A többség a kormányt okolja a főváros pénzhiányáért

Tomboló járvány idején csak minden második fővárosi tartja elfogadhatónak, hogy a BKV dolgozói béremelési követeléseik teljesítése érdekében sztrájkot szervezzenek.

Járványtól függetlenül viszont 65 százalék támogatja a bérharcot - derül ki a Publicus Intézet Népszava megrendelésére készített március végi felméréséből.

A legmegértőbbnek kissé meglepő módon a Jobbik szavazói bizonyultak, kétharmaduk pandémia idején is elfogadhatónak tartja a munkabeszüntetést. Normál időkben a többi ellenzéki szavazó is jobban támogatja a harcos érdekérvényesítést, de közülük is kiemelkedik a Jobbik, a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A kormánypárt hívei viszont mindkét esetben elutasítóak, pandémia idején csaknem kétharmaduk ellenzi a sztrájkot, úgy egyébként pedig a fele.

A válaszadók 61 százaléka szerint a főváros azért nem tud béremelést adni a BKV-dolgozóknak, mert a kormány a járványhelyzetre hivatkozva durván megvágta az önkormányzatok bevételeit, bár a megkérdezettek harmada azt is megemlíti, hogy az önkormányzati cégek, különösképpen a BKV, borzasztóan pazarlóan működik. A kormányzati megvonásra vonatkozó megállapítással főként az ellenzéki szavazók értenek egyet, míg a pazarló működésre inkább a fideszesek hajlanak. De még az ő esetükben is csak 39 százalék látja ebben a probléma gyökerét.

Meghökkentően nagy különbségek mutatkoznak abban, hogy egy-egy párt szavazóit mennyire érintené közvetlenül a BKV leállása. A válaszok szerint a legrosszabb helyzetbe az MSZP-szimpatizánsokat sodorná a sztrájk, 80 százalékuk mondta azt, hogy befolyásolná az életüket, míg a negyedük szerint el is lehetetlenítené a közlekedésüket. A momentumosoknak se jönne jól a leállás, de 68 százalékból 57 megoldaná valahogy. A legkevésbé a kormánypártiakat zavarná, a válaszadók alig fele mondta azt, hogy nehézségeket okozna a sztrájk. A jobbikosoknak pedig alig 3 százaléka vélte úgy, hogy nem tudnának eljutni egyik helyről a másikra.

A megkérdezettek csaknem fele jogosnak tartja a 6 százalékos béremelési, illetve a munkahelyek megtartására vonatkozó követelést. A többség elutasítja azt az állítást, miszerint elégedjenek meg 1-2 százalékkal, illetve járvány idején egyáltalán ne kérjenek semmit, hiszen bárki elveszítheti az állását. A pártokra bontott válaszoknál azért van némi eltérés. A momentumosok és a kétfarkú kutyások több mint ötöde szerint beérhetnék 1-2 százalékkal. Ez több mint kétszerese a kormánypártiaknak. A járvány alatt semmilyen követelés nem jogos felvetéssel legkevésbé a DK és a Momentum szavazók értenek egyet, de még a kormánypártiak többsége is blődségnek gondolja.

A fővárosiak többsége (78 százalék) meglehetősen szkeptikus annak megítélésében, hogy milyen lesz a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete a járvány után. A Fidesz szavazók 43 százaléka ugyan úgy véli, hogy minden visszatér a korábbi kerékvágásba, az ellenzékiek túlnyomó többsége (95 százalék) szerint a főváros bevételei a pandémia elmúltával is jóval kisebbek lesznek a korábbinál, hiszen rengeteg cég tönkremegy, így sokkal kevesebb iparűzési adót fognak befizetni. (A főváros bevételek fő forrása az iparűzési adó.) A kétfarkú kutyások itt is kilógnak a sorból, mivel a többi ellenzéki párt 3-5 százalékos reményindexéhez képest, közülük 27 százalék véli úgy, hogy visszatérhetnek a dolgok a járvány előtti állapothoz. A legkilátástalanabbnak a 29 év alatti, illetve a 8 általánost végzettek látják a helyzetet.

A főváros pénzügyi helyzetének megoldását elsöprő többséggel a kormányzati segítségben látja az ellenzék (70-90 százalék), de azt is jónak tartanák, ha a kormány lehetővé tenné, hogy a válság alatt is jól teljesítő cégektől több adót szedhessen be az önkormányzat. A Fidesz szavazók 14 százaléka elfogadhatónak tartaná, ha a kieső bevételek miatt a közszolgáltatások színvonala (közlekedés, köztisztaság) csökkenne. De ezt rajtuk kívül senki sem tartja jó ötletnek.