Fekete nőként nem hittem volna, hogy ezt valaha megélem – mondta örömkönnyeivel küzdve az MSNBC televíziónak egy 91 éves asszony a washingtoni Black Lives Matter Plazán, azaz a Számítanak a Fekete Életek terén. Kedd délután az Egyesült Államok sok városában tört ki spontán örömünnep annak hírére, hogy az esküdtszék Minneapolisban bűnösnek nyilvánította Derek Chauvin volt rendőrt, aki tavaly fényes nappal, a járókelők szeme láttára és tiltakozása közepette addig térdelt George Floyd nyakán, amíg az meg nem fulladt.
A mobiltelefonokkal készült felvételek alapján kétség sem fért hozzá, hogy a fehér rendőr brutális kegyetlenséggel járt el és figyelmen kívül hagyta levegőért könyörgő fekete áldozata segítségkérését. Az eddigi joggyakorlat alapján azonban így sem lehetett biztosra venni Chauvin elítélését. A tavaly májusban történtekről szóló első hatósági közlemény még úgy fogalmazott, hogy Floyd „rendőri intézkedés közben bekövetkezett egészségügyi incidens” miatt vesztette életét.
A hét nőből és öt férfiből, hat fehér, négy fekete és két vegyes rasszú személyből álló esküdtszék alig tíz órán át tanácskozott. Már ebből is tudni lehetett, hogy elfogadták a vád végső érvét: Higgyenek a szemüknek! Végül három különböző, bár egymást részben átfedő jogcímen is bűnösnek mondták ki a 45 éves rendőrt. A „másodfokú gyilkosság” az emberi élet nem szándékos kioltása fizikai támadással, a „harmadfokú gyilkosság” ugyanez, nyilvánvalóan veszélyes módon, gondatlanul figyelmen kívül hagyva a fenyegetett emberéletet, míg az „emberölés” az emberi életre szükségtelen kockázatot jelentő, a halál vagy súlyos testi sérelem okozására alkalmas tudatos cselekvés. Ezek egyike sem jelenti azt, hogy Chauvin szándékosan akarta volna megölni Floydot.
A bíró nyolc hét múlva hirdeti ki a büntetést. Jogi szakértők 12 és fél év körüli börtönre számítanak, bár az ügyészség a büntetési irányelvekben meghatározottnál hosszabb szabadságvesztést kért, mert a rendőr gyermekek szeme láttára követte el tettét. A védők fellebbezhetnek, így az ügy még évekig húzódhat, bár Chauvint a tárgyalóteremből már bilincsben vezeték el. A gyilkosságban közreműködő három másik rendőrt külön eljárásban vonják felelősségre.
A 46 éves George Floyd halála nyomán tavaly új erőre kapott és végigsöpört az Egyesült Államokon az afrikai származású amerikaiakat sújtó rendőri erőszak miatt indult Számítanak a Fekete Életek (BLM) mozgalom tüntetéshulláma. Bár a megmozdulások többsége békés volt, gyújtogatások és fosztogatások is előfordultak. Egyedül Minneapolisban mintegy ezer épületben keletkezett kár.
Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök az ítélethirdetést követően felhívta George Floyd családját, hogy újra kifejezzék együttérzésüket és egyben a gyilkos felelősségre vonása miatti elégedettségüket. Biden a Fehér Házból a szélesebb közvélemény felé üzenve azt mondta, hogy az ítélet nagy lépés lehet a rasszizmus elleni harcban, de ennyi még nem elég, George Floyddal nem halhatnak meg az utolsó szavai is, az hogy „nem kapok levegőt”. Az elnök támogatja a Floyd nevét viselő rendőrségi reformtervet, amely rengeteg más mellett megkönnyítené a rendőrök felelősségre vonását, előírná a testkamerák általános használatát, korlátozná a katonai felszerelések átadását a rendőrségeknek és megtiltaná az életveszélyes fojtófogásokat. Az Egyesült Államokban 18 ezer eltérő felszerelésű és belső szabályzatú helyi rendőrség van, amelyek különböző módszereket oktatnak és írnak elő a rendőröknek.
