Ígért és fenyegetőzött az orosz elnök évértékelő beszédében

A hatóságok semmit sem bíztak a véletlenre - a Navalnij melletti, délutánra tervezett tüntetés szervezőit már reggel letartóztatták.

Moszkva jó viszonyt akar fenntartani mindenkivel, beleértve azokat az országokat is, akikkel az utóbbi időben ez nem igen sikerült. Ezért nem is kíván válaszolni egyes országok barátságtalan lépéseire, mondta Vlagyimir Putyin elnök szerdán, az immár 17. alkalommal megtartott, a nemzet állapotáról szóló évértékelő beszédében az orosz törvényhozás előtt. Az orosz visszafogottságot és mértéktartást hangsúlyozó Putyin azonban gyorsan fenyegető hangnemre váltott és figyelmeztette a „kollektív Nyugatot”, hogy ha valaki Moszkva jó szándékát a gyengeség jeleként értelmezi, és az összes híd felégetésére szánja rá magát, akkor tudnia kell, hogy Oroszország válasza aszimmetrikus, gyors és kemény lesz. Igaz, azt is megígérte, hogy országa a nemzetközi jog keretei között fogja megvédeni érdekeit.

Putyin a Dzsungel könyvéből vett hasonlatokkal nehezményezte, hogy szerinte egyes országokban szokássá vált, hogy sportot űzzenek abból, hogy minden ok nélkül beleakaszkodjanak Oroszországba. Azok, akik provokációkat szerveznek Oroszország ellen, úgy meg fogják ezt bánni, ahogyan már régóta nem bántak meg semmit, fenyegetőzött a Kreml ura. Hozzátette, reméli, egyetlen országnak sem jut eszébe Oroszország viszonylatában átlépni az úgynevezett vörös vonalat. „Azt, hogy ez hol fog húzódni, azt minden konkrét esetben mi magunk fogjuk meghatározni”, fogalmazott az orosz elnök, hozzávetőlegesen sem említve saját elképzelését e téren.

Nem sokkal az évértékelő után azonban Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő egyértelműsíteni kényszerült. A TASZSZ orosz hírügynökség közlése szerint Peszkov úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy hol húzódnak az elnök által emlegetett vörös vonalak. „Mindenekelőtt az orosz nemzeti és nemzetbiztonsági érdekekről van szó, valamint arról, hogy nem engedhetünk meg semmiféle külföldi beavatkozást az orosz választásokba vagy más politikai folyamatokba. Arról van szó, hogy nem fogadhatunk el semmiféle a hazánkat sértő megnyilatkozást, vagy gazdasági érdekeink sérelmét”, mondta Peszkov. Azt viszont nem fejtette ki, kinek címezte a vörös vonalas figyelmeztetését Vlagyimir Putyin.

Az utóbbi hetek fejleményei alapján azonban nem nehéz kitalálni kinek üzent az elnök. Az orosz sajtóban megjelent találgatások szerint Putyin elsősorban vélhetően Csehországra célzott, ugyanis Prága épp a hétvégén robbantott ki hatalmas diplomáciai botrányt azzal, hogy a vrbeticei lőszerraktárnál történt 2014-es robbantás felelőseként az orosz katonai hírszerzést tette felelőssé, aminek nyomán a két ország kölcsönösen utasította ki a másik diplomatáit, Csehország pedig az Európai Unió többi országa részéről is hasonló lépéseket sürget.

De az amerikai-orosz kölcsönös kiutasítás is gőzerővel zajlik. Múlt csütörtökön a washingtoni Biden kormányzat jelentett be szankciókat Oroszország ellen, és közölte, kiutasít az országból tíz orosz diplomatát válaszul az orosz kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt beavatkozásra. Varsó Washingtonnal szolidarizálva, három orosz diplomatát tessékelt ki Lengyelországból. A válasz nem késett, pénteken az orosz külügy „tükörintézkedése” azonban a végsőkig elment. Tíz amerikai diplomata kiutasítása mellett Szegej Lavrov külügyminiszter azt „tanácsolta” az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra. Mindezzel párhuzamosan több uniós figyelmeztetés és bírálat is elhangzott az utóbbi időben, a bebörtönzött ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij éhségsztrájkja és egészségi állapota miatt is.

Már a kölcsönös kiutasítások kapcsán az orosz duma külügyi bizottságának vezetője azt állította, hogy összehangolt nyugati akcióról van szó, amelynek célja nem más, mint elterelni a figyelmet arról az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) által leleplezett puccskísérletről, amelyet Alekszander Lukasenko és a belorusz vezetés ellen terveztek. Állította, a letartóztatottak egyikének amerikai állampolgársága is van. Évértékelőjében Putyin is kitért az állítólagosan meghiúsított puccsra és illegális nyugati szankciókról beszélt. Állította, hogy a nemzetközi közösség egyes tagjai ezekkel a szerinte illegális szankciókkal próbálják akaratukat érvényesíteni, példaként a Belarusz és Lukasenko elnök, valamint a Majdan mozgalom által megbuktatott volt ukrán államfő, Viktor Janukovicscsal szemben foganatosított büntetőintézkedéseket említette. Janukovics félreállítását is nyugati összeesküvés eredményének nevezte.

Az orosz elnök beszédében azonban többségében a gazdasági, szociális kérdésekre összpontosított. Oroszország egyértelmű sikerének nevezte, hogy három hatékony saját vakcinát fejlesztettek ki és szeptemberre nyájimmunitást ígért. A szeptemberi parlamenti választásoktól vélhetően nem függetlenül, Putyin nagyszabású őszi újabb szociális támogatásokat és gazdasági intézkedéseket jelentett be.