Hármas, hetes, ász

Az orosz irodalom igen gazdag a kártyaszenvedély körül játszódó művekben: a hirtelen meggazdagodást kergető, feltörekvő aranyifjak gyakran keresték erre a karrier útját. Puskin Pikk dámájának hőse a nyerő kombináció titkának megszerzése érdekében a gyilkosságig is eljut, ám a titok birtoklása egyben a végzetét is elhozza.

Budapest fejlesztésében szerencsére nem nagy titkokra, hanem egyszerűbb kérdésekre keressük a választ. Mi lehet az a végső ok, aminek a szempontjából mindegy, hogy a hazai diákok elhelyezésére szolgáló Diákváros, vagy a Fudan Egyetem kampusza kap-e helyet a Déli Városkapu térségében?

Természetesen az, hogy a környéket teliszóró sportlétesítmények közelében ott lapuljon az Olimpiai Falu számára alkalmas infrastruktúra. Hogy amikor előkerül a kérdés, hogy kié lehet a 2036-os (vagy a 2040-es?) olimpia, azt lehessen mondani, hogy Magyarország már a jelentkezéskor készen áll a rendezésre. Sőt, ha a 2028-as vagy a 2032-es olimpia gazdája meginogna, elbizonytalanodna, holmi népszavazást tartana a rendezésről – akkor elő lehessen ugrani, hogy hiszen nálunk már minden kész a sportolók fogadására.

A három hetes rendezvényre vonatkozó álom az olimpia befogadásáról mindent üt: ma nagyobb hatással van az eljövendő két generáció számára építendő fővárosi infrastruktúra létesítményeinek kiválasztására, Budapest jövőbeli fejlesztésének kormányzati döntéseire, mint akár a fővárosi lakosok, akár a hazai felsőoktatásban tanulók érdekei, vagy akár a nemzetgazdasági megfontolások. Korábban elfogadott stratégiai döntésekről, az önkormányzatok elhatározásairól nem is beszélve.

A lapok eddig Fürjes Balázs kezében voltak, aki pragmatikus beruházóként csak akkor blöfföl gátlástalanul, ha a tényleges érvei elfogytak. Nos, a NER-ben ez nem elég: ez ugyanis azt mutatja, hogy odafigyelt arra, amit a másik fél mondott. Ilyet nem szabad csinálni.

Bezzeg Palkovics László milyen kulturáltan elintézte mind az MTA, mind pedig az SZFE dolgait. Kezdettől hibás érvekkel, kidolgozatlan koncepcióval, hamis ígéretekkel állt elő – benne fel sem merül, hogy válaszoljon az ellentmondásait felsorakoztató kritikákra. Arcvesztésről szó sincs: ez eleve egy arcátlan játék. Amit szolgál, az kizárólag a Felsőbb Elvárás; mindenki más csak bábu az elintézendő cél szempontjából.

Az Elvárást viszont nem érheti kritika, az felül áll mindenféle racionalitáson, közelebb a szenvedélyekhez.

Nem mindenki ugyanattól gerjed, néha mellékes körülmények kerülnek előtérbe. Van, akit a fehérnemű izgat fel, másokat a cipők. Van, akit a vér vagy az égő ház látványa. Utóbbi fétiseket természetesen kezelni kell.

Van, akit az olimpia. Azért ezt sem ártana kezelni.