Előfizetés

Vasműcsata fegyverszünet nélkül

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.04.19. 20:13

Fotó: Béres Márton / Népszava
Újabb cég jelenik meg az eddig is szövevényes hátterű Dunaferr körül. Befektetőnek is nevezik, ám a nagy adósságot görgető, bérmunkából vegetáló társaságra továbbra sincs vevő.
Váratlan gyorsasággal hívott összes sajtótájékoztatót hétfőre Dunaújvárosban Nagy Péter, a Dunai Vasmű jogásza, hogy tisztázza cége valós helyzetét. Azért érezte ezt szükségesnek, mert a múlt hét végén egy őrző-védőkből verbuvált csapat – arra hivatkozva, hogy a részvényesek nevében jár el - megpróbálta elfoglalni a vasművet. A rendőrség - mint arról írtunk - meggátolta az akciót, atrocitás nem történt. Nagy Péter szerint a csapatot vezető Mikó István hamis papírokkal igyekezett bizonyítani, hogy az orosz többségi tulajdonost, az állami kézben lévő Vnyesekonombankot képviseli, a magát válságmenedzsernek mondó Mikó valójában a részvények 25 százalékát birtokló ukrán kisebbségi tulajdonos nevében akarta megszerezni a céget, állította a jogász. Nagy Péter beszélt arról is, hogy felszámolási eljárás nem folyik a cég ellen, viszont naponta számos fizetési kérelem érkezik, s ezek elhárítása komoly feladat. A Dunaferr számára főképp a bérmunka ad megélhetést. A bérmunkát a bécsi székhelyű, kazah tulajdonosi hátterű, tőkeerős nehézipari cég, a Safin Gmbh biztosítja szeptember óta. A Safin hozza az alapanyagot és viszi el a Dunaújvárosban hengerelt végterméket. Annyi új fejlemény van az ügyben, hogy a bécsi cég alapítani akar egy céget Dunaújvárosban, Safin Acélipari Zrt. néven, s ezzel a részvénytársasággal tervez szerződni a Dunaferr a bérmunkára. A sajtótájékoztató után arról kérdeztük Nagy Pétert, hogy ez a közbeiktatott cég miben jelent változást (hisz a Dunaferr eddig is a Safinnak szállított, ezután is annak dolgozna), ám a jogász erre nem tudott válaszolni, azt mondta, ez nem jogi kérdés, így ez nem rá tartozik, hanem a vasmű vezetésre. Arról Nagy Péter nem ejtett szót, hogy a Safin – amint abban sokan reménykednek – megvenné a Dunaferrt, és megszabadítva a zrt.-t adósságaitól, új pályára állítaná a közvetlenül 4500 embert foglalkoztató céget. Beszéltünk Pintér Tamással, Dunaújváros jobbikos polgármesterével, s az ő információi szerint a Safin igenis gondolkodik a Dunaferr megvásárlásán. Pintér úgy tudja, hogy a kazah cég erről már a magyar kormánnyal is egyeztetett. Ám a vasmű megvételét akadályozza, hogy az orosz és az ukrán tulajdonosok konfliktusos viszonyban vannak egymással. A dolgozók felét maga mögött tudó Vasas szakszervezet vezetői – akiket tavaly ősszel elbocsátottak és kitiltottak a gyárterületről  – úgy látják, az is nehezíti a cég eladását, hogy csaknem áttekinthetetlen a Dunaferr mögött álló, offshore vállalkozásokkal átszőtt cégháló, amiképp kívülálló számára áttekinthetetlen a zrt. adósságterhe is. A Dunaferr megvétele mellett szól viszont az, hogy az acélipar világszerte tele van megrendeléssel, s míg az óriáscégek egy termékfajtából 1000-3000 tonnás megrendeléseket vállalnak csak, a Dunai Vasmű ennek tizedével is boldogul. Ez a rugalmasság, az iparág teljes vertikumának itteni jelenléte, valamint 67 éves cég remek szakembergárdája vonzó lehet egy vevőnek. Ám a gárda leépülőben, hisz a korábban 400 milliárd forintos árbevételű cég hónapok óta 30 százalékos kapacitáson vegetál, a dolgozók bére késik - így aki teheti, menekül az üzemből. Az érdekképviselet szerint félő, hogy ha a cég egy éve tartó válsága elhúzódik, akkor a vasmű elveszti értékes szakembereinek javát. A dolgozók bizonytalanságát fokozta a pénteki gyárfoglalási kísérlet. Beszéltünk Mikó Istvánnal, aki újra azt hangsúlyozta, hiteles papírokkal tudja igazolni: a többségi és a kisebbségi tulajdonos egyaránt megbízta őt a cég elfoglalásával. Ezért hamarosan újra próbálkozik, 600-800 embert mozgósítva, hogy leváltsa a vasmű őrzőit, és kitegye az irodából a céget eladósító, illegitim vezetőket, majd május 6-án megtartsák ott a zrt. közgyűlését, ami aztán új vezetőt választ a Dunaferr élére. A közgyűlést egyébként a székesfehérvári cégbírság rendelte el, mondta Mikó, s azért tették ezt, mert az ő meghatalmazását szabályosnak találták. Nagy Péter erre azt felelte, hogy megfellebbezték a döntést, és mellékelték annak bizonyítékait, hogy Mikó megbízása hamis. Aligha kérdéses, hogy vagy a vasmű vezetése, vagy pedig a céget elfoglalni akaró csoport hamis eszközökkel manipulál. A dunaújvárosiak számára érthetetlen, hogy a nyomozóhatóságok miért nem lépnek fel azzal szemben, aki törvénytelen módon harcol a vasműért. A rendőrség szerint ez egy polgári jogvita, így annak eldöntésébe nem kívánnak beleszólni. Csakhogy ez a jogvita – az újvárosiak szerint – tele van jogsértéssel, és az, hogy idáig fajult az ellentét, közvetve több tízezer ember nyugalmát, megélhetését veszélyezteti.

Újranyitás bizonytalanság és nyomás alatt

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.19. 18:36

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Feszültség, teli vagy szinte üres osztálytermek, fegyelmi intézkedések – így indult hétfőn a jelenléti tanítás.
Több mint egy hónap után visszatérhettek hétfőn az intézményekbe az óvodások és az alsó osztályos általános iskolások, de a jelenléti oktatás nem mindenhol indult zökkenőmentesen. Például a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola 16 alsós tanára közül csak egy valaki ment be az intézménybe, a többiek – a diákok nagyobb részével egyetemben – otthon maradtak és online tartották meg az óráikat. Ezt a Munka törvénykönyve 54. paragrafusára hivatkozva tették, amely egyebek mellett azt írja: a munkavállalók megtagadhatják az utasítások teljesítését, ha azok végrehajtása a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Az iskola egyik tanára lapunknak azt mondta: egyáltalán nem érzik biztonságosnak a jelenléti oktatás körülményeit, ezért nem voltak hajlandóak bemenni a tantermekbe. Nemcsak magukat, hanem a gyerekeket is féltik. Ugyanakkor az igazgató hétfő délután egyenként behívta őket, s fegyelmi intézkedéssekkel kellett szembenézniük: úgynevezett “hátrányos jogkövetkezményként” – első körben – igazgatói figyelmeztetést helyeztek számukra kilátásba, ám az iskola fenntartója, a Sárvári Tankerületi Központ közlése szerint erre végül nem került sor. Lapunknak küldött tájékoztatásuk szerint a tanárok végül – egyetlen kivétellel – "vállalták", hogy keddtől részt vesznek a jelenléti oktatásban. A tanári érdekvédelmi szervezetekhez beérkezett visszajelzések szerint hasonló esetre máshol nem került sor. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt mondta: a pedagógusok tekintetében "egy-két emberes" távolmaradásokról tudnak. A diákok esetében viszont vegyesebb a kép: a PSZ alelnöke tud olyan iskoláról, ahol az alsósok 60-70 százaléka otthon maradt. De vannak olyan intézmények is, ahol szinte teljes osztálylétszámokkal indult meg a tanítás. Totyik Tamás szerint az eddigi tapasztalatokból az látszik, hogy a jobb szociális hátterű családok tartották inkább otthon a gyermekeiket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) megbízott elnöke, Komjáthy Anna is vegyes tapasztalatokról számolt be. Ők is úgy látják, kevés olyan tanár van, aki vállalta volna a jelenléti oktatás megtagadását. Viszont tudnak olyan iskolákról, ahol a hét első napjaira tanítás nélküli munkanapokat rendeltek el, így csütörtökig az alsósoknak sem kell bemenniük. Komjáthy Anna beszámolt egy olyan esetről is, hogy az intézményvezető azt jelezte a szülőknek, nem fogadja el az online benyújtott távolmaradási kérelmet, azokat személyesen kell bevinniük az iskolába. A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György lapunknak azt mondta: vannak jó tapasztalatok, amikor az iskolák és a szülők jól együtt tudnak működni. De hallott több olyan esetet is, hogy a szülők szinte semmilyen segítséget nem kapnak. – A legrosszabb az, amikor a pedagógusok segítenének az otthon maradóknak, például a tantermi órák online közvetítésével, de ezt is megtiltották nekik – fogalmazott. Szerinte a tankerületek nagy nyomás alá helyezték a pedagógusokat és a szülőket is, egyebek mellett azzal, hogy a távol maradó diákok esetében a tanév hosszabbítását, s így nyári szünet megrövidítését helyezték kilátásba: nem egy esetben azt írták a szülőknek, hogy a kieső napokat június második felében, vagy akár július elején kell majd bepótolni.

Tanévhosszabbítás: "egyedi esetek" lehetnek

A hétfői tapasztalatokról érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), a Klebelsberg Központnál, az összes budapesti, valamint több mint húsz vidéki tankerületi központnál. Választ csak az Emmitől kaptunk, azt írták: az iskolai jelenlétre vonatkozó számokat központilag teszik majd közzé, ezért kövessük figyelemmel a tárca tájékoztatását. A tanév esetleges meghosszabbításával kapcsolatban azt közölték, ezt nem látják indokoltnak, de "egyedi esetek" előfordulhatnak. „Például ha egy intézményben a kiesett idő az egész tanévhez viszonyítva túl hosszúnak bizonyult, és a pótlásra a tanév során nincs lehetőség, akkor ez megfontolható” – írták.

A magánellátásba kényszerül sok beszédzavarral küzdő gyerek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.19. 18:06
Képünk illusztráció
Fotó: BURGER / AFP
A Hallihó Fejlesztő Központ felmérése szerint minden második megkérdezett család igénybe vesz valamilyen magánszolgáltató kínálta fejlesztési lehetőséget.
Éveket várnak diagnózisra, majd többen a magánszolgáltatókhoz fordulnak azok a szülők, akiknek a gyerekei beszédfejlődési zavarral küzdenek – derül ki a Hallihó Fejlesztő Központ felméréséből. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy
a beszédfejlődési zavar a népesség 2-3 százalékát érinti ma Magyarországon, ellátásuk mégis sok esetben megoldhatatlan állami keretek között.

A Hallihó Fejlesztő Központ 200 családot kérdezett meg, akik hasonló problémával szembesültek gyermeküknél.
  • Bár minden második családban a gyermek 2 éves korában merült fel a beszédfejlődés zavara, a diagnózisra az esetek felében 1-2 évet kellett várniuk.
  • A családok 16 százaléka ennél jóval később, a probléma észlelése után 3-5 évvel kapott csak diagnózist.
  • Az esetek 75 százalékában maga a szülő figyelt fel a gyermek beszédfejlődési problémáira, minden harmadik családban a gyerek 3 éves korában.
Viszonylag kevés esetben, de előfordul, hogy csak iskolás korban veszik észre a beszédfejlődési nehézséget.
„Minél több idő telik el fejlesztés nélkül, annál maradandóbb károkat okozhat, pszichés és szociális területen egyaránt. Kihat a tanulásra, a társadalmi beilleszkedésre és későbbiekben akár az önálló életvitelt is korlátozhatja”

– hangsúlyozta Gyapay Kinga, a Hallihó vezetője.

Megjegyezték, hogy az ellátórendszerre nézve beszédes adat, hogy minden második megkérdezett család (56 százalék) igénybe vesz valamilyen magánszolgáltató kínálta fejlesztési lehetőséget, nevelési tanácsadóba azonban csak a gyerekek alig 8 százaléka jár. A köznevelési intézménybe járó gyerekek 78 százaléka kap fejlesztést a saját intézményén belül, a családok 14 százaléka pedig kizárólag magánúton fejleszti gyermekét, állami segítség nélkül. 
Kiderült az is, hogy a magánfejlesztésre járó gyerekek szüleinek fele költ havonta erre a célra akár 40 ezer forintot is, a családok 36 százaléka 40-100 ezer forint közötti összeget, 15 százaléka pedig 100 ezer forintnál is többet.

„Olyan speciális fejlesztésekre is szüksége van ezeknek a gyerekeknek, amelyek többsége állami keretek között nem elérhető. Komoly szakemberhiány van, a pedagógiai szakszolgálat munkatársai túlterheltek, nem tudják ellátni az összes gyereket. Sajnos ezen a területen is érvényesül az, hogy akinek nincs pénze, nem jut hozzá a megfelelő szolgáltatáshoz” – magyarázta a szakember. A járvány ráadásul tovább rontott a helyzeten, hiszen a beszédfejlődés zavarait korrigáló fejlesztések egy része online nem végezhető. Ez azt jelenti, hogy több ezer gyereknek szakadt meg már másodszorra a terápiája.