Előfizetés

Nagy öngólt lőtt Moszkva

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.20. 06:40

Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP
Oroszország egyenlőtlen választ adott a cseh kiutasításokra. Prága azonban további kemény intézkedéseket hozhat.
Csehország nem hagyja annyiban, hogy Oroszország vasárnap este összesen húsz személy, 16 cseh diplomata és négy nagykövetségi alkalmazott kiutasításáról döntött. Egy nappal korábban Andrej Babis cseh miniszterelnök jelentette be 18 orosz diplomata kiutasítását, miután a cseh hírszerzés kiderítette, hogy két orosz ügynök állhatott a Prágától keletre lévő vrbeticei lőszerraktáraknál történt robbantások mögött. Így akarták megakadályozni a fegyverszállítást Ukrajnának. Martin Povejsil külügyminiszter-helyettes közölte, még nem döntöttek arról, milyen választ adjanak az orosz lépésre, de „kiegyenlíthetik” a kiutasítások számát, vagyis két további orosz diplomatát minősítenek persona non gratának. Az orosz döntés aránytalanságát mutatja, hogy miközben Prágában több tucatnyi munkatársa van nagykövetségüknek, így a cseh kiutasítások nem befolyásolják az orosz külképviselet munkáját, Csehországban a nagyköveten kívül mindössze négy diplomata maradt. A cseh ellenzék azt követeli, hogy mind a moszkvai, mind a prágai nagykövetségen azonos számú diplomata tartózkodjon. Markéta Pekarová Adamová, a liberális TOP 09 párt vezetője közölte, a kormánynak ki kellene utasítania az összes orosz diplomatát, s el kell magyaráznia az orosz félnek, hogy a külképviseleteken a létszámmal kapcsolatban tapasztalható egyenlőtlenségnek véget kell vetni. Az oroszok jelentős prágai jelenlétét illető árulkodó adat, hogy tavaly 135-en tartózkodtak a prágai külképviseleten, jelenleg körülbelül 120-an. Olyan értesülések is szárnyra kaptak, miszerint Csehország ideiglenesen bezárja moszkvai nagykövetségét, bár vélhetően csak a legvégső esetben döntenek így. Csehországban sokan most szembesülnek csak azzal, hogy az orosz titkosszolgálat milyen átfogó tevékenységet folytat az államban. Hirtelenjében fordult a közhangulat az oroszok ellen, ami igen rossz hír Milos Zeman elnök számára, hiszen tevékenyen segítette a Kremlt abban, hogy minél nagyobb befolyásra tegyen szert a cseh gazdaságban és a politikában. A közhangulat gyökeres változását jelzi az is, hogy tegnap a prágai polgármesteri hivatalban arról esett szó, mit tegyenek a cseh főváros előkelő, Bubenec negyedében található, orosz kézben lévő ingatlanokkal. Mint a Deník írta, ha valaki a Bubenecben sétál, az lehet az érzése, mintha egy külföldi országban járna. Sok épület az orosz nagykövetség tulajdonában van, a külképviselet összesen harminc ingatlannal rendelkezik. Nyilvánvaló, hogy a diplomáciai botránynak súlyos gazdasági következményei lesznek a két ország gazdasági kapcsolatait illetően. E tekintetben szintén súlyos vereség vár Milos Zemanra, aki mindent elkövetett azért, hogy a Dukovany erőmű új blokkját az orosz Roszatom építhesse. Karel Havlícek ipari és kereskedelmi miniszter azonban a Právo című lapnak leszögezte: az orosz cég ezzel kiírta magát a tenderből. Mint fogalmazott, „néhány napon belül kizárják a pályázaton való részvétel lehetőségéből". Arra a kérdésre, alvállalkozóként nem vállalhat-e szerepet a Roszatom bővítésében, az Andrej Babis pártjához, az Anóhoz tartozó politikus kijelentette: „Ez gyakorlatilag lehetetlen. A megkeresett ajánlattevők egyike sem fog együttműködni a Roszatommal.” Elemzők szerint azonban a gazdaság más szektorait is érzékenyen érintik a fejlemények. Akár több cseh vállalat szerződését felülvizsgálhatják, kivált a gépiparból. Nagy törés azonban azért nem lehet a két ország gazdasági kapcsolataiban, mert Prága az orosz olajtól és gáztól függ. Csehország egyébként tavaly ért el 2005 óta először külkereskedelmi többletet Oroszországgal szemben, mutatott rá a Mladá fronta dnes napilapban Lukás Kovanda, a Trinity Bank vezető elemzője. Emlékeztetett arra, hogy az orosz titkosszolgálat Alekszander Litvinyenkóval, illetve Szergej Szkripallal szembeni merénylete után csökkent a kereskedelmi forgalom Nagy-Britannia és Oroszország között. A cseh-orosz kereskedelem alakulásában természetesen az Európai Unió Oroszországgal szembeni, a 2014-es krími beavatkozás után elrendelt, s azóta is érvényben lévő szankciói is hatással vannak. Elemzők szerint a botrány elsősorban a gépipari termékek exportját, az autóipart, a gyógyszeripart, a játékipart és a műanyaggyártást érintheti különösen érzékenyen. 

Pozsony és Varsó szolidáris Prágával

Szlovákiában is komoly visszhangja van az oroszok hírszerzési botrányának. Pozsony hamar Csehország mellé állt, Zuzana Caputová államfő szolidaritásáról biztosította Prágát. Jaroslav Nad honvédelmi miniszter, a kormány legnagyobb pártja, az Egyszerű Emberek (OLANO) politikusa közölte, „itt az ideje az egyértelmű és határozott fellépésnek az orosz hírszerző hálózat ellen”. Elmondása szerint az orosz titkosszolgálatok jelen vannak és aktívak Európában. A szlovák titkosszolgálat tavalyi jelentése szerint az orosz hírszerzők megpróbáltak beszivárogni az államigazgatás szerveibe. Szolidaritását fejezte ki Csehországgal Lengyelország is, Varsó támogatta Prága döntését az orosz diplomaták kiutasításáról. Az uniós külügyminiszterek tegnapi ülésén is tárgyaltak a kérdésről, s a tárcavezetők biztosították Prágát arról, nem hagyják magára. Új oroszellenes szankciókról egyelőre nincs szó.

Több mint negyven bárányt és juhot öltek meg medvék Nyikómalomfalván

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.19. 22:00
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor / MTI
Tusnádfürdő utcáin is gyakran feltűnnek a nagyvadak.
A tusnádfürdőieknek ismét meggyűlt a bajuk a medvékkel. A nagyvadak már a medvebiztosnak hitt szemeteskonténereket is megtanulták kinyitni, és már napközben is felbukkantak a településen – írja a Székelyhon. A felszerelt villanypásztorok nem hozták el a várt eredményt. Butyka Zsolt polgármester azt nyilatkozta a portálnak, hogy a tavasz beköszöntével ismét több egyed jár be a fürdővárosba. Elmondása szerint egy másfél-két éves, fiatalabb egyed gyakorlatilag a városban él, napközben is állandóan felbukkan a forgalmasabb városrészeken is, például a központban vagy az iskola udvarán. Emellett egy hárombocsos anyamedve is rendszeres látogatója a városnak. Van még egy példány, amely naponta felbukkan a településen, ez a medve viszont kizárólag a vasútállomás környékét látogatja. A polgármester beszélt arról is, hogy a környezetvédelmi minisztériummal közösen egy olyan programba kapcsolódnának be, amelynek segítségével lecserélnék a szeméttárolókat a városban. A medvék ugyanis úgy kitanulták a jelenlegiek működését, hogy könnyedén ki tudják már nyitni. Butyka Zsolt szerint ha sikerülne kizárni azt, hogy a medvék a szeméttárolókból élelemhez jussanak, és a lakóházakhoz sem tudnak bejutni, mert szinte mindegyik villanypásztorral van felszerelve, akkor nagy valószínűséggel ritkábban bukkannának fel a településen. Szintén a Székelyhon számolt be arról, hogy több mint negyven bárányt és juhot pusztított el, illetve sebesített meg halálosan egy anyamedve bocsaival hétfőre virradóra Nyikómalomfalván. Ezzel mintegy 12 ezer lejes kárt okoztak a vadállatok a helyi közbirtokosságnak. A farkalaki polgármester, Kovács Lehel pedig azt közölte, hogy az elmúlt két hétben legalább húsz portára törtek be a medvék a községben, ebből mintegy tíz-tizenöt alkalommal kárt is okoztak a juhok, tyúkok elpusztításával.

Spanyolország megvizsgálja, hogy lehet-e kombinálni két vakcinát

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.19. 21:02

Fotó: PAU DE LA CALLE / NurPhoto via AFP
A projektben résztvevők elsőként az AstraZeneca, másodikként pedig a Pfizer/BionTech oltóanyagát kapják meg.
Vizsgálatot indít a madridi III. Károly egészségügyi kutatóintézet a koronavírus elleni két különböző típusú vakcina oltási kombinálhatóságának felmérésére – jelentette be Raquel Yotti, az intézmény igazgatója hétfőn.
A legkésőbb jövő hét elején kezdődő, CombivacS elnevezésű projektben 600 önkéntes vesz részt azon 60 év alattiak közül, akiket több mint nyolc héttel ezelőtt oltottak be az AstraZeneca gyógyszergyár vektorvakcinájával. Második oltásként ezúttal a Pfizer/BioNTech hírvivő RNS-en (mRNS) alapuló védőoltását kapják meg.

A kutatók a kombináció hatékonyságát és biztonságosságát kívánják igazolni a vizsgálattal, amelynek első eredményeit május közepére ígérik. A résztvevők utánkövetése egy évig tart majd. A tanulmány célja továbbá, hogy tudományos eredményekre alapozott döntés születhessen arról, milyen vakcinával fejezzék be több mint 2,5 millió ember oltását, akik egy dózist már megkaptak az AstraZeneca védőoltásából. Spanyolország másfél hete ugyanis megváltoztatta az AstraZeneca oltóanyagának alkalmazását, és már kizárólag a 60-69 év közötti korosztály immunizálására használja, míg korábban csak a 65 év alattiakat oltotta vele. A kormány a módosítást a nagyon ritkán előforduló vérrögképződéses esetekkel indokolta, amelyek a 60 év alatti korosztályban jelentkeztek.
– A katalán Hipra gyógyszergyár júniusban kezdi meg az új típusú koronavírus elleni saját fejlesztésű oltóanyagának klinikai vizsgálati fázisát egy barcelonai és egy gironai kórházban

– erről Elia Torroella kutatási igazgató nyilatkozott a Rac1 rádiónak hétfőn.

Elmondta: a már használatban lévő oltóanyagoktól eltérően úgynevezett rekombináns fehérjén alapuló, két dózisú vakcináról van szó, amely a tervek szerint az év végére készülhet el. Az igazgató hangsúlyozta: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyének megszerzését követően 2022-ben 400 millió adagot tudnának belőle gyártani. Az egészségügyi minisztérium legfrissebb jelentése szerint Spanyolország eddig 13,7 millió adagot kapott az európai engedéllyel rendelkező vakcinákból. Mindkét dózissal 3,41 millió embert oltottak be, ami a teljes lakosság 7,2 százalékát, a felnőtt oltandó lakosság 8,5 százalékát jelenti. A hétvégén 21 ezer új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, míg az elmúlt 24 órában több mint kétezer esetet diagnosztizáltak. A járvány kezdete óta kiszűrt fertőzések száma meghaladja a 3,42 milliót. Az utóbbi egy hétben 240-en hunytak el, a járvány halálos áldozatainak száma 77 102. Fernando Simón, a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója hétfő esti sajtótájékoztatóján megerősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a szaktárca közegészségügyi bizottsága tanulmányozza annak lehetőségét, hogy az RNS-vakcinák két dózisa közötti időt megnövelje a gyártó által ajánlott 21 napon túl.