Fürjes Balázs;Diákváros;

Diákváros: blöff után személycsere

Fürjes Balázst előbb kiültették magyarázkodni, majd elvették tőle a Diákváros fejlesztési programját és rábízták a Fudan megállapodást tető alá hozó Palkovicsra.

A kormány fenntartja szándékát a Diákváros megvalósítására, de azzal is egyetért, hogy mellette felépüljön a Fudan Egyetem új budapesti a campusa. A megvalósítást Palkovics Lászlóra, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjére bízza, aki egyébként a másik nagy kínai projekt, a Budapest-Belgrád vasút kormánybiztosa is. A kínai egyetem kormánybiztosaként az első nagy feladata a campus-építéshez szükséges terület lehatárolása lesz – derül ki a pénteken este megjelent kormányhatározatból.

Az Orbán-kabinet a fenti döntéssel végképp egyértelművé tette, hogy a kínai egyetem budapesti betelepülése szívügye, annak semmiféle magyar fejlesztési terv nem állhat az útjába. A Diákváros program színleges megtartásának egyetlen oka a fővárosi önkormányzat féken tartása, hiszen az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez szükségük van a városháza együttműködésére. Karácsony Gergely főpolgármester a magyar kollégiumok helyére épülő kínai egyetemi bázis miatti felháborodásában ugyanis már belengette, hogy visszavonja Budapest pályázatát, ha nem épül meg a Dél-Pestre tervezett diáknegyed.

A kormány erre lefagyott egy rövid időre, majd előbb Gulyás Gergely kancelláriaminiszterre akasztották a hálátlan feladat kommunikációját, majd rálőcsölték a döntéshozatalból kihagyott, a kínai egyetem terveiről mit sem tudó Fürjes Balázs Budapest és az agglomerációért felelős államtitkárra és a projektgazda Budapest Fejlesztési Központot vezető Vitézy Dávidra. Mint arról korábban írtunk, a fővárosi kormányzati projektek megvalósításáért felelős párosra rájár a rúd az utóbbi időben. Gyakorlatilag az összes általuk indított projektet fúrják.

Hatalmas pofont kapott a BFK által jegyzett HÉV-rekonstrukciós program a járműtender orosz érdekek mentén való lefújásával. A hivatalos indok szerint túl drága ajánlatok érkeztek. Az érvelés azért sántít, mert a tendert még azelőtt lezárták, hogy az árvita megkezdődött volna. A kormány valójában - a hármas metró jármű-rekonstrukcióját is elnyerő, majd gyenge minőségű új metrókocsikat szállító orosz Metrowagonmash céget is birtokló – Transmasholdingot akarja helyzetbe hozni, a cég ugyanis az első közbeszerzési eljáráson nem indulhatott. Nem véletlenül. A kiírók valóban modern és korszerű szerelvényeket szeretnének venni az M5-ös metróként emlegetett új HÉV-pályákra.

A kormány elengedte az Új Duna-híd ügyét is. Ha a fővárosi önkormányzat továbbra is ellenáll, akkor a már megrendelt tervek elkészülnek ugyan, de az asztalfiókban végzik. Az olimpiai álmok egyre távolabbra sodródásával az Orbán-kormánynak már nem annyira fontos az új átkelő megépítése.

Elakadt Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárának szívügye, a rozsdaövezeti területeken lakások építését ösztönző városi otthonteremtési program is. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis októberben váratlanul bejelentette, hogy 2021-től 5 százalékra mérséklik az új lakások áfáját. Ez egy csapásra lenullázta a rozsdaövezeti előnyt, hiszen éppen azzal akartak kedvet csinálni a zöldmezős fejlesztéseknél sokkal macerásabb barnamezős beruházásokhoz, hogy ott a 27 százalék helyett csak 5 százalék áfát kellett volna fizetni.

Majd a fővárosi ügyeket fúrók közé beállt Lázár János is. Az ex-miniszter az Mfor-nak adott interjújában több kérdésben is nekiment a kormánypárt fővárosi vezetésének. Különösen a vasútfejlesztés ellen kelt ki, mondván: „Jól mutatja a saját politikai közösségem tévedését, hogy a kötött pályára szánt európai uniós fejlesztési pénzek nagy részét Budapestre akarjuk irányítani.” Ha Lázár 2022-ben, egy esetleges kormánypárti győzelem esetén ismét erős embere lesz a kormánynak, könnyen lehet, hogy a nemrégiben a BFK által elkészített - budapesti elővárosokat és a városon belüli kötöttpályás kapcsolatokat fejlesztő – vasúti stratégiából nem lesz semmi.

A BFK és a budapesti ügyeket vivő Fürjes Balázs partvonalra sodródásának súlyos jelzőköve a Diákváros, amelyről csütörtökön még sajátjaként beszélt az államtitkár. Ehhez képest péntek este megjelent a kormányhatározat, amely szerint már nem ő felel a projektért. Mondjuk azt már csütörtökön is elismerte, hogy a Fudan Egyetemről szóló döntéshozatalból kihagyták, de akkor ezt a kormányon belüli munkamegosztással magyarázta. Most még világosabb lett a területfelosztás, neki marad a csepeli közpark, amelynek megvalósítása a nagyon távoli jövőben várható, az evezőspálya, amihez egy kicsit terelgetni kell a Dunát, meg a ferencvárosi közpark. Az Atlétikai Stadiont ugyanis már korábban elvették tőle.

De térjünk vissza a Diákvárosra. A kormány azt állítja, hogy továbbra is megvalósítaná a diáknegyedet, a Fudan csak mellette kap helyet. Csakhogy ez nincs összhangban a korábbi kormánydöntésekkel.

A kormány decemberben egy meglehetősen homályos tartalmú határozatban jelentette be, hogy egyetért a Fudan Egyetem budapesti campusának fejlesztésével, sőt a megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogát is megszerzi. A kiszemelt ingatlanok megvásárlására 821 millió forintos keretet határoztak meg. A pontos számból úgy tűnt, hogy pontosan tudják, mely ingatlanokat kell megvenni. A kormányhatározatban megjelölt 2018-as törvény hivatkozott melléklete nevesíti is a Diákvárost. A Népszava tervekre rálátó forrása akkor meg is erősítette, hogy ez bizony a kollégiumok egy részének helyére, a Duna mellé kerül. Építészberkekben pedig villámgyorsan terjedt a hír, hogy a Fudan négy tömböt húzna fel a megjelölt területre.

Egy másik szintén tavaly decemberi kormányrendeletben 42 olyan közterületet jelöltek meg, amelyet az új atlétikai stadion és a majdani diákváros megvalósítása érdekében az elkövetkező 45 hónapon keresztül díjmentesen használhatnak a kivitelezők. Márpedig a Diákvárosban a Nagyvásártelep rekonstrukcióján túl más nevesített beruházásról egyelőre nincs hír. Annak is csupán a tervpályázata zajlik. Fürjes ugyan nagy bizakodva azt mondta, hogy a jövő héten eredményt hirdetnek és akkor kiderül, hogy a kormány komolyan gondolja a Diákváros építését, hiszen ez lesz majd a lelke. Nos, most már Palkovics döntheti el, mi lesz a lelke.

A februári kormányülésről készített - Direkt36 által megszerzett – emlékeztető szerint a hatalmas, 520 ezer négyzetméteres kínai kampusz „ a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg”. Az 540 milliárdosra becsült beruházás jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, kínai hitelből valósulna meg, de a költségeket Magyarország állná, részben a Kínai Fejlesztési Banktól felvett hitelből. Csupán összehasonlításul a Kvassay Jenő út másik oldalán épülő stadion versenyállapotában sem lesz nagyobb 150 ezer négyzetméteresnél.

Fürjes csütörtökön azt sulykolta, hogy a campus nem a kollégiumok helyén épül fel, hanem a tartalékzónában. Az viszont nem derült ki, hogy pontosan mely ingatlanokat adnák oda a kínai egyetemnek és arról sem bocsátkozott becslésbe, hogy ezek megszerzése mennyibe is kerül majd. Csak annyit árult el a Népszava kérdésére, hogy az ingatlanvásárlásokra léteznek előkalkulációk, de ezek közlése az eladókat hozná előnyös helyzetbe. Így továbbra sem tudható, hogy korábban mire alapozva határozták meg a 821 millió forintos költségkeretet a Fudannak szánt ingatlanok megvásárlására. Az államtitkár azt még hozzátette, hogy a kínaiak el tudják fogadni a Snohetta építésziroda által készített városszerkezeti mesterterveket.

Csakhogy a Snohetta által készített térképen a tartaléknak szánt területek egészen máshol vannak. Ahogy Balogh Samu várostervező, Karácsony Gergely kabinetfőnöke rögtön a Fürjes-féle tájékoztató után jelezte: „a Déli Városkapura vonatkozó, az új városrész egyes részeinek felhasználását bemutató mesterterv szerint éppen a diákszállások nagyobb részének helyet adó területet adná oda a Fudan Egyetem campusának. A kormányzati bejelentés csak egy újabb blöff volt”.

Az államtitkár által prezentált térképen mindenesetre több területet is bejelöltek a Fudan Egyetemhez. Az első a Nagyvásárteleptől a Kvassay Jenő és a Soroksári út felé eső rész, mint első ütem. (Ez nem túl nagy terület, itt 520 ezer négyzetméter kialakítása vélhetőleg csak sok emeletes egymás mellé zsúfolt épületekben lehetséges. A szomszédos Nagyvásártelep csarnoka 10 ezer négyzetméteres. A második ütemként jelzett terület viszont (ha ez is az egyetemé lesz) most részben az Obi barkácsáruház területe. (A Népszava megkereste ez ügyben az áruházláncot is, de lapzártáig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.) Ezen felül jeleztek egy harmadik ütemet is, amelynek helyszíne közvetlenül a Kvassay Jenő út melletti sáv. Ennél is érdesebb, hogy jeleztek egy másik kínai egyetemben szánt területet is, mégpedig Észak-Csepelen a bevezető Weiss Manfréd út és a közpark között a szigetcsúcstól kezdődően hosszan elnyúlva. A területek egy része azonban önkormányzati és magánkézben van. A fővárosi és a ferencvárosi önkormányzat már jelezte: semmit nem adnak el a kínai egyetem építkezéséhez.

Mindezek után nagy kérdés, hogy Palkovics László mit ad majd oda a kínai egyetemnek.