Előfizetés

Ellentmondásos döntések az iskolanyitás körül

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.19. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Sok szülő tartaná még inkább otthon a gyermekét, ezt az intézményvezetőknél kérelmezhetik. Párhuzamos és digitális oktatásra ugyanakkor nem lesz lehetőség.
Több százezer kisgyermek térhet vissza ma az óvodákba és az általános iskolák alsós osztályaiba, miután a kormány úgy döntött, a koronavírus-járvány harmadik hullámának tetőzése ellenére meg lehet kezdeni az oktatási-nevelési intézmények fokozatos nyitását. Sok szülő azonban bizonytalan, s inkább otthon tartaná még a gyermekét, ezt az intézményvezetőknél kérelmezhetik. A döntéshozók ugyanakkor hangsúlyozták: párhuzamos és digitális oktatásra nem lesz lehetőség. Több tankerületben ezt úgy értelmezték, hogy az online oktatás semmilyen formájára nem kerülhet sor. Egy érintett szülő jelezte: a tankerület határozottan úgy foglalt állást, hogy semmilyen digitális, online oktatást nem lehet szervezni az otthon maradt gyerekek részére. Ennek viszont ellentmond az a Népszavához is eljutott levél, amit az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós küldött az intézményvezetők részére. Ebben azt írta, hogy a párhuzamos jelenléti és digitális oktatásra vonatkozó tiltás "nem zárja ki ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy az intézmény – amennyiben erre lehetőség van – biztosítsa a jelenléti tanórába való online bekapcsolódás lehetőségét egy tanuló számára”. Érdeklődtünk az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központnál, hogy megtudjuk, legalább abban az esetben, ha egy osztály nagyobb része, esetleg az egész osztály otthon marad, meg lehet-e szervezni a távoktatást (ahogy az a karanténba került osztályoknál számtalanszor megtörtént), de válaszukban csak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az Operatív Törzs múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott beszámolóját ajánlották figyelmünkbe. Az államtitkár tájékoztatójában nincs válasz a kérdésre, csak annyit mondott, nincs lehetőség arra, hogy párhuzamosan digitálisan is folytatódhasson az oktatás. Kásler Miklós levele viszont ennek is ellentmond. Lapunkhoz több szülői jelzés érkezett arról is, hogy az iskolaigazgatóktól azt a tájékoztatást kapták: ha egy osztályból mindenki hiányzik, annak az osztálynak rendkívüli szünetet kell elrendelni, a kiesett napok pótlása pedig szombati napokon vagy június második felében – tehát a nyári szünet első heteiben – elrendelhető. Arra már nem hívták fel a szülők figyelmét, erre milyen esetekben kell sort keríteni. A köznevelési törvény szerint ugyanis nem kötelező pótolni az elmaradt órákat, erre csak akkor van szükség, ha a pótórák megtartása nélkül nem lehet teljesíteni a követelményeket. A tanév rendjéről szóló rendelet pedig azt írja: ha egy rendkívüli tanítási szünet miatt több tanítási nap kiesik, és ezeket a tanév végéig sem sikerül pótolni (például szombati tanítási napok beiktatásával) az sem akadálya a tanév lezárásának, a tanulók minősítésének, magasabb évfolyamba lépésének, az iskola ugyanis a következő tanévben is pótolhatja az elmaradt tananyagot. Mindezt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja is megerősítette. Hozzátette: arra a köznevelési törvény és a tanév rendjéről szóló rendelet sem ad lehetőséget, hogy a pótlásokra hivatkozva egyes diákoknak, osztályoknak később kezdődjön a nyári szünet. Szerinte ha ezt egy iskola meglépi, azzal törvénysértést követ el.

Rosszul járt az egyenlő bánásmód

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.19. 06:20

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Mára gyakorlatilag haldoklik az Egyenlő Bánásmód Hatóság, mivel az egykori heves tiltakozás ellenére a kormány beolvasztotta az ombudsmani hivatalba.
Távozott a munkatársak egy része, miután az addig önállóan működő Egyenlő Bánásmód Hatóságot a kormány beolvasztotta az ombudsmani hivatalba. A pénz kevesebb lett, ráadásul egyelőre a főigazgatói poszt is betöltetlen – tudta meg a Népszava. Az Országgyűlés jobboldali többsége tavaly decemberben fogadta el azt javaslatot, amely szerint Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa január 1-től átveszi az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait. A hatóság ezzel megszűnt, jogutódja az ombudsman. Az új feladatkör ellátását „elkülönült szervezeti egység segíti”, amelynek vezetője az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató. A váratlan lépés ellen civil szervezetek és ellenzéki pártok is tiltakoztak. Annak érzékeltetésére, hogy a kormány milyen széles körben folytatott egyeztetést, felidézzük: lapunk értesülése szerint az elképzelésről az ombudsmani hivatal is csak a sajtóból szerzett tudomást. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál előzőleg – Honecz Ágnes elnököt is beleszámítva – huszonöten dolgoztak. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala most arról tájékoztatta lapunkat, hogy a munkatársak közül hatan „közvetlenül a beolvadással összefüggésben” távoztak. A „feladatellátás párhuzamosságainak kiszűrése miatt” ténylegesen két hely szűnt meg (mindkettő a gazdasági területet érintette), négyen pedig nem fogadták el a számukra felajánlott állást. Kérdésünkre, hogy a hatóság addigi elnöke, Honecz Ágnes lett-e az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató, kiderült: ő is a távozók között van. Neki 2020. december 31-én lejárt a mandátuma. „Az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató kinevezése még nem történt meg” – áll a Népszavának küldött válaszban. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság tavaly 484,7 millió forint költségvetési támogatásból gazdálkodott. Idén az „Országgyűlés által a feladatellátáshoz biztosított” támogatás összege 462 millió forint – közölte az ombudsmani hivatal. Azt már mi tesszük hozzá: mindebből nem úgy tűnik, hogy az új konstrukcióval a kormány a jogvédelmet szerette volna erősíteni. Ellenkezőleg. Beigazolódni látszanak a civil szervezetek aggályai. Nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy a beolvasztás hátterében politikai bosszú áll – nyilatkozta Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője tavaly novemberben a Népszavának. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság számos ügyben állapított meg jogsértést állami szervek és kormánypárti vezetésű önkormányzatok esetében. Egyetlen állami szervként kritizálta például a transznemű emberek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvénymódosítást. A Háttér Társaság álláspontja szerint a 2003-ban létrehozott Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetésével tovább csökken a kormánytól független, a kiszolgáltatott helyzetben lévő, hátrányos helyzetű csoportok jogainak védelmét ellátó állami szervek száma. Hasonló következtetésre jutott a Magyar Helsinki Bizottság is. Az emberi jogi szervezet hangsúlyozta: azzal, hogy a kormánytöbbség betagolja a hatóságot az ombudsmani szervezetbe, egyértelműen lefokozza a diszkriminációmentesség ügyét. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra a nem elhanyagolható körülményre is felhívta a figyelmet, hogy a kormány érdemben nem indokolta, mi szükség volt az „átszervezésre”.

Vakcina után: tesztek és kétségek

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.04.19. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A háziorvosok is tanácstalanok, hogy mi a teendő, ha nem bizonyítja a védettséget az antigén-vizsgálat.
Egyre-másra kapnak nyilvánosságot – elsősorban a közösségi médiában – olyan esetek, amikor valakinél kétségessé válik, kialakult-e, megfelelő-e a koronavírus elleni védettség az oltások után. Bizonytalan volt az 77 éves budapesti férfi is, aki egy magánlaborban próbálta kideríteni, hogy két Sinopharm oltás után kialakult-e a védettsége. Mint azt lapunknak elmondta, a második oltása után 13 nappal végeztetett úgynevezett ELISA antitest-vizsgálatot. E-mailben, szombaton kapta meg a teszt eredményét, ami szerint az elvégezett antitest-vizsgálatának eredménye szerint nincs igazolható védettsége. Az eredményről megkérdezünk több szakértőt is, akik előrebocsájtották: még ez sem jelenti azt, hogy az oltás hatástalan lenne. A 77 éves férfi még szombaton levelet írt az oltásokat szervező vakcinainfo-oldalon található e-mail címre, hogy megtudja, mi a teendője a lelet ismeretében. Vasárnap kapott egy automatikus választ, amelyben türelmét kérik. A férfi e-mailben útmutatást kért háziorvosától is, aki lapzártánkig nem válaszolt neki. Ez nem meglepő, mert mint azt lapunknak Békássy Szabolcs, az országos kollegiális vezető háziorvos elmondta, egyelőre nincs hivatalos útmutatás ezekre a helyzetekre. Lapunk megkereste az eset miatt az operatív törzset és a Nemzeti Népegészségügyi Központot is, de cikkünk megjelenéséig egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ. Megkérdeztük Székely Tamást, a Kelen-kórház vezetőjét, hogy mit tehet az, aki ilyen vagy hasonló leletet kap. Azt mondta: viselkedjen úgy, mintha nem lenne védett. Azaz tartsa a távolságot, viseljen maszkot. Hozzátette: a negatív antitest-teszt ellenére az úgynevezett sejtes védettsége még működhet. Ezt Darvai László háziorvos azzal egészítette ki: a magánlaboratóriumokban végzett szerológiai vizsgálat vérben keringő tüske fehérje elleni ellenanyagok mennyiségét méri. Ez nem állandó, folyamatosan változik. A kínai vakcina viszont nem csak ezt tartalmazza, hanem a teljes elölt vírust, így az immunitás egyéb mechanizmusai is részt vesznek a vírus elleni védekezés kialakításában, azokat viszont nem méri az említett szerológiai teszt. A háziorvos arra kérdésre, hogy akkor most védettek-e azok az emberek, akiknek a védettségét nem igazolja a teszt, azt válaszolta: erre az egyetlen gyors választ az adhatná, ha valaki legyűjtené az E-térből, hogy a kínai vagy bármely más vakcinával oltottak közül hányan kerültek súlyos tünetekkel kórházba, mennyi embernek lett pozitív tesztje. Hozzátette: praxisában volt, hogy az első oltás után több megbetegedés is kialakult, ám ez a jelenség független attól, ki milyen vakcinát kapott. Súlyos eset egy alkalommal fordult elő, a második oltás után két koronavírus fertőzés jelentkezett, mindkettő közvetlenül a beadást követően, azaz a megfertőződés még védetlen szituációban történt. Egyetlen betegnek sem alakult ki azonban komoly tünete a teljes oltássorozat után. Napnál is világosabban látszik, hogy csak a teljes oltási sorozat után alakul ki teljes védettség, ezért maradjon otthon például a védettség kialakulásáig minden pedagógus – tette hozzá a háziorvos. Mint emlékezetes, Rusvai Miklós virológus a múlt héten azt mondta lapunknak: egy önkénteseken végzett reprezentatív vizsgálattal gyorsan tisztázható lenne, hogy a kínai vakcinával beoltottaknak megnyugtató-e az ellenanyag szintjük. S akinél indokolt, annak egy harmadik adagot kellene adni. Ez utóbbi kapcsán kérdésünkre Darvai László ostorosi háziorvos azt mondta: ő nem tudna adni harmadik oltást. A védőoltások ugyanis kiszámítva érkeznek, nem veheti el valakitől azért, hogy olyannak adja oda, aki fél, mert van egy negatív antitest-tesztje. Noha a kormány nem igyekszik eloszlatni az érintettek aggodalmait, úgy tudjuk, némi előrelépés várható a következő hetekben. Információink szerint ugyanis elindult egy egyetemi reprezentatív kutatás, amely a beadott oltások, köztük a Sinopharm által is kiváltott védelem bizonyosságát igyekszik meghatározni.

Sok halott, kevesebb beteg

 Az utóbbi két napban 422 újabb Covid-áldozatról adtak hírt. A hétvégén – amikor 25 ezer fölé nőtt a járvány áldozatainak a száma – Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita bejelentette: a koronavírus miatt árván maradt gyermekek megsegítésére alapítványt hoznak létre. A hétvégén jelentősen csökkent, 8445-re apadt a kórházban ápoltak száma, és kevesebben, 1051-en vannak lélegeztetőgépen is. Eddig 3,2 millió ember oltottak be legalább egyszer, 1,3 millióan pedig már a második vakcinát is megkapták.

Szerbiában van utókövetés

VIZSGÁLAT Az idősebb korosztálynál kevésbé indítja be az ellenanyag-termelést a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinája – ismerte el az oltóanyagok hatásosságát vizsgáló szerb Atomenergia Intézet (INEP) első embere, Marija Gnjatovic. Az intézményvezető a Danas című napilapnak mondta el, hogy a két dózissal beoltott 20 és 65 év közöttiek 90 százalékában mutattak ki megfelelő antitest-választ. Az idősebbek kapcsán Gnjatovic csak annyit árult el, hogy náluk némileg alacsonyabb ez az arány. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kínai szérum hatástalan lenne. "Nincs összefüggés a védőoltást követő antitest-koncentráció és a védelem között, mivel az ellenanyag csak az immunrendszer egyik eszköze" – állította. Szerbiában az INEP tízezer fős mintán követi nyomon a vakcinák hatékonyságát, a felmérésben résztvevő beoltottaknál az első és a második dózis beadása után két-két héttel, aztán pedig havi rendszerességgel vizsgálják az ellenanyag-termelés mértékét. Gnjatovic elmondása szerint az eddigi mérések azt mutatják, hogy a Szerbiában régebb óta alkalmazott oltóanyagok mindegyike – a Pfizer/BioNTech és a Sinopharm széruma, valamint az orosz Szputnyik V - védelmet nyújt a koronavírussal szemben, eddig egyetlen beoltott sem halt bele fertőzésbe. Az AstraZeneca vakcinája is hatásosnak tűnik, de az intézet egyelőre csak az első dózis utáni immunreakcióról rendelkezik adatokkal, mivel a szert csak nemrég kezdték el alkalmazni az országban. Rostoványi András

Kapcsolódó
Marad a Sinopharm-protokoll, nem lép a kormány