Nagy öngólt lőtt Moszkva

Oroszország egyenlőtlen választ adott a cseh kiutasításokra. Prága azonban további kemény intézkedéseket hozhat.

Csehország nem hagyja annyiban, hogy Oroszország vasárnap este összesen húsz személy, 16 cseh diplomata és négy nagykövetségi alkalmazott kiutasításáról döntött. Egy nappal korábban Andrej Babis cseh miniszterelnök jelentette be 18 orosz diplomata kiutasítását, miután a cseh hírszerzés kiderítette, hogy két orosz ügynök állhatott a Prágától keletre lévő vrbeticei lőszerraktáraknál történt robbantások mögött. Így akarták megakadályozni a fegyverszállítást Ukrajnának.

Martin Povejsil külügyminiszter-helyettes közölte, még nem döntöttek arról, milyen választ adjanak az orosz lépésre, de „kiegyenlíthetik” a kiutasítások számát, vagyis két további orosz diplomatát minősítenek persona non gratának. Az orosz döntés aránytalanságát mutatja, hogy miközben Prágában több tucatnyi munkatársa van nagykövetségüknek, így a cseh kiutasítások nem befolyásolják az orosz külképviselet munkáját, Csehországban a nagyköveten kívül mindössze négy diplomata maradt.

A cseh ellenzék azt követeli, hogy mind a moszkvai, mind a prágai nagykövetségen azonos számú diplomata tartózkodjon. Markéta Pekarová Adamová, a liberális TOP 09 párt vezetője közölte, a kormánynak ki kellene utasítania az összes orosz diplomatát, s el kell magyaráznia az orosz félnek, hogy a külképviseleteken a létszámmal kapcsolatban tapasztalható egyenlőtlenségnek véget kell vetni. Az oroszok jelentős prágai jelenlétét illető árulkodó adat, hogy tavaly 135-en tartózkodtak a prágai külképviseleten, jelenleg körülbelül 120-an. Olyan értesülések is szárnyra kaptak, miszerint Csehország ideiglenesen bezárja moszkvai nagykövetségét, bár vélhetően csak a legvégső esetben döntenek így.

Csehországban sokan most szembesülnek csak azzal, hogy az orosz titkosszolgálat milyen átfogó tevékenységet folytat az államban. Hirtelenjében fordult a közhangulat az oroszok ellen, ami igen rossz hír Milos Zeman elnök számára, hiszen tevékenyen segítette a Kremlt abban, hogy minél nagyobb befolyásra tegyen szert a cseh gazdaságban és a politikában.

A közhangulat gyökeres változását jelzi az is, hogy tegnap a prágai polgármesteri hivatalban arról esett szó, mit tegyenek a cseh főváros előkelő, Bubenec negyedében található, orosz kézben lévő ingatlanokkal. Mint a Deník írta, ha valaki a Bubenecben sétál, az lehet az érzése, mintha egy külföldi országban járna. Sok épület az orosz nagykövetség tulajdonában van, a külképviselet összesen harminc ingatlannal rendelkezik.

Nyilvánvaló, hogy a diplomáciai botránynak súlyos gazdasági következményei lesznek a két ország gazdasági kapcsolatait illetően. E tekintetben szintén súlyos vereség vár Milos Zemanra, aki mindent elkövetett azért, hogy a Dukovany erőmű új blokkját az orosz Roszatom építhesse. Karel Havlícek ipari és kereskedelmi miniszter azonban a Právo című lapnak leszögezte: az orosz cég ezzel kiírta magát a tenderből. Mint fogalmazott, „néhány napon belül kizárják a pályázaton való részvétel lehetőségéből". Arra a kérdésre, alvállalkozóként nem vállalhat-e szerepet a Roszatom bővítésében, az Andrej Babis pártjához, az Anóhoz tartozó politikus kijelentette: „Ez gyakorlatilag lehetetlen. A megkeresett ajánlattevők egyike sem fog együttműködni a Roszatommal.”

Elemzők szerint azonban a gazdaság más szektorait is érzékenyen érintik a fejlemények. Akár több cseh vállalat szerződését felülvizsgálhatják, kivált a gépiparból. Nagy törés azonban azért nem lehet a két ország gazdasági kapcsolataiban, mert Prága az orosz olajtól és gáztól függ. Csehország egyébként tavaly ért el 2005 óta először külkereskedelmi többletet Oroszországgal szemben, mutatott rá a Mladá fronta dnes napilapban Lukás Kovanda, a Trinity Bank vezető elemzője. Emlékeztetett arra, hogy az orosz titkosszolgálat Alekszander Litvinyenkóval, illetve Szergej Szkripallal szembeni merénylete után csökkent a kereskedelmi forgalom Nagy-Britannia és Oroszország között. A cseh-orosz kereskedelem alakulásában természetesen az Európai Unió Oroszországgal szembeni, a 2014-es krími beavatkozás után elrendelt, s azóta is érvényben lévő szankciói is hatással vannak. Elemzők szerint a botrány elsősorban a gépipari termékek exportját, az autóipart, a gyógyszeripart, a játékipart és a műanyaggyártást érintheti különösen érzékenyen.