Több közvetlen és közvetett hatása is van a koronavírus-járványnak, így nem meglepő, hogy a Minnesotai Orvosi és Közegészségügyi Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a táplálkozási szokásokat is megváltoztatta a bezárkózás időszaka – írta a Qubit.
A legaggasztóbb trend a potenciálisan halálos kórrá fejlődő táplálkozási rendellenességek gyakoriságának növekedése. A táplálkozási zavarok így is évente mintegy 10200 ember halálát okozzák világszerte, vagyis minden 52. percben meghal egy ember valamilyen táplálkozási zavar, például anorexia vagy bulimia következtében.
Az International Journal of Eating Disorders szakfolyóiratban márciusban publikált tanulmányban Melissa Simone, az egyetem pszichiátriai szakán posztdoktori kutatásokat végző szakember, a tanulmány vezető szerzője elmondta, a járvány kezdetén mindenki tartotta magát a járványügyi szabályokhoz, amelyek a vírus terjedését voltak hivatottak gátolni. Ezek azonban a napirend felborulásával jártak (és járnak), aminek jelentős negatív hatása lehet a táplálkozásra.
A kutatást azzal a céllal indították, hogy feltárják a lehetséges összefüggéseket a stressz, a pszichológiai distressz, azaz „rossz stressz", az anyagi nehézségek és a táplálkozási szokások megváltozása között a világjárványban. Az eredmények szerint a szokatlan körülmények felborították a táplálkozási szokásokat, a kutatók hat új jelenséget azonosítottak:
esztelen evés és nassolás
fokozott táplálékfogyasztás
étvágy és a megfelelő táplálékbevitel általános csökkenése
bánatevés
megfelelő táplálékbevitel csökkenése
táplálkozási zavarok kiújulása, illetve erősödése
A Project EAT nevű, nagymintás felmérés, amelyet az egyetem epidemiológiai-közegészségügyi részlegét vezető Dianne Neumark-Sztainer egyetemi tanár készített, résztvevőinek 8 százaléka adott számot szélsőségesen egészségtelen testsúlykontrolláló módszerek alkalmazásáról, 53 százalék számolt be kevésbé szélsőséges testsúlykontrolláló viselkedésről, 14 százalék pedig bevallása szerint „nagy zabálásokat” rendezett. A tanulmányból az is kiderült, hogy ezek a viselkedésmintázatok a kevésbé hatékony stresszkezeléssel, az erősebb depressziós tünetekkel és az anyagi nehézségekkel mutattak összefüggést.
Simone szerint a világjárvány gazdasági következményeit még akkor is bőven érezni fogjuk, amikor a vakcinák elosztása már nem lesz téma. „Mivel kutatásaink szerint az enyhe vagy jelentős pénzügyi nehézségek összefügghetnek a rendellenes táplálkozási szokásokkal, nagyon fontos lenne, hogy megfizethetővé és könnyen elérhetővé tegyük a preventív beavatkozásra és a táplálkozási zavarok kezelésére alkalmas szolgáltatásokat, méghozzá azok körében, akik a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve” – mondta. A kutató szerint az internetes vagy mobiltelefonos támogatás is hasznos lehet a megelőző beavatkozások célba juttatására.