményeket. Szerdán öt nagy szakszervezeti szövetség is közös nyilatkozatban állt ki a szülők és a tanárok mellett. Mindezzel kapcsolatban kerestük a Miniszterelnökséget, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Klebelsberg Központot is, de cikkünk írásáig nem kaptunk választ kérdéseinkre.