A gazdaság újraindítására hivatkozva írná át a tavaly nyáron elfogadott 2021-es költségvetési törvényt a kormány, a hiányt az eredetei mintegy 1500 milliárdról 3900 milliárdra emelve - derül ki a parlament előtt fekvő javaslatból. Pontosabban a törvénybe csak 2288 milliárd forintnyi hiányt írt be a Pénzügyminisztérium, ám rögtön a második paragrafusban leírják, hogy ez akár 3900 milliárd forint is lehet, azaz a GDP 7,5 százaléka. A Költségvetési Tanács a nemrég nyilvánosságra hozott hivatalos véleményében felszólította kormányt, hogy ne trükközön a hiányszámmal, hanem azt pontosan mutassa be a törvényhozásnak, ám láthatóan a KT szokatlan dörgedelemének eddig semmi foganatja nem volt. De nem ez az egyetlen baj a kormány pótköltségvetésével.
A kormány úgy emelné meg a hiányt 2400 milliárd forinttal, hogy nem árulja el, mire fordítaná a pénz java részét. Ez a kiadások akár 3200 milliárd forintos emelkedését is jelentené a 25 ezer milliárdra módosított kiadási főösszeg mellett. A 2021-es költségvetés az 1989-es óta eleve a legátláthatatlanabb büdzsé volt ami a parlament elé került, ugyanis a kiadásokat a kormány különböző fedőnevek mögé rejtette el. A mostani módosításban ezt fokozza tovább a kormány: így például Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM) „egyéb működési kiadásait” hét milliárddal, 38 milliárdra emeli. Szintén az ITM által kezelt „közlekedési ágazati programok” sor egyéb beruházási kiadásai 0 milliárdról 30 milliárd forintra emelkednek, ebből az adófizető megtudja, amire rá tartozik – a semmit. Nem derül ki a javaslatból, hogy űrközpont avagy dűlőút épül valamely kormánytag Balaton felvidéki présházához, de az is rejtve marad, hogy hol, mennyiből és ki építi azt. Ötven milliárddal, 108 milliárdra emelik a „gazdaságújraindítási programok” keretét, ám az nem derül ki, hogy ez milyen területekre megy el. Ráadásul abból a szempontból is nevetséges az 50 milliárdos előirányzatemelés, hogy másutt a kormány azt kommunikálja, hogy a gazdaság újraindítására több ezer milliárd forintot akar elkölteni, ezek szerint mindezt a 108 milliárdos keretből.
A pótköltségvetési törvényből a fentieken túl is kimaradtak alapvető részletek, de a Költségvetési Tanács kérésére az indoklásban a kormány elárulta, hogy mire is kell neki plusz 2400 milliárd forint egy része. A gond ezzel az, hogy ez nem kötelezi semmire a kormányt, nem úgy, mintha a tételeket a törvénybe emelné. A legnagyobb tétel az adó és járulékbevételek kiesése, ugyanis a eredeti büdzsében még nem számoltak sem a szociális hozzájárulási adó, sem a lakásáfa csökkentésével. (Ez a két döntés 361 milliárdos kieséssel jár, ami rámutat arra is, milyen káros a kormánynak az a gyakorlata, hogy a korábbi december helyett, már júliusban elfogadja a költségvetést. Ugyanis mire az hatályba lép, addigra már elavul.) Az egészségügyi béremelés 293 milliárdba kerül, amire szintén nem volt fedezet, az EU befizetések 157 milliárddal, Paksi 2-val kapcsolatos kiadások 60 milliárddal nőnek – derül ki egy táblázatból.
Az önkormányzatok támogatását 44 milliárddal emelik meg, így az 908 milliárd forintra nő, igaz, ennek többszörösét vonta ki a kormány a helyhatóságok költségvetéseiből a gépjárműadó elvételével, az ingyenes parkolás bevezetésével és hasonló intézkedéseivel. A lakástámogatási keret is emelkedik, hisz a kormány a 2021-es büdzsé elfogadása után indította el a 3 millió forintos felújítási támogatási programját, s ennek is a módosított büdzsében teremtenék meg a fedezetét.
A bevételi oldalon nem lesznek nagy változások, a 22700 milliárd forintos bevételi főösszegen belül az adóbevételek 189 milliárd forinttal csökkenek. Ezen belül a cégek adóbefizetései kisebbek lehetnek a korábban tervezettnél, de például a szja-előirányzatot megemelt a kormány 34 milliárd forinttal. A növekvő jövedelmek miatt korrigáltak az áfabevételeken is, ám a 20 milliárd forintos emelés csak tulajdonképpen kerekítés az 5035 milliárdos előirányzathoz mérten.
A gazdaság újraindítását és a járvány elleni védekezést szolgáló intézkedések nyomán a hiánycél 7,5 százalékra módosul. Az új hiánycéllal biztosítható az államadósság csökkenése is: a 2020 végi 80,4 százalékról az idei év végére várhatóan 79,9 százalékra csökkenhet a GDP-arányos államadósság. A törvényjavaslat 2021-re 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
