Előfizetés

Bécs is bejelentkezett a Putyin-Biden találkozóért

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.14. 22:05
Képünk illusztráció.
Fotó: Swissmacky/Shutterstock
Washington örül, Moszkva szerint korai még erről beszélni.
Miután Joe Biden amerikai elnök kedden javaslatot tett egy harmadik ország területén tartandó amerikai-orosz csúcstalálkozóra, az osztrák külügyminisztérium arról tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget, hogy Helsinki mellett Bécs is készséggel rendelkezésre áll egy Biden-Putyin találkozó helyszínéül

- írja az MTI.

"Hogy hol és mikor jön létre a csúcstalálkozó, a két érintett fél döntése. Ausztria készséggel otthont ad bárminemű tárgyalásoknak a két ország között, és a legmagasabb szinten képes azt megszervezni" - idézte a TASZSZ az osztrák külügyminisztérium képviselőjét. Amerika üdvözölte Ausztria ajánlatát: "Ausztria egyike a legbarátságosabb vendéglátóknak, Bécs diplomáciai központként komoly hagyományokkal rendelkezik a világ államfőinek találkozóit illetően" - közölte a bécsi amerikai nagykövetség. Az orosz fél ugyanakkor visszafogottan reagált, és még korainak tartja a két vezető esetleges találkozójának részleteiről beszélni. Mint a Népszava is megírta, Biden a napokban beszélt Putyinnal és azt javasolta, találkozzanak egy harmadik országban, hogy minden fennálló problémát meg tudjanak vitatni.  

Helsinki a másik jelentkező

Finnország kész otthont adni Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozójának – jelentette be szerdán a finn elnöki hivatal. Finnország mindig is kész volt felajánlani diplomáciai jószolgálatait – hangsúlyozta a finn elnöki hivatal arra a kérdésre válaszul, az ország javasolná-e ismét, hogy a főváros, Helsinki vagy egy másik finn város otthont adjon a két vezető találkozójának. A finneknek nem lenne ismeretlen terep egy ilyen esemény megszervezése, ugyanis 2018-ban Donald Trump és Vlagyimir Putyin Helsinkiben ült le egymással tárgyalni. 

Nem old meg mindent az oltás

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.04.14. 21:07

Fotó: KIRSTY WIGGLESWORTH / AFP
Jelentősen javult a járványhelyzet Nagy-Britanniában. A legtöbb fertőzést az iskoláskorúak között regisztrálták.
Az elmúlt héten 250-nél kevesebben vesztették életüket egy hónappal pozitív Covid-tesztjük után. Anglia lakossága a várt túláradó lelkesedéssel vágott bele hétfőn a harmadik szigorú karantén közel négy hónapja alatt szinte feledésbe merült új normalitásba. Ha nem is jutott be mindenki az esetenként több ezer foglalást számon tartó fodrászatokba, rengetegen találkoztak, az évszaknak nem megfelelő időjárás ellenére is családtagokkal és barátokkal a kávézók, kocsmák és éttermek teraszain. Sokan "ünnepelték" a viszonylagos felszabadulást bevásárlási terápiával az ismét kinyitott áruházakban és ruhaüzletekben, illetve kezdték meg a felhalmozott kilók lerázását a nagyon hiányolt konditermekben és uszodákban. Boris Johnson rendezetlen fürtjei már kora délutánra eltűntek, amikor a parlament alsóházának rendkívüli ülésén a péntek délelőtt elhunyt Fülöp edinburghi herceget búcsúztatta, szónoki tehetségét és humorát egyaránt villogtatva. Ahogy erre a kormányfő már múlt héten a várva várt nyitás időpontjának megerősítésekor figyelmeztetett, ha az emberek nem fegyelmezik magukat, nem tartják be a maszkviselés és szociális távolságtartás szabályait, elkerülhetetlenül emelkedni fog az új megbetegedések görbéje. Pedig a számok kedvezően alakulnak. A legfrissebb statisztika szerint a hétfői 3568 új angliai megbetegedés azt jelenti, hogy az elmúlt hét napban, legalábbis a hatóságok számára tudottan, 21,5 százalékkal kevesebben estek ágynak és ugyancsak 21 százalékkal esett vissza a kórházban kezeltek száma. A 2862 klinikai ápolt közül 406-an vannak lélegeztetőkészüléken. A legújabb napi halálozási szám 13, az elmúlt héten összesen 238-an vesztették életüket, ami óriási előrelépés a januári átlagosan heti 1300-hoz képest. Az Our World in Data adatszolgáltatása szerint az Egyesült Királyságot csak Dánia, Norvégia és Izland előzi meg az egymillió lakosra eső, Covid-eredetű napi halálesetek számában, ami jelenleg 0,46 százalék. Egy nemrégiben a The Guardian napilapban megszólaltatott intenzív terápiás szakorvos nem győzte eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a közvélemény hiteles információkhoz jusson a lélegeztető készülékekről. Sok covidos beteg hiszi úgy, mindenképpen el kell kerülnie, hogy lélegeztetőre kerüljön, mert akkor több esélye van a túlélésre. Alison Pittard meglátása alapján viszont a legsúlyosabb esetekben elkerülhetetlen a masina bevetése, mert különben 100 százalékos eséllyel halnának meg, míg a lélegeztetőkészülékre kerültek 40 százaléka veszti el az életét, de nem a gép, hanem a súlyos kór következtében. A múlt év tavaszi első hullám során sokkal rutinszerűebben kerültek betegek lélegeztető készülékre, mint most. A visszaesés okaként a főorvos azt a tapasztalatot nevezte meg, hogy a koronavírusos betegek viszonylag jól reagálnak korábban veszélyesen alacsonynak tekintett oxigénszaturációs szintekre. A brit kormány által megrendelt, a londoni Imperial College által elvégzett kutatás most közzétett eredménye szerint közvetlenül kimutatható az oltási program sikerének áldásos hatása a pandémia enyhülésére. A React elnevezésű tanulmányhoz az adatokat február 4-e és 23-a között vették fel, amikor az immunizáció aránya még jóval alacsonyabb volt a jelenlegi helyzetben. Mégis világosan látszott, hogy a legtöbb fertőzés az iskolás korúak (5 és 12 év közöttiek), a legkevesebb pedig a 65 éven felüliek között fordult elő. A nyugdíjas korosztály tekintélyes része esett már túl azóta mindkét oltáson, - a dupla védettek száma 7,47 millió, a szigetország lakosságának 11,2 százaléka - míg összesen 39,6 millió dózis "talált gazdára". Éppen e sorok írásakor érkezett a munkaképes lakosság szempontjából nagyon örvendetes "breaking news", hogy keddtől minden 45 éven felüli jelentkezhet oltásra az ingyenes egészségszolgáltató honlapján.  

Bécs: növekvő fertőzésszám, csökkenő halálozás

Csökken a halálozás az osztrák Covid intenzív osztályokon. Ausztriában 2020. február 27-e óta 49822 embert gyógyítottak ki Covid-fertőzésből, jóllehet nem minden kigyógyult lett egészséges. Az elhunytak száma a vizsgált időszakban 9275 fő volt. Hogy pontosan hány olyan beteget tartottak nyilván, aki intenzív osztályon halt meg, illetve lélegeztetőgépen volt, arról nem közöltek a hatóságok pontos számokat. A Der Standard című bécsi hetilap közlése szerint az országban 931 intenzív ágy áll a koronavírussal fertőzött betegek rendelkezésére, az intenzív osztályokon 2073 orvos és 5646 diplomás ápoló dolgozik. Az intenzív osztályon fekvők számát a falter című hetilap március 30-i száma 534 főre becsülte. A szakértők szerint a brit Covid-19 mutáció megjelenése óta előbb kell a fertőzött kórházi betegeket intenzív osztályra vinni. Sokkal jobb gyógyszer nincs, mint egy évvel korábban, de mint általában Európában, a mortalitás egyharmaddal csökkent. Az intenzív osztályokon a kezelés leglényegesebb változása, hogy a gépi lélegeztetést lehetőleg minél később alkalmazzák, ehelyett inkább orron vagy maszkon át használt oxigéndúsított levegőt juttatnak a szervezetbe úgy, hogy a beteg emellett önállóan folytassa a légzést. Az intubálás késleltetése mellett a vérhígítás, a vérplazma bevetése is hasznosnak mondható. A légzőgépes kezelés igencsak megviseli a szervezetet, olyan mennyiségű morfiumot korábban még sosem adtak be az intenzív osztályokon, mint a koronavírus-járvány mostani, harmadik hullámában. A betegség legsúlyosabb fázisában Ecmo berendezést alkalmaznak - így rövidítik a testen kívüli, úgynevezett műtüdőt, amelyből 70 darab van Ausztriában, s a koronavírus fertőzés legnehezebb fázisában vetik be. A tavaly még 90 százalékos halálozási arány a műtüdő használatában mára 40 százalékra csökkent. Földvári Zsuzsa (Bécs)

Sokat számít a táplálkozás

Németországban nincs pontos adat arra, a betegek hány százalékát sikerül megmenteni a lélegeztetőgép segítségével, ám ennek az arányát rendre 50 százalékosra becsülik a sajtóban. Keddi állás szerint összesen 22 913 kórházi ágy foglalt, de ebből 13 ezer nem súlyos eset. Összesen majdnem 4000-re tehető a szabad kórházi ágyak száma. Olaszországban érdekes felmérést készült a Policlinico San Matteo di Pacia és a Policlinico Milano esetei alapján. 222 intenzív terápiára szoruló beteg vizsgálata kimutatta, hogy a kórházi kezelés első négy napjában döntő a megfelelő táplálkozás. Ezzel ugyanis csökkenthető a halálozási arány. A tanulmányt még 2020-ban, az első hullámban végezték, de most közölték a Clinical Nutrition című szakfolyóiratban. 

Belgiumban biztató a helyzet, de sérülékeny

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.14. 21:04

Fotó: JOHN THYS / AFP
Miközben valamelyest csökken a fertőzések száma, az intenzív osztályon ápoltak száma viszont lassan elérheti az ezret.
Belgiumban a járványhelyzet “biztatóan alakul, de sérülékeny”, állítja Steven Van Gucht virológus, az országos válságközpont szóvivője. Miközben valamelyest csökken a fertőzések száma, az intenzív osztályon ápoltak száma viszont lassan elérheti az ezret, ami intő jel a szakemberek számára. A németalföldi országban a járvány kezdete óta 23 566-an hunytak el, 43 százalékuk idősotthon lakója volt. A legtöbb halálos áldozatot - valamivel több, mint 12 ezer embert - a 85 év fölötti korosztályból szedte a Covid-19. A belga hatóságok nem csak azokat számítják a koronavírus áldozatai közé, akik teszttel bizonyíthatóan megfertőződtek, hanem azokat is, akik valószínűleg koronavírus miatt hunytak el. Az országban tavaly március óta több mint 930 ezren kapták el a fertőzést, és összesen 66,435 beteget ápoltak kórházban. Jelenleg 3127 az egészségügyi intézményekben ellátottak száma. A legfrissebb adatok szerint naponta átlagosan 3500-an fertőződnek meg a Covid-19-cel, 257-en kerülnek kórházba és 43-an halnak meg. A fertőzések száma csökken, a kórházi felvételeké stagnál az előző héthez képest, a halálos áldozatoké valamelyest emelkedik. Intenzív osztályon 945 személyt ápolnak, 6 százalékkal többet, mint a múlt héten. Ez rekordszám a járvány harmadik hullámában. A vírussal megfertőzött páciensek számára fenntartott 1993 ágy 47 százaléka foglalt. Belgiumban kizárólag az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott védőoltásokat adják be: a Pfizert, a Modernát, az AstraZenecát és a Johnson&Johnson készítményét. A következő négy hétben csak az 55 éven felüli korosztálynak kínálnak AstraZenecát, a Johnson&Johnson vakcinájára pedig egyelőre várni kell. Eddig kis híján kétmillióan kaptak oltást, ami a teljes lakosság 16,76 százaléka. 631,448 személy (5,5 százalék) teljesen beoltott. A járvány harmadik hulláma miatt életbe léptetett korlátozásokat a kormány fokozatosan kívánja enyhíteni.