Előfizetés

Óriási einstand készül a Várban

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.21. 06:20

Fotó: Népszava
Már készül a várnegyed lakásainak eladását lehetővé tévő törvényjavaslat. Az I. kerületi önkormányzat jelentős vagyonvesztéstől tart.
„A kormány álláspontja változatlan, ahol nem fűződik érdek a lakások állami vagy önkormányzati tulajdonban tartásához, ott indokolt lehetővé tenni a bérlők számára a vásárlást a műemlékvédelmi szempontok megtartásának kötelezettségével. Az ezt lehető tévő törvényjavaslaton Böröcz László országgyűlési képviselő dolgozik, amely a Várban található ingatlanokra is kiterjed majd” – válaszolta a Népszavának a Miniszterelnökség. A tárcát azért kerestük meg, mert már hónapokkal ezelőtt belengették a vári lakások privatizációját. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter februárban jelezte: helyes és sikeres programnak tekinti a rendszerváltás utáni lakásprivatizációt és nem lát okot a Várban található ingatlanok esetében a különbségtételre, a tiltás fenntartására. Böröcz László március közepén konzultációt indított a budavári önkormányzati lakások ügyében. Mint írta, a bérlők igényeire alapozva kezdeményezi a lakástörvény módosítását. Az itt élők szondázása azért is pikáns, mert mint emlékezetes, az utóbbi években – a 2019-es helyhatósági választás előtt, amikor még fideszes volt a kerület vezetése – számos kormánypárti potentát szerzett magának bérleményt a Várban. A kérdőívek kitöltésére Böröcz meglehetősen szűk határidőt adott, hiszen az érintetteknek április 10-ig volt lehetőségük a véleménynyilvánításra.  De nekik legalább volt. V. Naszályi Márta (Párbeszéd), a kerület polgármestere ugyanis hiába kereste meg levélben az országgyűlési képviselőt, nem kapott választ. Az ellenzéki kerületvezető nem tartja elfogadhatónak, hogy az önkormányzatra súlyos kötelezettséget rovó, jelentős vagyonvesztéssel járó törvénymódosítást a kerület választott képviselőinek megkérdezése nélkül dolgozza ki a kormány. Ez egyébként ellentétes Gulyás Gergely ígéretével is, aki az ügyben tartott korábbi egyeztetésükön arról biztosította V. Naszályi Mártát, hogy ki fogják kérni a kerület véleményét a jogszabálytervezettel kapcsolatban. Erre egyelőre nem került sor. A kancelláriavezető V. Naszályi Mártának adott korábbi tájékoztatása szerint a vári lakások eladásakor az 1993-ös lakástörvény szabályait szeretnék alkalmazni azzal a megkötéssel, hogy a kedvezmények mértékénél figyelembe vennék azt is, ki mióta lakik a bérleményben. A fentiek alapján előfordulhat, hogy a vári ingatlanok valós értékük töredékéért cserélnek gazdát, hiszen a rendszerváltás utáni tömeges lakásprivatizáció esetén nem volt ritka, hogy a becsült érték 15 százalékáért keltek el az ingatlanok, ráadásul 20-25 éves kamatmentes részletfizetéssel. Ha most is így történne, akkor ez jelentős vagyonvesztést okozna a kerületnek – hangsúlyozta V. Naszályi Márta a Népszava kérdésére. A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérlakások kiárusításának egyik célja akkor az volt, hogy az önkormányzatok megszabaduljanak a lakások kezelhetetlen nagyságú felújítási és karbantartási gondjától. Ez a vári lakások esetében nincs így, ezért nincs is szükség az elidegenítési tilalom átgondolatlan és egyeztetés nélküli feloldására. V. Naszályi ennél sokkal jobb megoldásnak tartja a helyi bérlakásrendelet készülő módosítását, amely véleménye szerint korrekt, egységes és méltányos feltételeket szabna a bérlőknek a mostani beragadt szokásjogokkal szemben. A budavári lakások privatizációját tiltó határozat feloldásával ezer műemléki ingatlan kerülhetne a piacra, ezek együttes értéke elérheti az 50-100 milliárd forintot. (A Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érinthet, de a kerületben akár 1400-at is.) A budai Várnegyed önkormányzati bérleményei nem csupán elhelyezkedésük, hanem szokásjogi helyzetük és törvényi szabályozásuk miatt is különlegesek. A lakástörvény biztosította kedvezményes vásárlási feltételek ugyanis csak megkötésekkel voltak érvényesek a műemléképületben lévő lakásokra. A budavári helyzetet tovább cifrázta a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1994-ben kelt határozata, amely a Várnegyed lakásait az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának részévé tette – mondta korábban V. Naszályi a Népszavának. A polgármester nem igazán látja, miként lehetne felülírni az 1994-es határozatot, de ha ez mégis megtörténik, akkor sem tartja valószínűnek, hogy a kerület önszántából valamennyi „örökbérletű” lakását értékesítené. A tömeges privatizáció ugyanis nagy arányú lakosságcserét, befektetői körök általi felvásárlást eredményezhetne a budai Várban, amit nem tart kívánatosnak. Böröcz László a Magyar Nemzetnek korábban azt mondta, hogy még a parlament tavaszi ülésszakában be szeretné nyújtani a törvénymódosítási javaslatot. 

Több tankerületben gátolják a távoktatást

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.21. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A tanárok és diákok több mint egy évig dolgoztak digitális tanítási módszereken.
Több tankerületi iskolában továbbra sem engedik a pedagógusoknak, hogy azoknak az alsós gyerekeknek, akiket a hétfői nyitás ellenére otthon tartanak a szüleik a járványhelyzet miatt, a minimálisnál több segítséget nyújtsanak. Egy budapesti apuka felháborodottan mesélte a Népszavának: az elmúlt egy évben iskolájukban több jó gyakorlat is kialakult a digitális távoktatás terén, ezeket most mégsem használhatják sem a tanárok, sem az otthon maradó diákok és szüleik. – Én nem engedtem iskolába az elsős és a másodikos gyerekemet. Ezért most csak a hivatalos KRÉTA rendszerben kaphatunk valamennyi tananyagot, ami teljesen alkalmatlan a digitális oktatásra – mondta. Tudomása szerint mindkét osztályból, ahova a gyerekei is járnak, a diákok mintegy fele hiányzik, a tanítóknak mégis megtiltották, hogy a korábbi digitális megoldásokat, online felületeket használhassák. – Nemcsak hogy segítséget nem kaphatunk, de még osztályozni sem szabad az otthon maradt gyerekeket. Kinek az érdeke ez? Ez már konkrétan az embertelenség kategóriája – fogalmazott. A lapunknak nyilatkozó édesapa panasza nem egyedi, a Szülői Hang Közösséghez is rengeteg hasonló visszajelzés érkezett. Sokan számoltak be arról, hogy a pedagógusok semmiféle online oktatást nem végezhetnek. Vannak azonban jó példák is: nem egy szülő arról számolt be, hogy iskolájukban online órákat is tartanak a távol maradóknak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint hétfőn az óvodások 60 százaléka, az alsósok 75 százaléka jelent meg az intézményekben, miután a kormány úgy döntött, hogy számukra veszélytelen az óvodák, iskolák kinyitása. A döntés ellen több tanári, szülői és diákszervezet tiltakozott.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az óvodás és az alsós korosztály összlétszáma 687 ezer fő, az Emmi számai alapján pedig könnyen kiszámítható, hogy összességében 32 százalékuk - több mint 221 ezer óvodás és kisiskolás gyermek – maradt otthon. A Szülői Hang Közösséghez rengeteg visszajelzés érkezett a hétfői iskolanyitásról. Volt olyan szülő, aki arról írt, kérelmezte gyermeke otthon maradását, de még választ sem kapott. Ennek ellenére engedély nélkül is otthon tartotta a gyermekét. Vannak azonban jó példák is: nem egy szülő arról számolt be, hogy iskolájukban online órákat is tartanak a távol maradóknak, vagy legalább azt engedélyezték, hogy a jelenléti órákba online bekapcsolódhassanak az otthon maradók is. Az eltérő gyakorlatokra a kormányzat ellentmondásos tájékoztatása miatt kerülhetett sor. Az iskolák, óvodák megnyitásáról szóló kormányrendelet tiltja, hogy párhuzamosan jelenléti és online oktatás is legyen az intézményekben. Az Emmi minisztere, Kásler Miklós ugyanakkor arról írt az intézményvezetőknek címzett levelében: ez "nem zárja ki ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy az intézmény – amennyiben erre lehetőség van – biztosítsa a jelenléti tanórába való online bekapcsolódás lehetőségét egy tanuló számára". Lapunk többször is kereste a Klebelsberg Központot azzal kapcsolatban, pontosítsák, hogyan kell értelmezni a szabályokat, hogyan kell eljárniuk a tankerületeknek, de tájékoztatást eddig nem kaptunk.

Főhajtás az áldozatokért

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.04.20. 20:24

Fotó: Béres Márton / Népszava
Hatalmas veszteségekről, családi tragédiák tömegéről kell megemlékeznünk - mondta Szabó Tímea (Párbeszéd), az ellenzéki pártok közös megemlékezésén a budapesti Kossuth téren.
A pártvezetők főhajtással emlékeztek a koronavírus járványban elhuny 25 ezer áldozatról, a számot mécsesekkel formázták a Parlament épülete előtt. Kérdésünkre Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke hangsúlyozta, hogy a járvány kezdete óta az Orbán-kormány egyetlen alkalommal sem emlékezett meg az elhunytakról, "sőt, igyekszik elhallgatni, elfedni a tragikus számokat". A megemlékezésen részt vett Jakab Péter (Jobbik), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet (LMP), valamint Gyurcsány Ferenc (DK). - Kilencezer áldozata volt már a járványnak, mikor még egyetlen oltóanyag sem volt - bírálta az MSZP társelnöke a kabinet járványkezelését, utalva arra, hogy a kormány az oltások óta az ellenzékre próbálja hárítani a felelősséget az elhunytakért.