Előfizetés

Biden szerint elsöprőek a bizonyítékok George Floyd halála ügyében

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.20. 21:31

Fotó: CHRISTOPHER MARK JUHN / AFP
Az elnök hétfőn felhívta a Floyd-családot, miután az esküdtszék tagjait elkülönítették és megkezdték a tanácskozást.
Imádkozik azért, hogy a helyes ítélet szülessen a George Floyd halálának előidézésével vádolt rendőr, Derek Chauvin ügyében – jelentette ki újságíróknak Joe Biden amerikai elnök kedden a Fehér Házban. 
– Imádkozom, hogy az ítélet a helyes ítélet legyen. A bizonyítékok szerintem elsöprőek

– fogalmazott az elnök, aki arról is beszélt, hogy hétfőn telefonon beszélt Floyd családjával.

– Megismertem George családját. Jó család. Békét és nyugalmat követelnek, függetlenül attól, hogy mi lesz az ítélet – tette hozzá Biden. Rövid nyilatkozata alatt az elnök többször megismételte, hogy csak azért beszél az ügyről, mert az esküdtszéket már elkülönítették. – El tudom képzelni, hogy milyen nyomás van rajtuk és mennyire szoronganak, ezért megvártam, amíg az esküdteket elkülönítették, és ezután hívtam fel őket (a Floyd-családot) – magyarázta Biden. – Semmit sem akartam erről mondani, ahogyan Philonise mondta ma a televízióban, ez egy privát beszélgetés volt. George Floyd öccse, Philonise Floyd az NBC amerikai televíziónak kedd reggel adott interjújában elmondta, hogy az elnök hétfőn felhívta a Floyd-családot, miután az esküdtszék tagjait elkülönítették és megkezdték a tanácskozást. Nem Biden az egyetlen demokrata párti politikus, aki a per lezárása előtt arról beszélt, hogy milyen ítéletet vár. Maxine Waters demokrata párti képviselő szombaton csatlakozott egy tüntetéshez, amely egy külvárosi rendőrőrsnél zajlott, ott, ahol egy héttel ezelőtt igazoltatás után egy rendőr lelőtt egy közlekedési szabálysértés miatt megállított afroamerikai fiatalt. Waters a tüntető tömeg előtt felszólalva azt mondta: azt akarja, hogy gyilkosság miatt ítéljék el Chauvint. Nyilatkozatával kapcsolatos kérdésre válaszolva a képviselőnő azt hangoztatta, hogy a tüntetőknek ellenkező esetben az utcán kell maradniuk, aktívabbaknak és konfrontatívabbaknak kell lenniük, hogy ők (a bírók) is tudják, hogy (a tüntetők) mit értenek a dolgok alatt. A Chauvin-pert vezető bíró, Peter Cahill visszataszítónak nevezte hétfőn, hogy Waters halálos ítéletet követelt az egyelőre még bűnössé sem nyilvánított vádlottra. A bíró úgy fogalmazott:
„a jogállamiság és a bíróság iránti tiszteletlenség, ha egy megválasztott képviselő a per kimenetelével kapcsolatos nyilatkozatot tesz, amikor az esküdtszék éppen döntéshozatalra ült össze”.

Ilhan Omar, minnesotai demokrata párti képviselőnő Minneapolis egyik elővárosában kedden újságíróknak arról beszélt: nem is kérdéses, hogy Chauvin ne az elkövetett bűncselekménynek megfelelő büntetést kaphatna. – Remélhetőleg a verdikt hamarosan megszületik és a közösségben megkezdődhet a gyógyulási folyamat – fogalmazott a szomáliai származású Omar. A 45 éves volt rendőr, Derek Chauvin ellen gyilkosság miatt emeltek vádat. Tavaly május 25-én, egy rendőri intézkedés során Minneapolisban perceken keresztül térdelt az afroamerikai Floyd nyakán, és ezzel a vád szerint a férfi halálát okozta. Később a nyilvánosságra hozott boncolási jegyzőkönyvből kiderült, hogy az áldozat szívbetegségben és az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedett, továbbá a szervezetében rengeteg kábítószer is volt. Az esetnek nagy visszhangja volt az Egyesült Államokban. Minneapolisban és számos más amerikai nagyvárosban hetekig tartó tüntetéseket tartottak a rendőri brutalitás és fajgyűlölet ellen, de más országokban is voltak tüntetések. A Minneapolisban zajló perben hétfőn hangzottak el a vád és a védelem záróbeszédei. A tárgyalás után a hat fehér és hat afroamerikaiból álló esküdtszék már hétfőn este megkezdte a tanácskozást. Ez szakértők szerint akár napokig is eltarthat. Az esküdtek addig nem érintkezhetnek a külvilággal, és Peter Cahill bíró arra kérte őket, hogy ne nézzenek híradásokat sem. Az elmúlt napokban a Nemzeti Gárda több mint háromezer tagja más rendfenntartókkal együtt elözönlötte Minneapolis utcáit. Az AP amerikai hírügynökség hétfői helyszíni jelentése szerint a város egyes helyszínei szinte már rendőrállami állapotokra emlékeztetnek, a hatóságok szögesdrótot, beton úttorlaszokat és összeláncolt kordonokat helyeztek el a belvárosi utcákon, hogy szükség esetén gyorsan el tudják keríteni a bírósági épületet.

Romániából percenként legalább 50-70 PET-palack úszik át Magyarországra a Tiszán és a Szamoson

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.20. 20:43

Fotó: Shutterstock
A Máramaros megyei tanács alelnöke szerint mozgó gátakat kellene létrehozni a két folyón, amelyek legalább fenntartanák a vízbe dobott hulladékok egy részét.
Olyanok vagyunk, mint a rossz felső szomszéd egy tömbházban, aki mindig eláztat: mi a magyar szomszédokat folyamatosan elárasztjuk szeméttel – közölte Radu Trufan, a Máramaros megyei tanács alelnöke a Főtér tudósítása szerint. Úgy tudja, hogy Romániából percenként legalább 50-70 PET-palack úszik át Magyarországra a Tiszán és a Szamoson, amit nagy szégyennek tart Radu Trufan. Trufan szerint nem ártana mozgó gátakat létrehozni a két folyón, amelyek legalább fenntartanák a vízbe dobott hulladékok egy részét. A portál emlékeztetett arra, hogy Áder János köztársasági elnök tavaly levélben kérte román kollégáját, Klaus Iohannist és Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt, vessék latba befolyásukat azért, hogy megnyugtató megoldást találjanak a két ország területéről a folyókon keresztül Magyarországra áradó szemét ügyében.

Nem a tüntetők, hanem szélütések okozták a Capitoliumot védő rendőr halálát

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.20. 19:16

Fotó: ERIN SCHAFF / AFP
Brian Sicknick boncolásakor nem találtak bizonyítékot arra, hogy az ostromlók által ráfújt vegyszerek váltottak volna ki nála végzetes reakciót.
Nem tüntetők, hanem szélütések okozták Brian Sicknick rendőrtiszt halálát, amikor az amerikai törvényhozás épületét védte januárban az erőszakos tüntetőktől – jelentette be a washingtoni orvosszakértői hivatal hétfőn este. Sicknick a január 6-i zavargások másnapján vesztette életét, és a capitoliumi rendőrség által akkor kiadott jelentések szerint tüntetők vegyszerrel fújták le, mire a 42 éves rendőrtiszt összeesett és másnap elhunyt. A hónapokig tartó részletes nyomozás nem igazolta ezt a feltételezést. A washingtoni orvosszakértői hivatal munkatársa, Francisco Diaz igazságügyi orvosszakértő – a The Washington Post című lapnak nyilatkozva – közölte, hogy a rendőrtiszt halálát nem külső beavatkozás okozta, hanem két, egymást követő szélütés (sztrók). Hozzátette: a rendőrtiszt boncolása során nem találtak bizonyítékot arra, hogy vegyszerek váltottak volna ki nála végzetes reakciót. Diaz ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy
a január 6-i események „szerepet játszottak (Sicknick) állapotának alakulásában”.

Az adatvédelmi jogszabályok miatt azonban arról nem adhatott tájékoztatást, hogy a rendőrnek voltak-e már korábban is egészségi problémái. Brian Sicknick egyike volt annak az öt embernek, akik életüket vesztették, amikor Donald Trump volt amerikai elnök szimpatizánsai január 6-án megrohamozták a Capitoliumot, azt követően, hogy Trump nagygyűlést tartott a közelben. A törvényhozásban a novemberi elnökválasztás eredményét készültek hitelesíteni. A volt elnök ellen a demokrata többségű képviselőház lázadás szítása miatt alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított, a Capitolium megtámadása előtti nagygyűlésen mondott, gyújtó hangú beszédére hivatkozva. Trumpot végül – az eljárás végén – a szenátus felmentette. A múlt hónapban két férfit tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy ők támadták meg Sicknick rendőrtisztet és ártalmas vegyszerrel fújták le. Az ügyészek és az igazságügyi orvosszakértő azonban nem bizonyította az összefüggést a rendőr halála és a ráfújt szer között. Ennek megfelelően a 32 éves Julian Elie Khatert és a 39 éves George Pierre Taniost a rendőrtiszt halálával nem vádolják, de más vádpontokban (például szövetségi tisztségviselő megtámadásában, fizikai erőszakban, majd a nyomozás akadályozásában) továbbra is büntető eljárás folyik ellenük. A Capitolium elleni támadás miatt egyébként eddig több mint 400 ember ellen emeltek vádat. A The New York Times című amerikai napilap az egyik februári riportjában – a bűnüldöző szervek jelentésére hivatkozva – még arról számolt be, hogy Sicknicket leütötték tűzoltó készülékkel, de ezt a cikket később javították. A capitoliumi rendőrség később azt közölte, hogy kollégájuk az épület védelmezése közben összeesett a sérülései következtében. Az igazságügyi orvosszakértői jelentés nyilvánosságra hozatala után a Capitolium rendőrsége nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta: elfogadják az orvosszakértői megállapításokat, de ez nem változtat azon a tényen, hogy Sicknick kötelessége teljesítése közben hunyt el, amikor bátran védte a Kongresszust és a Capitoliumot. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) belföldi terrorcselekménynek minősítette a január 6-ai támadást. Christopher Wray, az FBI igazgatója, az amerikai törvényhozás felsőházának igazságügyi bizottsága előtt azt mondta, hogy az ostrom bűnözői magatartás volt.