Előfizetés

Ezermilliárdos biankó csekket kér Orbán

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.04.22. 06:40

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A kormány benyújtotta a 2021-es költségvetés módosítást, ám abból nem derül, hogy mire akar mintegy 2400 milliárdot elkölteni.
A gazdaság újraindítására hivatkozva írná át a tavaly nyáron elfogadott 2021-es költségvetési törvényt a kormány, a hiányt az eredetei mintegy 1500 milliárdról 3900 milliárdra emelve - derül ki a parlament előtt fekvő javaslatból. Pontosabban a törvénybe csak 2288 milliárd forintnyi hiányt írt be a Pénzügyminisztérium, ám rögtön a második paragrafusban leírják, hogy ez akár 3900 milliárd forint is lehet, azaz a GDP 7,5 százaléka. A Költségvetési Tanács a nemrég nyilvánosságra hozott hivatalos véleményében felszólította kormányt, hogy ne trükközön a hiányszámmal, hanem azt pontosan mutassa be a törvényhozásnak, ám láthatóan a KT szokatlan dörgedelemének eddig semmi foganatja nem volt.  De nem ez az egyetlen baj a kormány pótköltségvetésével.  A kormány úgy emelné meg a hiányt 2400 milliárd forinttal, hogy nem árulja el, mire fordítaná a pénz java részét. Ez a kiadások akár 3200 milliárd forintos emelkedését is jelentené a 25 ezer milliárdra módosított kiadási főösszeg mellett. A 2021-es költségvetés az 1989-es óta eleve a legátláthatatlanabb büdzsé volt ami a parlament elé került, ugyanis a kiadásokat a kormány különböző fedőnevek mögé rejtette el. A mostani módosításban ezt fokozza tovább a kormány: így például Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM) „egyéb működési kiadásait” hét milliárddal, 38 milliárdra emeli. Szintén az ITM által kezelt „közlekedési ágazati programok” sor egyéb beruházási kiadásai 0 milliárdról 30 milliárd forintra emelkednek, ebből az adófizető megtudja, amire rá tartozik – a semmit. Nem derül ki a javaslatból, hogy űrközpont avagy dűlőút épül valamely kormánytag Balaton felvidéki présházához, de az is rejtve marad, hogy hol, mennyiből és ki építi azt. Ötven milliárddal, 108 milliárdra emelik a „gazdaságújraindítási programok” keretét, ám az nem derül ki, hogy ez milyen területekre megy el. Ráadásul abból a szempontból is nevetséges az 50 milliárdos előirányzatemelés, hogy másutt a kormány azt kommunikálja, hogy a gazdaság újraindítására több ezer milliárd forintot akar elkölteni, ezek szerint mindezt a 108 milliárdos keretből. A pótköltségvetési törvényből a fentieken túl is kimaradtak alapvető részletek, de a Költségvetési Tanács kérésére az indoklásban a kormány elárulta, hogy mire is kell neki plusz 2400 milliárd forint egy része. A gond ezzel az, hogy ez nem kötelezi semmire a kormányt, nem úgy, mintha a tételeket a törvénybe emelné. A legnagyobb tétel az adó és járulékbevételek kiesése, ugyanis a eredeti büdzsében még nem számoltak sem a szociális hozzájárulási adó, sem a lakásáfa csökkentésével. (Ez a két döntés 361 milliárdos kieséssel jár, ami rámutat arra is, milyen káros a kormánynak az a gyakorlata, hogy a korábbi december helyett, már júliusban elfogadja a költségvetést. Ugyanis mire az hatályba lép, addigra már elavul.) Az egészségügyi béremelés 293 milliárdba kerül, amire szintén nem volt fedezet, az EU befizetések 157 milliárddal, Paksi 2-val kapcsolatos kiadások 60 milliárddal nőnek – derül ki egy táblázatból. Az önkormányzatok támogatását 44 milliárddal emelik meg, így az 908 milliárd forintra nő, igaz, ennek többszörösét vonta ki a kormány a helyhatóságok költségvetéseiből a gépjárműadó elvételével, az ingyenes parkolás bevezetésével és hasonló intézkedéseivel. A lakástámogatási keret is emelkedik, hisz a kormány a 2021-es büdzsé elfogadása után indította el a 3 millió forintos felújítási támogatási programját, s ennek is a módosított büdzsében teremtenék meg a fedezetét. A bevételi oldalon nem lesznek nagy változások, a 22700 milliárd forintos bevételi főösszegen belül az adóbevételek 189 milliárd forinttal csökkenek. Ezen belül a cégek adóbefizetései kisebbek lehetnek a korábban tervezettnél, de például a szja-előirányzatot megemelt a kormány 34 milliárd forinttal. A növekvő jövedelmek miatt korrigáltak az áfabevételeken is, ám a 20 milliárd forintos emelés csak tulajdonképpen  kerekítés az 5035 milliárdos előirányzathoz mérten.  A gazdaság újraindítását és a járvány elleni védekezést szolgáló intézkedések nyomán a hiánycél 7,5 százalékra módosul. Az új hiánycéllal biztosítható az államadósság csökkenése is: a 2020 végi 80,4 százalékról az idei év végére várhatóan 79,9 százalékra csökkenhet a GDP-arányos államadósság. A törvényjavaslat 2021-re 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol.  

Uniós pénzek is jönnek

A kormány láthatóan arra készül, hogy a 2022-es választásokra felpörgesse a gazdaságot, s ezzel szavazatot vásároljon – leginkább ez szűrhető le törvényjavaslat indoklásából. Jelentős szerepet szánnak a következő hónapok osztogatásaiban az uniós pénzeknek, sőt már számolnak az unió Helyreállítási Alapjának (RRF) támogatásaival is, ám hogy azt mire költené a kormány, arról egy szót nem ejt a tervezetben. Ezekben a napokban nyújtja be kabinet az Európai Bizottságnak az 5900 milliárd forintos uniós helyreállítási támogatással kapcsolatos terveit, de fel sem merült, hogy ezt a 2021-büdzsé mellékleteként bemutassák a törvényhozásnak.

Menet közben változik az otthonfelújítási támogatás

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.04.21. 19:44
Novák Katalin
Fotó: Kékesi Donát / MTI
Eddig több, mint 3 ezer otthonfelújítási támogatás iránti kérelmet adtak be a családok a Magyar Államkincstárhoz, ebből több, mint ezer kérvényt hagytak jóvá – derült ki Novák Katalin családügyi miniszter Facebookon közzétett videójából.
Családonként átlagosan 1,5 millió forintot igényeltek. A legnépszerűbb munkálat a belső tér felújítása volt, erre kért támogatást minden ötödik igénylő. A napelemes rendszerek kialakításának vagy cseréjének költségeihez a kérelmezők 15 százaléka igényelt állami hozzájárulást, a tető felújítását az igénylők 12 százaléka választotta. A január óta igénybe vehető támogatás a költségek maximum fele lehet, és legfeljebb 3 millió forintot ad vissza utólag az állam. Ehhez a teljes felújítási költséget meg kell tehát előlegezniük a családoknak, és arra is figyelniük kell, hogy a felvehető támogatáson belül a munkadíj és az anyagköltség aránya fele-fele legyen. A múlt héten számos feltételen változtatott a kormány, ezek éppen szerdától léptek életbe. Bankmonitor összefoglalója szerint egyes változásoknak örülhetnek az igénylők, de vannak szigorítások is. Az igénylők legszélesebb körét az érintheti, hogy az eddigiektől eltérően nem kell egy éven belül befejezni a felújítási munkálatokat akkor sem, ha az támogatott, fixen 3 százalékos kamatozású kölcsönből történik. Eddig a hitelből finanszírozott munkálatok számláját a kölcsön folyósítását követő egy éven belül be kellett mutatni a banknak, különben elveszett volna a kamattámogatás. Ezt a határidőt most eltörölték, de csak arra az esetre, ha az adós 60 napon belül tesz egy nyilatkozatot, miszerint a hitelösszeget teljes egészében a jogszabályban meghatározott célokra fordítja. Mostantól jogosultak lehetnek a támogatásra azok is, akik szolgálati lakásban laknak. A támogatás feltétele, hogy az igénylők és gyermekeik legalább egy éve a felújítandó ingatlanban éljenek. Ez alól eddig csak az jelentett kivételt, ha a gyermek egy évnél fiatalabb volt, vagy egy éven belül vették a lakást. Most a kivételek közé bekerült, hogy az is felújíthatja saját lakását, aki nem ott, hanem munkahelye miatt egy szolgálati lakásban lakik. Kiegészítették a támogatható munkálatok körét is: a szellőzési, illetve szennyvízkezelő rendszerek cseréje vagy kiépítése költségeinek felét is vissza lehet kérni. Mindhárom módosítás érvényes a már folyamatban lévő igénylésekre is. A támogatás halmozását ugyanakkor korlátozták: külön előírások vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a család támogatott otthonfelújítási hitelt is igényelt, amelyből a születendő gyermek miatt elengedték a tartozás egy részét, vagy egészét. Ha például egy családban megszületik a 3. gyermek, és kérik utána a 4 millió forint hiteltartozás-elengedést, akkor a Bankmonitor számításai szerint egy 6 milliós munkálatra már nem 3, hanem csak 2 millió forintot kapnak vissza otthonfelújítási támogatásként. A támogatás összege nem lehet ugyanis magasabb, mint a számlával igazolt felújítási költségek és a gyermekek után járó tartozáselengedés különbözetének összege. Vagyis érdemes a tartozáselengedést nem az otthon-felújítási hitelből, hanem egy másik jelzálogkölcsönből kérni.    

Gyors növekedés és munkaerőhiány jöhet

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.04.21. 19:42

Fotó: Shutterstock
A járvány harmadik hulláma és az ellene hozott korlátozó intézkedések, valamint a tavaly év végi, a vártnál magasabb bázis miatt 6,8 százalékról 6,6 százalékra mérsékelték a bruttó hazai termék (GDP) idei növekedésre vonatkozó kilátásukat a Takarékbank és a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői.
Előrejelzésük szerint a járvány előtti szintet a harmadik negyedévben érheti el a GDP, jövőre pedig 6,7 százalékkal bővülhet a gazdaság. Az átoltottság előrehaladásával a második negyedévtől fokozatosan, a második félévben pedig érdemben gyorsulhat a gazdaság. A második negyedévben éves alapon bőven kétszámjegyű, akár 14 százalék feletti növekedés is elérhető a tavalyi alacsony bázis miatt. A Takarékbank elemzői szerint már a második félévben újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést. Idén 3,9-4 százalékos átlagos inflációra számítanak, és nem tartják kizártnak, hogy az év második felében az MNB kamatot emel. A járvány lecsengéséig a forint várhatóan a mostani árfolyam közelében marad. Áprilisban az infláció 5 százalék fölé ugorhat az az üzemanyagárak megugrása és a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése miatt, majd a pénzromlás májusban is 5 százalék közelében maradhat. A nyári hónapokban azonban visszaesik 4 százalék alá. Így idén 3,9-4 százalékos átlagos inflációra számítanak az elemzők a tavalyi 3,3 százalék után. Optimisták a Raiffeisen Bank elemzői is, ám ők „csak” 5 százalékos gazdasági növekedést várnak 2021-re, míg 2022-ben is csak 4,7 százalékkal emelkedhet a GDP. A kormány mindeközben a most benyújtott pótköltségvetésben 4,3 százalékos növekedéssel számol, ami viszont túlzottan óvatos becslésnek tűnik. A Raiffeisen elemzői szerint a második negyedév a gazdaság újranyitásának a jegyében telik, s nem kizárt, hogy a nyarat már a korlátozások szinte teljes feloldása mellett kezdjük. A hazai gazdaság a jelenlegitől teljesen eltérő képet mutathat az év második felében. Ha a 2017-2019 közötti időkre jellemző „magas nyomású” gazdasági mintázat rajzolódik ki Magyarországon, akkor viszonylag magas gazdasági növekedési és beruházási ráta mellett, a munkaerőhiány és az emelkedő infláció lesz a jellemző. A munkaerőhiány elsősorban a feldolgozóiparban és az építőiparban okozhat gondokat. A covid-válságot követően a magasabb infláció éveken át velünk marad majd, miután a kormányok és a jegybankok rengeteg pénzt pumpálnak a gazdaságba azzal a céllal, hogy fokozzák a fogyasztást és a beruházásokat. A Raiffeisen elemzői az idei 4 százalék fölötti átlagos infláció után 2022-re 3,3 százalékos pénzromlást várnak.