Előfizetés

Gyakrabban fertőződnek meg az éjszakai műszakban dolgozók

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.20. 12:40
Illusztráció
Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
A koronavírussal kapcsolatban is megállapították, a felborult cirkadián ritmus növeli a fertőzésveszélyt.
Az éjszakai műszakban dolgozók nagyobb eséllyel kapják el a koronavírus-fertőzést, mint a nappal dolgozók – állapította meg egy nemzetközi kutatás. A kutatócsoportot vezető Yaqoot Fatima, a queenslandi James Cook Egyetem tudósa kiemelte, a megfertőződés kockázata duplája volt. A Journal of Sleep Research című folyóiratban publikált tanulmány 500 ezer ember adatain alapult, akik a brit Biobank-programba jelentkeztek. A program önkéntesek orvosi és genetikai adatait gyűjti össze. Fatima az ausztrál Brisbane Timesnak adott interjújában felidézte: jól ismert tény, hogy az éjszakai műszak felborítja az emberek cirkadián (élettani napszaki) ritmusát, és ez potenciálisan fertőzésveszélynek teszi ki őket. „Más kutatók már felvetették, hogy az éjszakai műszakos munka következtében kialakuló cirkadiánritmus-zavarok hajlamosabbá tehetik az embert a Covid-19-ben történő megbetegedésre. Ezt a csökkent melatoninszint és a gyenge immunválasz okozhatja” – mondta Fatima. Hasonló kutatások más országokban, köztük az Egyesült Államokban is folynak. Fatima hozzátette, hogy várakozásaik szerint azok is hasonló eredményre jutnak majd. Ha a megállapításaik egyértelművé válnak, az remélhetőleg befolyásolni tudja majd a döntéseket például a vakcinázás prioritásairól – hangsúlyozta a kutató. 

A közfelháborodás miatt lefújták a 10 ezer résztvevős tesztpartit Hollandiában

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.20. 10:54
Illusztráció
Fotó: ADRIA PUIG/Anadolu Agency / AFP
Orvosok, ápolók, vendéglátósok és tudósok is annak az eseménynek a lemondására szólítottak fel, amely egy kutatóprogram részeként azt vizsgálta volna, mennyire biztonságosak a nagyszabású rendezvények a koronavírus-járvány idején.
Közfelháborodást váltott ki Hollandiában az a szombatra tervezett tízezer fős tesztparti, amellyel azt akarták megállapítani, hogy mennyire biztonságosak az ilyen nagyszabású rendezvények a koronavírus-járvány idején. Breda város önkormányzata hétfőn visszavonta a rendezvényre adott engedélyét, mondván nem lehet biztonságosan megtartani azt. Korábban orvosok, ápolók, vendéglátósok, kutatók szólítottak fel a tesztparti lemondására. Az általuk kezdeményezett felhívást már több mint 350 ezren írták alá. A népszerű 538 Rádió kapott engedélyt arra, hogy az ország déli részén lévő Bredában megszervezze a rendezvényt, amely része lenne a Fieldlab kutatóprogramnak a biztonságos rendezvényszervezésről. Eddig ebben a programban rendeztek már konferenciát, színházi előadást, futballmeccset és popkoncertet. A résztvevőknek negatív koronavírustesztet kellett volna felmutatniuk. Bár kutatási célból szervezték a rendezvényt, az orvosokat felháborította a kezdeményezés. „Tízezer fős partit rendezni 400 méterre egy Covid-19-ben szenvedőkkel teli kórháztól, a betegek és a kórházi személyzet arculcsapását jelenti” – hangoztatták. Tudósok is megkérdőjelezték egy ilyen kutatás tudományos előnyeit. Politikusok arra hívták fel a figyelmet, hogy lehetetlen több ezer bulizót ellenőrzés alatt tartani. Hollandiában december közepe óta szigorú korlátozásokkal próbálják feltartóztatni a koronavírus-járvány terjedését, de az esetszámok még mindig magasak, a kórházak és az intenzív osztályok túlterheltek. A százezer emberre jutó fertőzöttek száma a közelmúltban majdnem elérte a 300-at egy hét alatt. 

Elhagyott múzeumok

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2021.04.20. 08:00

Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
Világszerte 77 százalékot esett a művészeti múzeumok látogatottsága – derül ki egy felmérésből.
Tavaly a világ száz legnépszerűbb művészeti múzeumának látogatottsága 77 százalékkal csökkent – derül ki a The Art Newspaper portál éves felméréséből. Megdöbbentő eredmény, hogy a 280, adatot szolgáltató múzeum az év során a megszokott nyitvatartási rendhez képest átlagosan további 145 napig volt zárva, mely összességében 41 ezer napot jelent, vagyis több mint egy évszázadnyi látogatás hiányzott a tavalyi évből. A felmérés megemlíti, hogy tavaly, amikor Wuhanban napvilágra kerültek a coviddal kapcsolatos jelentések, a város január végi lezárásával a Wuhani Tartományi Múzeum munkatársai az intézmény területéről nem mozdulhattak el, így kempinget alakítottak ki, és gondoskodtak a gyűjteményről annak január 23-tól június 13-ig tartó zárvatartása alatt. A kutatás második helyén a Pekingi Nemzeti Múzeum áll 1,6 millió látogatóval, mely január 25-től három hónapra bezárt, amikor a pekingi hatóságok lemondták a kínai újévi ünnepségeket. Az újranyitást követően a maximális kapacitása eleinte 90 százalékkal csökkent – a potenciális napi 30 ezerről 3000 látogatóra –, de az év során fokozatosan enyhült a helyzet, augusztusban naponta 8000 látogató érkezett. Ázsia második leglátogatottabb múzeumát, a japán Kanazawában található Kortárs Művészetek 21. Századi Múzeumát tavaly 971 ezren látogatták meg. Európát tekintve a felmérésbe került múzeumok átlagosan további 112 nappal voltak zárva a megszokott nyitvatartási rendhez képest. Míg 2019-ben csaknem 83 millió ember kereste fel a legjobb száz európai múzeumot, addig 2020-ban csupán 24 millió. Mindez összefügg azzal, hogy tavaly a nemzetközi turizmus meredeken visszaesett, különösen a jövedelmező nyári hónapokban. Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) jelentése szerint Párizst tavaly nyáron az átlagos turistaszámának csak 5 százaléka látogatta, a három fő művészeti múzeuma – a Louvre, a Pompidou Központ és a Musée d’Orsay – látogatottsága összességében 73 százalékkal esett, a 2019-es 16,5 millióról 4,5 millióra. A Louvre gyűjteményét körülbelül 2,7 millióan nézték meg, ami a 72 százalékos csökkenés ellenére a felmérés leglátogatottabb múzeuma lett. Az első helyezés elnyerésében sokat segített azonban a nagy népszerűségnek örvendő, februárban zárult Leonardo kiállítás, mely naponta több mint tízezer látogatót vonzott, és a múzeum eddigi leglátogatottabb tárlata volt. Ennek ellenére a Louvre körülbelül 90 millió euró veszteséget jelentett 2020-ban.
A turizmus és a lezárások Spanyolországot is komolyan sújtották, a madridi Prado 76, míg a Reina Sofia 72 százalékos esést mutatott. Eközben Olaszországban a Vatikáni Múzeumok 81, a firenzei Uffizi Képtár 72, az Akadémia Galéria látogatottsága 81 százalékot csökkent. Az Egyesült Királyságban a londoni Tate Modern volt a leglátogatottabb, ráadásul megelőzte a British Múzeumot, amiben szerepet játszott, hogy utóbbi 208, míg előbbi 173 napig volt zárva. A szigetország esetében szintén fontos tényező a turizmus, a 2019/20-as pénzügyi évben a British Múzeum közönségének 77 százaléka külföldi volt, míg ez a szám a londoni Nemzeti Galéria esetében általában „hatvan százalék körüli” egy szóvivő szerint. Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalának ideiglenes adatai továbbá azt mutatják, hogy 2020 második negyedévében, az első lezárások idején a tengerentúli lakosok látogatásainak száma 96 százalékkal csökkent 2019 azonos időszakához képest. Az Egyesült Államok a látogatások terén változatos képet mutat, hiszen minden államnak megvannak a saját biztonsági protokoljai és szabályai a társadalmi távolságtartásra vonatkozóan. Volt olyan múzeum, amelyik a megszokott rendhez képest 75, míg más 293 napig tartott zárva. New York négy óriásmúzeuma— a Metropolitan Museum of Art, a Museum of Modern Art, a Whitney Museum of American Art és a Solomon R. Guggenheim Museum — 2,2 milliós látogatottságot ért el, míg 2019-ben 11 milliót. A pandémia a legsúlyosabban a Guggenheim Múzeumot súlytotta, mely 88 százalékos csökkenést tapasztalt. Míg ugyanis sok New York-i múzeum körülbelül hat hónapig volt zárva, addig a Guggenheim több mint hét hónapon át, és csak 25 százalékos kapacitással nyitott újra.

Segítség a kulturális ágazatoknak

Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament a tagállamokkal együttműködve mindent elkövet annak érdekében, hogy válság által sújtotta szektorok – így a kulturális ágazatok: például színházak, fesztiválok, zeneművészeti előadók, cirkuszok – a lehető leggyorsabban talpra állhassanak a járvány után – írta a cirkuszi világnap alkalmából kiadott közös közleményében Mariya Gabriel, az EB Innovációért, Kutatásért, Kultúráért, Oktatásért és Ifjúságért felelős biztosa, valamint Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, a Cirkusz Világszövetség nagykövete. Ehhez a megfelelő pénzügyi alapok és eszközök rendelkezésre állnak - olvasható a közleményben.