Előfizetés

Eltérő nyitási és oltási stratégiák a szomszédban

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.16. 21:29

Fotó: JOHANN SCHWARZ / APA-PictureDesk via AFP
Ausztriát egyszerre indítják újra májusban, Szlovéniában száz ember már gyülekezhet, de a vakcinákra összpontosítanak, akárcsak Romániában.
Teljes nyitást tervez májusra Ausztria, s egy időben nyitnának majd meg a hónapokkal ezelőtt a koronavírus-járvány megfékezéséért bezárt éttermek, hotelek, kulturális és sportlétesítmények is – jelentette be Sebastian Kurz kancellár péntek délután. A döntés annak nyomán született, hogy egyfelől a járványügyi mutatók stabilizálódtak, másfelől a Biontech/Pfizer gyógyszergyártó a második negyedévre előrehozott európai uniós szállítmányából Ausztria plusz egymillió adag vakcinához jut. – A beérkező többlet oltóanyaggal egyrészt hamarabb befejezhetik a 65 éven felüliek immunizálását, másrészt május közepéig teljes mértékben átolthatják a rendőröket és a pedagógusokat – hangsúlyozta.
A kancellár elégedetten szólt az aktuális járványügyi helyzetről, és helyesnek ítélte a kormány korábbi döntését, miszerint az országos zárlat helyett regionális alapon, az új fertőzöttek számának függvényében és a korházak intenzív osztályainak leterheltsége alapján határoztak erről egy-egy adott tartományban.

Kurz ugyan nem nevezte meg a nyitás pontos dátumát, de elmondta: a maszkiviselés, a gyakori és széles körben végzett tesztelés, valamint a hamarosan életbe lépő „zöld útlevél” (képünkön) jelentik a várva várt nyitás alapját. Az oltási igazolványt a beoltottak, a gyógyultak és a negatív koronavírus teszttel rendelkezők kaphatják majd meg. Az ágazatokra és területekre lebontott teljes biztonsági terv jövő hétre készülhet el, s célja, hogy a nyitás a legnagyobb elővigyázatosság és körültekintés mellett történjen.
Szlovéniában, ahol az elmúlt héthez képest csökkent az új fertőzöttek száma, a kormány az ország alkotmánybíróságának döntése nyomán a jövő héttől száz főig engedélyezik a nyilvános összejöveteleket. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az új szabályozásnak nemcsak az emberi jogi szempontokat kell figyelembe vennie, hanem azt is, hogy az összejövetelek fontos eszközei a politikai álláspontok kifejezésének.

A jövő héttől a rendőrök már nem ilyen öltözetben várják a legális tüntetőket
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Jövő pénteken megkezdik az érettségiző diákok beoltását a koronavírus ellen. Erről Vesna Kerstin Petric, az egészségügyi minisztérium munkatársa a válságkabinet pénteki sajtótájékoztatóján kiemelte: a veszélyeztetett, krónikus beteg gyerekek szülei is bekerültek az elsőbbséggel oltandók csoportjába.  A kormány döntését azzal indokolta a szaktárca munkatársa, hogy azt szeretnék, ha a diákok nyugodt körülmények között, biztonságban készülhetnének a május 4-én kezdődő érettségi vizsgákra, amely csaknem 17 ezer tanulót érint az országban. A 18. életévüket betöltő tanulókat az AstraZeneca-, a 18 éven aluliakat pedig a Pfizer/BioNTech-féle vakcinával oltják be.   A szomszédos Horvátországban ugyan romlottak a járványügyi adatok, de Krunoslav Capak, a közegészségügyi intézet igazgatója a válságstáb pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy június végéig sikerül beoltani a lakosság 55 százalékát. Eközben Romániában a héten csaknem másfélszeresére emelkedett, péntekig megközelítette a 80 ezret a koronavírus ellen beadott vakcinák napi üteme, ugyanakkor a bukaresti média szerint félő, hogy idő előtt kifullad az oltáskampány, a várólistákra feliratkozottak száma ugyanis egy hét alatt a felére csökkent.  Florin Citu miniszterelnök pénteki, kolozsvári sajtóértekezletén ugyanakkor azt mondta: nem tart az oltáskampány kifulladásától. Szerinte éppen az a cél, hogy csökkenjenek a várólisták, és mindenki néhány napon belül megkaphassa a védőoltást. Hozzáfűzte, „realista-pesszimista” célkitűzés, hogy május végéig a beoltottak száma elérje az ötmilliót.
Romániában péntektől előjegyzés nélkül is megkaphatja bárki az AstraZeneca vakcináját, amennyiben az illető oltóközpontban vannak szabad helyek, és senki sincs a várólistán. A húszmilliós Romániában pénteken meghaladta a két és fél milliót a legalább egy dózissal beoltottak száma, közülük több mint másfél millió a második adagot is megkapta.

Oltási nagyüzem Bukarestben
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP

Hosszú árnyat vet a korrupció a konzervatívokra

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.04.16. 21:08

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Visszatért a brit lapok címoldalára a Konzervatív Párttal kapcsolatban korábban már használt "sleaze" - finomított fordításban tisztességtelenség, korrupció - kifejezés.
Mint arról lapunk is beszámolt, kiderült, hogy David Cameron miniszterelnökként 2010 és 2016 között tizenegy kormányzati hivatalhoz biztosított bejárást Lex Greensill ausztrál pénzügyi befektetőnek, aki viszont később tanácsadóként alkalmazta. Cameron a héten megtörte hallgatását. Elismerte, hogy "csak a létező leghivatalosabb csatornákon keresztül", nem pedig közvetlenül a minisztereknek küldött sms-ekkel kellett volna kommunikálnia a Greensill Capitalnek nyújtott üzleti lehetőségek dolgában. Megdöbbentő információt közölt a héten Lord (Eric) Pickles, a köztisztviselők üzleti szerepvállalásával foglalkozó parlamenti tanácsadó bizottság (Apoca) elnöke. A grémium nemigen tölti be funkcióját, hiszen az elmúlt két évben mindössze tizennégyszer állapított meg szabálysértést. Lord Pickles most "felvonta szemöldökét" a titkos megállapodás hallatán, amely lehetővé tette, hogy Cameron idején két kormányzati főtisztviselő egyidejűleg a Greensill Capitalnek is dolgozhasson. Az Apoca elnöke amúgy az egyik legjelentősebb lobbycsoport, a tagok összvagyonát tekintve 700 milliárd fontot érő Enterprise Forum vezetésében is részt vesz.  A Greensill-sztori leginkább az 1994-es botrányra emlékeztet, melynek során két képviselő a Harrods luxusáruház akkori tulajdonosa, Mohamed Al-Fayed érdekében interpellált az alsóházban. Az akkori korrupció volt az egyik fő ok, amiért a Tony Blair vezette Munkáspárt 1997-ben földcsuszamlásszerű választási győzelmet aratott a toryk felett.

Repülőre ültetné Moszkva az amerikai nagykövetet

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.16. 20:36

Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP
Az Egyesült Államok csütörtökön utasított ki tíz orosz diplomatát, pénteken jött a „tükörintézkedés”, amiből a lengyelek sem maradtak ki.
Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra tükörintézkedéssel azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és kiutasít további 10 amerikai diplomatát – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak pénteken Moszkvában.
Lavrov szerint Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó javasolta John Sullivan amerikai nagykövetnek, amikor pénteken bekérette a hivatalába, hogy orosz hivatali partneréhez hasonlóan térjen vissza konzultációra Washingtonba. A lépésről a Kommerszant című lap azt írta, hogy ez de facto kiutasítás.

A kommentár azonban rámutatott, hogy a nemkívánatos személynek nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról megkötött 1961-es bécsi egyezmény ugyanakkor nem ismeri "a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének" fogalmát.
Az orosz diplomácia vezetője azt is közölte, hogy a kölcsönösség elve alapján az Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszország is fel fogja venni a másik ország nyolc magas rangú állami tisztségviselőjét a szankciós listájára.

Több más, az amerikai külképviseleteket érintő szankciós lépés között azt is elmondta: Oroszországban be fogják szüntetni az amerikai külügyi tárca és más állami szervek által ellenőrzött amerikai alapítványok és nem kormányzati szervezetek működését. Közölte továbbá, hogy Varsó hasonló intézkedésére válaszolva kiutasít öt lengyel diplomatát is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Fotó: Sputnik / AFP
Amint azt a Népszava is megírta, Joe Biden amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát válaszul a Moszkva részéről érkezett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra. Lengyelország pedig – ahogy azt csütörtök este a varsói külügyminisztérium bejelentette – nemkívánatos személynek minősítette a varsói orosz nagykövetség három munkatársát. Aznap a külügyminisztériumba kérették az orosz nagykövetet, és átadták neki a kiutasításról szóló diplomáciai jegyzéket. Az ügyben kiadott lengyel közlemény szerint „teljességgel szolidárisak” az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni döntéseivel. (Fő képünkön John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete)